2020. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

RomArt kiállítás a Pozsonyi Intézetben

2005. április 17.
A magyarországi RomArt, a Roma Művészetekért és Kézművességért Alapítvány gondozásában rendezik meg Oláh Jolán önálló kiállítását, amely 2005. április 16-án nyílt meg a Pozsony melletti Bazinban, a Szlovák Nemzeti Galéria naiv művészetet bemutató kiállítótermében (ismertebb nevén a Schaubmar-malomban).

A kiállítást a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet szervezte és Kállai Katalin, az NKÖM romaügyi miniszteri biztosa nyitotta meg. A kiállítás megnyitóján részt vettek a svéd, a magyar és a török nagykövetség első beosztottjai, Oliver Solga, Bazin város polgármestere, Rékasi János, a RomArt elnöke, valamint Uhl Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora. A kiállítás megnyitóján közreműködött a Romano Glaszo cigány folklóregyüttes.

A Bazin-Cajla térségben található vízimalmot 1767-ben a Pálffy család építette, melyet 1858-ban egy bajor emigráns család, a Schaubmar-család vásárolt meg, és négy generáción keresztül malomként üzemeltetett. A Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonába 1973-ba kerül, a rekonstrukciót követően a naiv művészetek galériájaként működik. Állandó tárlata mintegy 100 hazai és külföldi naiv festő műveiből tevődik össze.



Uhl Gabriella kurátor beszéde a megnyitón:

Oláh Jolán naiv festő gyűjteményes kiállításának megnyitójára gyűltünk itt egybe. Jelentős esemény a mai Oláh Jolán életében - aki sajnos kora és betegsége miatt nem lehet jelen - e rangos eseményen. A külföldi bemutatkozás, megmérettetés mindig rendkívüli esemény egy alkotó életében, mivel lehetőséget ad számára, hogy egy tágabb összefüggésben láthassa mű-veit. Ez itt Kelet-Közép-Európában még hangsúlyosabb, ahol akár a professzionális, akár a naiv alkotók leginkább a hazai illetve a nyugat-európai iskolákhoz igazodtak, s nem regionális kontextusba értelmezték művészetüket. Lássuk be, együvé tartozunk, összeköt a táj, a kultúra, a hagyomány, a történelmi tapasztalat. Mindaz, amiből a szlovák-magyar határtól alig 20 km-re (Salgótarjánban) élő Oláh Jolán mágikus-realista művészete ihletődik. Ugyanazok a gyöt-relmes szociális gondok, a kivetettség megaláztatása kényszeríti ki ezeket a képeket, ame-lyekkel a cigányság az egész régióban küzd. A kiállított képek azonban bizonyítják, hogy a művészet komoly lehetőséggel bír az integrációs folyamatban, mivel képes küzdelmes ám sikeres életutakat reprezentálni: mert nehéz utat tett meg Oláh Jolán mire eljutott az önkifeje-zési lehetőséget és megnyugvást adó festészethez. Gyermekkorában legidősebb testvér lévén a családi munkában kellett részt vállalnia, ezért iskolába sem igen járhatott. Házasság, gyerme-keinek születése ismét a háztartásba és a család ellátásába kényszeríttette Oláh Jolánt. Majd a gyermekek kirajzása után foghatott hozzá a rendszeres alkotó munkának. Hamar rátalált azonban egyéni hangjára. Tündéri realitás. Talán ezzel lehetne legjobban jellemezni alkotása-it. Ha az akkurátus műkedvelő és művészettörténész számára titokzatos: címtelen és datálatlan képekről, a rejtélyes arctalan figurákról kérdezzük a kevés beszédű Oláh Jolánt, akinek a fes-tészet az igazi kifejezésvilága, akkor ő magától értetődően kezdi mesélni a jelenet életrajzi, hangulati ihlető elemeit, s ezáltal közelebb kerülhetünk az ősi, a népi kultúra születéséhez is. Van valami tündéri magában Oláh Jolánban töpörödött alakjában is, amely karakterében sok-szor feltűnik képein is. Figurái leginkább sötét szemű, sötéthajú cigánylányok és asszonyok. Legtöbbször magányosan távolba meredő szemmel állnak vagy kuporodnak az alakok a tér-ben. Csoportosan megjelenő asszonyai (gyakorta arctalanul) pedig leginkább sirató figurákra emlékeztetnek.

Sokszor fest Oláh Jolán bájos ügyetlenséggel megformált pihenő vagy éppen száguldó állato-kat, amelyek minden esetben az ember segítőtársai. Akár az állatok önmagukban, akár figu-rákkal együtt jelennek meg, szabad szilajságuk ellenére kedvesek az emberekhez, soha nem támadnak rá vagy vállnak álom-szörny alakokká. Tündérvilágának egyik színtere a táj. Álom tájképek ezek, tele a valóságban soha nem látott, elképzelt pompás színű hegyekkel, folyók-kal, az emberi magányosságra utaló égbe meredő fákkal.

A képek hangulatát elsősorban a finoman összeválogatott színek harmóniája adja. S itt a szí-nek kapcsán időzzünk el egy kicsit. A roma naiv festészetet szokták a nagyon dekoratív, élénk színvilággal általánosan jellemezni. Az expresszív hatások természetesen Oláh Jolán művein is jelentkeznek, s használ intenzív színeket, de ezek kiegészülnek a pasztell árnyalatok finom-ságával, sokkal bonyolultabb, összetettebb színvilágot alakítva ki a sztereotip meghatározás-nál.

Oláh Jolán alkotásaiban egyszerre van jelen népének hagyománya és személyes tapasztalata. Az alkotó nevében is köszönjük a kiállítás megrendezésének lehetőségét, a Szlovák Nemzeti Múzeum és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete segítségét. Kérem, tekintsék meg és fogadják szeretettel a tárlatot!



 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok