2020. szeptember 23.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Magyar siker Finnországban

2005. július 22.
Finnországban véget ért a Kaustineni Nemzetközi Néptánc és Népzene Fesztivál, ahol Magyarország volt a díszvendég. Hazánk olyan nemzetközi fórumon volt kiemelten jelen, ahol valóban a világ legjobb együttesei szerepeltek, és ahol a magyar jelenlétnek frenetikus sikere volt, amit a nagyszámú sajtóanyag, TV- és rádióinterjú is bizonyít.

A fesztivál, melyet idén 27. alkalommal rendeztek meg július 9-17. között, Európa egyik legnagyobb és legszínvonalasabb folkfesztiválja számos ismert nemzetközi vendéggel. Idei témájuk a magyar népzene volt. A tervezés és lebonyolítás éppen ezért a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ aktív közreműködéségével történt, amelyet a szervezőkkel több éve kialakult és ápolt kapcsolattartás segített.


A legnagyobb példányszámú finn napilap, a Helsingin Sanomat beszámol a Kaustinenben rendezett folklór fesztiválról, melynek ez évben Magyarország volt a fő vendége.

Anni Valtonen a lap július 16-i számában a Duna Art táncegyüttesről és produkciójáról ír elismerő cikket, megszólaltatva többek között Jarkko Peltolát, a finn "Ottoset" tánccsoport vezetőjét, akik régóta együttműködnek a Duna Art Ensemble társulatával. Peltola szerint a magyarok a finneknél jobban értékelik saját kultúrájukat. "Már önmagukban azok a hatalmas archívumok is árulkodnak a hagyományok tiszteletéről, amelyek az 1930-as évek óta őrzik a magyar néptánc-örökséget." "Sajnos Finnországban csak kevés néptánc-felvételt őrzünk", teszi hozzá. Vincze Andrea, a Duna Art menedzsere hozzáteszi, hogy Magyarországon a néptánc-archívum segítségével valóban bármelyik néptánc-együttes megismerkedhet az autentikus táncokkal. Peltola szerint a legnagyobb különbség a finn és a magyar tánchagyományban az, hogy Magyarországon először táncolni tanulnak, improvizálni és előadni. Csak ezt követi a koreográfia. "Ha egy finn táncos lába alól kihúzzuk a koreográfiát, már nem is tudja, hogyan folytassa."


A Helsingin Sanomat július 17-i kulturális mellékletében Anni Valtonen Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes előadását méltatja, ismertetve a művészek pályájának alakulását, a kodályi és bartóki hagyományok jelentőségét.

Külön cikk foglalkozik a Romano Drom előadásával, aláhúzva, hogy a kaustineni fesztivál Magyarország-témája elképzelhetetlen lett volna autentikus cigányzene nélkül. Anni Valtonen ismerteti, hogy Magyarországon kb. félmillió roma él. Magyarországon a cigányzene leginkább már az éttermekbe "igazított". A Romano Drom zenéje ugyanakkor távol áll az érzelmeket lecsupaszító szórakoztató zenétől. "Az együttes zenéjének alapja a hagyományos cigányzene, amelyet a modern világba igazítottunk", mondja az együttes menedzsere, Pommier Marina. Úgy véli, hogy tíz évvel ezelőtt a romák zenéjének a mostaninál jobb sorsa volt Magyarországon. "Magyarországon a többség szerint a romák teljesen rendben vannak, hacsak nem éppen a szomszédodban laknak." Pommier így foglalja össze a romák helyzetét: "A különböző szociális programok segíthetnek. De addig, amíg a roma lányok 15 évesen mennek férjhez, vagy a gyerekek abbahagyják az iskolát, problémából mindig lesz elég".


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok