Szélmalom a város szélén

Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára már alig maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel. Egy 1962-es, a kisipar megszüntetését célzó rendelet nyomán valamennyi szélmalmunk leállt.

A Magyarországon található szélmalmok jóformán kivétel nélkül holland típusúak, ami azt jelenti, hogy egy fordítószerkezet segítségével a tetőzetet és a szélvitorlákat lehet körbeforgatni, a széliránynak megfelelően. Alföldünkön már csak 20 műemléki védelem alatt álló szélmalom található, ezek nagy része is felújításra szorul, szerkezetük pusztul, vitorláik hiányoznak. A malmok megmentésével foglalkozó szervezetek gyakorlati munkát nem végeznek, így a feladat megoldása általában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra hárul. A három évvel ezelőtt megkezdett malom felújítási program első eredménye a kunhegyesi Komlóssy-féle, 1859-ben készült szélmalom helyreállítása. Az 1859-ből származó, nagy méretű szélmalom ötszintes, három párköves. Felújították a vályogszerkezetű, téglaköpeny falas malomtörzset, a legtöbb gondoskodást igénylő vitorlákat, visszaállították az elpusztult fordító szerkezetet. A malom elvileg üzemképes és ünnepélyes megnyitása után várja látogatóit.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely biztosította a kunhegyesi malom helyreállításának költségét, jelenleg még két másik szélmalom - Békés megyében az örménykúti, és Csongrád megyében a Hódmezővásárhely Erzsébeti határrészén levő tanyai szélmalom - felújítását szorgalmazza.