2024. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A József Attila-emlékév zárása

2005. december 5.
Új síremléket avatott József Attila nyughelyén Bozóki András kulturális miniszter a száz éve született költő halálának évfordulóján, szombaton Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

(mti) József Attila holtában is hányattatott sorsa ezzel a síremlékkel megkapja a végső tiszteletet - mondta a miniszter a József Attila-emlékév zárónapján a Nemzeti Sírkert 35-ös parcellájánál.

Bozóki András úgy fogalmazott: "A vers túlélte a költőt, a mítosz túlélte az embert, de míg a mítoszt sikerült megmenteni, addig Attilát, az embert talán nem próbáltuk meg eléggé".

A század legnagyobb magyar költőjének nevezte József Attilát, aki szerinte kortárs maradt, mert nem csak egy adott korszak költője, hanem kor feletti emberi és társadalmi tartalmak értője volt. Új nyelvet teremtett a magyar költészetben, nemzedékek legjobbjai nem tudták sajátos formanyelvét megkerülni.

Bozóki András gondolata szerint József Attilát kortárssá teszi a szolidaritás, amelyet a mindenkori szenvedő emberrel vállalt, a "nagyon fáj" életérzésének örök jelene. Az egyszerű, nem hivalkodó síremlék méltó módon követi az eszközöknek azt a szófukar, mégis nagyszerű játékát, melyet a költő verseiben megtalálunk - mondta.



A síremlék az év elején kiírt pályázat két nyertese, Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész alkotása. A Sztélé című emlékműre - a fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vaslap vette át - az Íme, hát megleltem hazámat című vers sorai kerültek.

József Attilát nem lehet letagadni, nem lehet és nem szabad kisajátítani - mondta Jordán Tamás szavalatát követően Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke.

Jellegzetes, XX. századi áldozatsors volt József Attiláé, lelke, szelleme lehozta a Földre a szakrális igazságokat, de a gyenge test nem tudta ebben követni - mutatott rá, hozzátéve, a költő mindent tudott az emberi szenvedésről, gyarlóságról; az óriási hiányok óriási, örökérvényű költészetet hoztak létre.

A megemlékezés végén a közjogi méltóságok több kormányzati és társadalmi szervezet nevében koszorút helyeztek el a sírnál. A koszorúzók között volt Schiffer János főpolgármester-helyettes, Kalász Márton, az Írószövetség elnöke, a család nevében a költő unokahúga és unokaöccse, a hagyatékot gondozó Makai Zsuzsa és Makai Ádám; elhelyezték a József Attila Társaság, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság koszorúját is.

Az 1937. december 5-én, két nappal halála után Balatonszárszón eltemetett költő földi maradványait 1942-ben hozták Pestre, a Kerepesi temetőbe. 1955-ben oda temették az 1919-ben elhunyt Mamát, József Áronnét is. 1959-ben, amikor létrehozták a Munkásmozgalmi Panteont, József Attila hamvai is ott kaptak helyet, de a család 1994-ben visszavitette a költő földi maradványait a családi sírba. A szombaton avatott új síremlék előtt egy műkő-keretes, egyszerű tábla jelezte a helyet, ahol József Attilán kívül a Mama, valamint az 1950-ben elhunyt József Jolán, a tavaly eltávozott József Etelka és Etus unokája, Makai Péter nyugszik.

A magyar kormány döntése értelmében 2005, a költő születésének centenáriuma, a József Attila-i életmű előtti tisztelgés éve Magyarországon. Az évfordulóról világszerte megemlékeztek, az idei évet az UNESCO is József Attila-emlékévnek nyilvánította a József Attila Társaság kezdeményezésére.


Sztélé, az új síremlék

Az új József Attila-síremléknél a fejfa szerepét egy 2,5 méter magas, 90 centiméter széles vassztélé vette át; a művészek szándéka szerint a nyers, durva vaslemez a temetőben sétálókat megállásra készteti, az anyag idegensége, hétköznapisága felhívó jelként hat majd.

A Sztélé című síremlékre, Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész alkotására az Íme, hát megleltem hazámat... című vers sorai kerültek.

A natúr, rozsdásodó vaslemezen a betűk a lemez teljes vastagságában átmetszettek, ez az anyaghasználat mintegy megidézi és szimbolizálja József Attila sorsát - olvasható a képzőművészpáros műleírásában.

A kissé megemelt, gyep borította emlékhelyet kőszegély keretezi, alaprajza a vassztélé felé bővülő trapéz alakzat, ennek tengelyében áll a magányos fémlap. A trapézon belül, a családi sírhely felett megmaradt a közös névfeliratot hordozó eredeti fehér márványtábla.

Az új síremlék létrehozását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Nemzeti Évfordulók Titkárságával, a Nemzeti Kegyeleti Bizottsággal és a családdal együttműködve kezdeményezte az év elején a József Attila-centenárium alkalmából. A pályázatot rendkívüli szakmai érdeklődés kísérte, 169 pályaművet mutattak be.

A nyilvános képzőművészeti ötletpályázat kiírása szerint művészi kialakítású, a síremléket és az emlékhelyet egységes kompozícióként kezelő műalkotást kellett tervezni, amely a poéta szellemiségét, költészetének gondolatiságát fejezi ki a mai kor művészi eszközeivel. A kulturális tárca a pályázat elbírálása után közölte, hogy a művészpáros által benyújtott nyertes terv maximálisan figyelembe veszi a kiírás követelményrendszerét: ezt az eredeti sír helyének, feliratának megtartásával, megjelenésében egyszerűen, szerényen, hivalkodástól mentesen, de kifejezően tartalmasan teszi.

A pályázat lebonyolítására és az emlékhely megvalósítására húszmillió forintot fordítottak; ebből tizenötmillió a minisztérium, ötmillió a Fővárosi Önkormányzat támogatása.

József Attila és a József család hamvait tartalmazó sírt a Nemzeti Kegyeleti Bizottság korábban a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok