2020. szeptember 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

"A magyar kultúrát olyan helyekre is elvittük, amelyeket elképzelni sem tudtunk"

2005. július 8.

(mti) "A magyar kultúrát olyan helyekre is elvittük, amelyeket elképzelni sem tudtunk, s gyakorlatilag az összes jelentős műfajt be tudtuk mutatni" - értékelte az oroszországi magyar kulturális évadot Szvák Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, a rendezvény főkurátora annak kapcsán, hogy ezekben a napokban zárnak be a rendezvénysorozat utolsó magyar kiállításai.


Az "Ablak Magyarországra" című évad keretében több mint hétszáz magyar művész közreműködésével száznál is több rendezvényre került sor Oroszország tizenkét városában, s mint a professzor megjegyezte, "Magyarország meglepetést okozott sokszínűségével, nyitottságával, a világ kultúrájában elfoglalt helyével", az igazán nagy dobás azonban csak ezután következik, hiszen novemberben nyílik az Ermitázsban a Bécs-Budapest-Szentpétervár című reprezentatív művészettörténeti kiállítás.

"Nagyon sok akadályt kellett leküzdenünk, de megvalósítottuk a programot, amelyet a kuratórium elhatározott. Az orosz partner még nem állította össze a végleges statisztikát, de a legkiemelkedőbb rendezvényeken egy sor televíziós társaság volt jelen, és a Kultúra nevű csatorna, amelynek több milliós a nézettsége, majdnem mindegyik eseményről tudósított. Hihetetlen siker, hogy a nyitó kiállításról 72 tudósítás született, egy olyan rendezvényről pedig, mint a "Száz év száz báb", 41 elemző cikk jelent meg és a tárlat ideje alatt a múzeum megtízszerezte a látogatottságát. Ami az orosz médiavisszhangot illeti, született cikk "Kis ország nagy kultúrát hozott" címmel is.

Ez hihetetlenül nagy eredmény, különösen mivel a rendszerváltás után a magyar-orosz kapcsolatok szinte a nullára kerültek. A folyamat a kulturális kapcsolatokat is érintette, és végső soron Oroszország szemében Magyarország a szürke és érdektelen kelet-közép-európai zóna részévé vált. Ráadásul felnőtt egy új nemzedék, amelynek már ismerete sem volt arról, hogy mi történt az utóbbi időben Magyarországon.

Az oroszok ugyanakkor nosztalgiával tekintenek vissza arra az időszakra, amikor még intenzívek voltak a kétoldalú kapcsolatok. A rendezvények látogatói sokszor és sokféleképpen hangot adtak annak, hogy mennyire hiányzott nekik a magyar kultúra és kifejezték az újbóli találkozás felett érzett örömüket" - mondta el a főkurátor.

Szvák Gyula beszélt arról, hogy egyetlen magyar évadot sem kísért előzetesen olyan fanyalgás, mint az Oroszországit. A főkurátor szerint ez nem véletlen. "Hál' istennek, túl vagyunk a ruszofóbián, ám állandó hangsúlyozása annak, hogy Oroszország az más, Oroszországban biztosan nem úgy működnek a dolgok, kétségkívül kialakít egy tömegpszichózist....

A magyar művészek között is akadt néhány, aki fanyalgott, ám a fellépők többsége nagyon nagy megtiszteltetésnek és óriási lehetőségnek tartotta, hogy bejutott erre a hatalmas kulturális piacra, ami állami segítség nélkül lehetetlen lett volna" - mondta.

"Azt gondolom, hogy az elmúlt tizenöt év fényében, és az előzmények ismeretében nem lehet másként értékelni az évadot, mint kimagasló sikernek" - mondta.

Az Oroszországi kulturális évad hivatalosan február 17-én kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Vörös téren, az Állami Történeti Múzeumban megnyitotta a két ország tizenkét évszázadra visszanyúló kapcsolatait bemutató, "Magyar királyság két császárság között" címmel rendezett kiállítást.

Szvák Gyula beszélt a legnépszerűbb rendezvényekről, és a nagy meglepetésekről is. Ilyennek tartja a professzor a "Száz év száz fotó" című magyar fotótörténeti kiállítást, amely azért vált sikerré, mert az oroszok ugyan ismerték Robert Capa, Moholy-Nagy László, vagy André Kertész nevét, ám csak most csodálkoztak rá arra, hogy a fotográfia ezen nagyjai magyarok voltak.

A vendéglátók, a nézők különösen méltányolták azokat a programokat, amelyek a magyar kultúrát az orosz művészettel való kölcsönhatásában mutatták be. Hálásak voltak, ha Fischer Ivánnak, vagy Kocsis Zoltánnak köszönhetően autentikus tolmácsolásban halhatták Bartók műveit, de arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan játsszák Rahmanyinovot a magyarok. Nagy sikere volt a jazznek és a világzenének, amellyel a fiatalabb korosztályt igyekeztek megszólítani, s természetesen élvezettel hallgatta a közönség az operettet is.

"Fontos volt, hogy újjáélesszük a régi kapcsolatokat, és újakat generáljunk azzal, hogy az évad végeztével se érjen véget a közeledés" - hangsúlyozta Szvák Gyula, aki komoly sikerként könyveli el, hogy minden jelentős műfajt bemutattak, és megszüntették a Magyarországról élő egyoldalú képet, amelyet a professzor "gulyás-paprika-pálinka turisztikai szentháromságnak" nevezett.

Külön említést tett a főkurátor azok munkájáról, akiknek lelkesedése garantálta a sikert, s akiknek köszönhetően "ha ablakot nem is sikerült Magyarországra nyitni, de egy fortocskát, azaz szellőzőablakot mindenképpen".


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok