2020. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Negyven kulturális minisztert várnak novemberben Budapestre

2005. július 14.
Mintegy negyven kulturális minisztert, és csaknem ugyanennyi előadót és vitavezetőt hívtak meg Európából novemberre Budapestre a "Befogadó Európa? Látóhatár 2020" című konferenciára.

(mti/kultura.hu) "Azt szeretnénk megmutatni, hogy Európa nem csak gazdasági, szociális vagy akár rendőri (...) vagy határrendészeti egység, hanem kulturális egység mindenekelőtt" - mondta Bozóki András újságíróknak csütörtökön Budapesten.

A kulturális miniszter azután nyilatkozott erről, hogy villásreggeli keretében tájékoztatta a jelenlegi és leendő EU-tagállamok nagyköveteit és a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek vezetőit a november 17-19. között tartandó tanácskozásról, együttműködésüket kérve annak megrendezéséhez.

Bozóki András kiemelte: "a kultúra révén lehet közel hozni azokat az embereket és népeket, akik és amelyek egy kicsit passzívak, egy kicsit csalódottak, akik talán úgy gondolják, hogy nincs is szükség mélyebb, alaposabb európai integrációra".

"Tehát éppen akkor, amikor a politika terén talán válságjelek mutatkoznak, a kultúra és a kulturális diplomácia lehet az az eszköz, amelyik az európai identitást megerősítheti" - tette hozzá.

A miniszter rámutatott arra, hogy a budapesti konferencia a harmadik lesz a sorban; azt megelőzően Berlinben és Párizsban tartottak tanácskozást, ezután pedig Madrid és Varsó következik.

Mint mondta, a konferencia egy folyamat része, amelynek végén európai kulturális chartát fognak kidolgozni. Az egyes találkozókon a kulturális identitás egy-egy újabb elemét vitatják meg, így például az európai filmek támogatásának, az európai műtárgyak internetes leltározásának kérdését - fűzte hozzá.

Bozóki András hangsúlyozta: elég alacsony a részvétel az európai referendumokon; az emberek nem érzik a magukénak az Európai Uniót, ha nincsenek viták annak kulturális alapjairól, és "ez a folyamat negatív irányba fordulhat el".

Már a tanácskozás címe is azt kívánja sugallni: nem egyértelmű, hogy ez az Európa befogadó - mondta a miniszter, aki 2020-ig előretekintve hangsúlyozta: fontos, hogy Európa és az EU határai előbb-utóbb egybeessenek.

A budapesti konferencia nyitóünnepélyének a Parlament, a további programoknak a Művészetek Palotája ad majd otthont.

A plenáris üléssel párhuzamosan munkaüléseket tartanak, a programot kulturális események sora egészíti ki. A rendezvényen összességében várhatóan három-négyszáz résztvevő lesz jelen.


Bozóki András ismertetője

Befogadó Európa? Látóhatár 2020

Előzmények

A tavaly novemberben Berlinben megrendezett Lelket Európának c. nemzetközi kulturális konferencián Benedek András államtitkár bejelentette, hogy egy évre rá Budapest ad otthont egy hasonló eseménynek. A májusban Párizsban megtartott Rencontres pour l´Europe de la Culture c. tanácskozáson ez a szándék megerősítést nyert. Örömünkre szolgál, hogy számos ország viszi tovább ezt a hagyományt, és további tanácskozások vannak előkészületben 2006-ra és az azt követő évekre.

A budapesti találkozónak a megszervezésével a berlini és párizsi konferenciák lendületét kívánjuk továbbvinni, és újabb fontos állomással hozzájárulni ahhoz, hogy a kultúra szerepe erősödjön a megújuló Európában. Történelmi és földrajzi helyzeténél fogva Budapest kiválóan alkalmas arra, hogy fórumot kínáljon azon keletre és délkeletre fekvő országoknak és kultúráknak is, amelyek még nem állnak az EU-csatlakozás küszöbén.

Befogadó Európa? A befogadás komplexitása

Befogadó Európa? Az európai politikai színtér legutóbbi fejleményeinek fényében ellentmondásosnak tűnik a cím. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy éppen most a legidőszerűbb Európa kulturális összetartó erejéről vitát rendezni.

A kulturális befogadás összetett témakör. Ebbe beleértjük az európai integráció és bővítés folyamatait, de érinti társadalmunk belső kohézióját is.

A tanácskozás sorra veszi az 1960-as évektől kezdődő kísérleteket, amelyek révén a nyugat-európai jóléti társadalmak és a keleti kommunista rendszerek "demokratizálni" igyekeztek a kulturális hozzáférést és részvételt.

Demokratizálás kontra kulturális demokrácia

A konferencia megvitatja a kulturális demokrácia különböző megfogalmazásait, amelyek a közelmúltban a demokratizálási stratégia alternatívájaként kerültek előtérbe. Az új megközelítés a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítése helyett arra irányul, hogy szélesítse és változatosabbá tegye a kulturális termelés és terjesztés eszközeihez való hozzájutást.

A tanácskozás során a társadalmi egyenlőtlenség és a kulturális különbözőségek közötti viszonyt is új megvilágításba kívánjuk helyezni. Kulturális és gazdasági kirekesztés többnyire egymástól elválaszthatatlanok, gondoljunk Közép- és Kelet-Európában a roma lakosságra, vagy számos bevándorló csoportra Nyugat- és Észak-Európában.

Ebben a megközelítésben nem csupán a "kisebbségek" számára tetten érhető kulturális demokrácia, hanem sokkal inkább a társadalom egésze és annak szerkezete áll vizsgálódásunk homlokterében. Ennél fogva a kormányzat és a kulturális szektor szerepét is újra kell értelmeznünk. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen és mekkora a játékterük a fennálló társadalmi-gazdasági feltételek közepette.

Gyakorlatias idealizmus

A november 17. és 19. közötti tanácskozás elsősorban nem elméleti jellegű. Az Európa minden tájáról érkező résztvevők, értelmiségiek, művészek és a kulturális élet további szereplői olyan gyakorlati eszközök után kutatnak, amelyek segítségével harcolni tudunk a kirekesztés ellen. Azt vizsgálják, hogy a kultúra hogyan állítható a társadalmi kohézió és integráció szolgálatába. Arra keresik a választ, hogy a kulturális politika hogyan vezethet progresszív folyamatokhoz helyi, nemzeti és európai szinten. Másfelől az is lényeges kérdés, hogy a kultúra miképpen tudja elősegíteni a társadalmi kohéziót - ez utóbbi Európa versenyképességének fontos alkotóeleme, ahogy azt a Lisszaboni Stratégia öt évvel ezelőtt le is fektette.

A fontos és nemes célok után, amelyek Berlinben és Párizsban az előző európai kulturális konferenciák napirendjen voltak, konkrétabb és gyakorlatiasabb témát választottunk. Ennek kijelölésében és a viták megtervezésében együttműködünk a Művészetek és a Kulturális Örökség Európai Fórumával (EFAH), a legátfogóbb európai kulturális civil szervezettel, amely 13. éves közgyűlését a budapesti rendezvény keretein belül rendezi meg.

Jövőbeli víziók

Nem szeretnénk bennragadni a kulturális kirekesztés elemzésében, sem a tennivalók gyakorlatias vizsgálatában, ezért tekintetünket az európai kultúra jövőbeli víziói felé is irányítjuk, aminek külön plenáris ülést szentelünk. A nemzeti kulturális kormányzatokat és az európai szervezeteket az utóbbi évek számos kihívás elé állították: világpolitikai feszültségek, az európai alkotmányozási folyamat, az Unió keleti bővítése, a 2007-2013-as költségvetés tervezése stb. Célunk, hogy a budapesti konferencia résztvevőit - beleértve a minisztereket és a Bizottság jelenlegi képviselőit is - kiemeljük ezen súlyos problémák szorításából, és figyelmüket az európai kultúra jövőképére irányítsuk. A látóhatár 2020, ami közelebb van, mint olykor gondolnánk.

A 2020-as jövőképet a társadalomtudós, a politikus, az író, a fiatal művész és mások szemszögéből ismerjük meg. Ha a napi gondoktól eltávolodva a jövőt firtatjuk, újult erővel tudjuk a közvetlen feladatokat elvégezni.

A budapesti konferencia mindezek mellett lehetőséget biztosít arra is, hogy bemutassuk és vitára ajánljuk az elkövetkezendő évek magyar kulturális stratégiáját.

Részvétel, szervezés

Majd 40 európai kulturális minisztert hívtunk meg. Ezen túlmenően közel azonos számú előadó és vitavezető szerepel a vendéglistán. A további résztvevőknek saját (vagy szponzori) pénzből kell fedezniük úti- és szállásköltségeiket, továbbá kisebb részvételi díjjal kell hozzájárulniuk az esemény költségeihez. A részvétel mindenki számára nyitott. A hivatalos regisztráció a nyár végén kezdődik. Körülbelül 300-400 résztvevő várható egész Európából.

A konferencia Budapesten, 2005. november 17-től, csütörtök estétől, 19-ig tart. A nyitóünnepélyre a Parlamentben kerül sor, és a közelmúltban megnyílt Művészetek Palotája ad otthont a rendezvény további programjainak. A plenáris ülés mellett párhuzamosan munkaülések futnak, illetve kulturális események sora egészíti ki a programot. További friss információk a konferencia weblapján találhatók.

Bozóki András

a nemzeti kulturális örökség minisztere


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok