2020. szeptember 20.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Törőcsik Mari köszöntése 70. születésnapján

2005. november 24.
Pályatársak, barátok, rajongók köszöntötték Törőcsik Marit, a Nemzet Színészét szerdán a Nemzeti Színházban tartott ünnepi gálaesten. Bozóki András kulturális miniszter 70 szál rózsával köszöntötte a kétszeres Kossuth-díjas művésznőt, ajándéka pedig egy örökös belépőjegy volt a Művészetek Palotája komolyzenei koncertjeire.

GORDON ESZTER KÉPRIPORTJA







Törőcsik Mari 70 éves - PORTRÉ

(MTI) - 1935-ben született a Heves megyei Pélyen, szülei pedagógusok voltak. Sok-sok filmet megnézett nagyapja apró mozijában. Gyerekként úgy képzelte, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Az első négy osztályt abban az iskolában végezte, ahol apja igazgató volt, majd Egerbe, az angolkisasszonyokhoz került, és az orsolyák rendházában működtetett kollégiumban lakott. Apácának készült. "A gyermekkorom (...) fényes és gyönyörű volt. Csodálatos szülőkkel és csodálatos testvérekkel" - emlékezett vissza első éveire a színésznő. Zongorázni is megtanult, rövid idő alatt több év zongoraanyagát sajátította el, gyönyörűen énekelt, csak a tankerületi főigazgatóság hanyagsága miatt nem került a békéstarhosi zenei gimnáziumba. "Előfelvett" lett, de az egy évig tartó otthoni semmittevés nem volt összeegyeztethető nyughatatlan természetével. Minden követ megmozgatva az évnyitó napján iratkozott be Pesten egy közgazdasági gimnáziumba, melyet annyira megszeretett, hogy következő ősszel sem kezdte el a zeneiskolát, és Budapesten érettségizett.

Felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, amelynek operettszakára nyert bebocsátást. Elsőéves volt, amikor megkapta Fábri Zoltán Körhintájában a főszerepet, és szinte egyik napról a másikra bekerült a köztudatba mint Pataki Mari. A film 1956-ban kijutott a cannes-i fesztiválra, ahol sokakat megigézett Törőcsik Mari alakja, kifejezőerejének gazdagsága; az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is beállt hódolói sorába. Utóbbi azt írta: "Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". 1975-ben ezt az elismerést is megkapta Maár Gyula filmjében, a Déryné, hol van?-ban alakított szerepéért.

Már főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomát sem kaphatott. 22 évvel később - amikor a Művész Színház igazgatója lett, és a hivatalnokok kérték a diplomáját - a főiskola kiadta neki anélkül, hogy pótolta volna az elmulasztott vizsgákat.

1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette, de továbbra is filmszerepek sorát játszotta, az első három évben tíz filmet forgatott. A kor legjobb alkotásaiban játszhatott: a Körhintát a Külvárosi legenda, a Vasvirág, az Édes Anna követte, majd felfedezte őt magának Jancsó Miklós a Csend és kiáltásban, és neki osztotta a Szerelmem, Elektra címszerepét. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal, majd megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, ilyen volt a már említett Déryné. A 80-as évektől vígjátékokban is szerepelt, mint például Gárdos Péter Szamárköhögésében, Tímár Péter Csapd le csacsijában, később pedig felfedezték maguknak a "fiatalok" is: Xantus János, Kamondi Zoltán (vizsgafilmek), Janisch Attila (Hosszú alkony). Nem maradtak el az elismerések: itthon 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával tüntették ki, életműdíjat kapott 1971-ben Sorrentóban, 1978-ban Karlovy Varyban, 1983-ban Cannes-ban (Mandragóra-díj) és 1994-ben a Magyar Filmszemlén.

Színházában kezdetben sokat kínlódott, kemény tíz-tizenöt évébe került, amíg a Nemzeti Színház befogadta, és akkor a legtöbb kritikus még mindig elküldte a pályáról. Türelemmel segítették mind a nagy színészek, mind az igazgató, Major Tamás. Saját bevallása szerint a színházban tanulta meg a szakmát, annyira, hogy nemsokára Rómeó Júliája, Csongor Tündéje és Lear király kedvenc lánya, Cordelia lett. Elfogadott színpadi színésznővé Zorin kétszemélyes darabjában, a Varsói melódiában nyújtott alakításával vált (partnere Sztankay István volt). Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, a külföldiek közül Ljubimov és Vasziljev inspirálták művészi eszközei kiteljesítésében.

Húsz év után, 1978-ban megvált a Nemzetitől, a következő évben a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett. 1980-tól a Mafilm, 1990-93-ban a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-94-ben a színház igazgatója volt. 1990-92-ben a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett.

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb művésze pályafutása során eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat. Tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig mindenfajta színpadi alakot megelevenít, stílusérzékenysége egészen kivételes. (Legutóbb A Nagy Könyv Micimackót ajánló filmjében ő volt Malacka.) Szerepeit felsorolni lehetetlen, csakúgy, mint a művészetét elismerő összes díjat. Kétszer tüntették ki Jászai Mari- (1964, 1969) és kétszer Kossuth-díjjal (1973, 1999), 2000-ben a Nemzet Színésznője lett, hetvenedik születésnapján a főváros díszpolgárává választották. Most, hetvenévesen is sokat dolgozik, több színpadon fellép, és a filmrendezők sem hagyják pihenni. Törőcsik Mari ezt nem bánja, sőt: "Életem egyik nagy szépsége, hogy soha nem kellett megtapasztalnom, hogy nem kellek".

Harmincöt éve él boldog házasságban Maár Gyulával, egy felnőtt lányuk és egy örökbefogadott vietnámi fiuk van. Férje volt korábban Bodrogi Gyula és - ha papíron nem is, de annak tartja - Tordy Géza is.









 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok