2021. december 5.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

250 éves a Magyar Országos Levéltár

2006. február 28.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn látogatást tett a jubileumát ünneplő intézményben.
Gecsényi Lajos főigazgató egy könyvet mutat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, aki ellátogatott az alapításának 250. évfordulóját ünneplő Magyar Országos Levéltárba. MTI
Gecsényi Lajos főigazgató egy könyvet mutat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, aki ellátogatott az alapításának 250. évfordulóját ünneplő Magyar Országos Levéltárba. MTI

Gyurcsány Ferenc a levéltárban
Gyurcsány Ferenc a levéltárban

A miniszterelnök Benedek András a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közigazgatási államtitkára, valamint Koncz Erika helyettes-államtitkár jelenlétében tájékozódó beszélgetést folytatott Gecsényi Lajos főigazgatóval, Reisz T. Csaba és Szabó Csaba főigazgató-helyettesekkel. Ezt követően a miniszterelnök megtekintette az intézmény legértékesebb dokumentumaiból összeállított kamarakiállítást, az egyik raktárt, továbbá a kutatótermet. Itt a királyi könyvekkel és a minisztertanácsi jegyzőkönyvekkel ismerkedett. A látogatás lezárásaként Gyurcsány Ferenc a sajtó képviselői előtt nyilatkozatban méltatta a Magyar Országos Levéltár jelentőségét a nemzeti kulturális örökség megőrzésében, és szólt az intézmény fejlesztési kérdéseiről.

A március 2-i emlékülés és konferencia programja


2006. március 1-jén ünnepli alapítása 250. évfordulóját a Magyar Országos Levéltár

Levéltár mint az ország legfontosabb jogbiztosító intézményeinek őrzőhelye, gyakorlatilag a magyar államiság kezdetétől létezett. Ennek, valamint a középkori magyar hivatali írásbe-liségnek bizonyítékai legkorábbi, máig fennmaradt irataink, így pl. a Szent István által kiadott pannonhalmi alapítólevél. Sajnos a középkori magyar királyi levéltár Buda 1541. évi ostroma, majd a menekítés és török megszállás során megsemmisült. A magyar király-ság tisztviselői és a különböző hivatalok külön-külön őrizték az iratokat. 1723-ban született törvény arról, hogy a Pozsonyban működő magyar országgyűlés iratait az ország levéltárá-ban (Archivum Regni) helyezzék el, az intézmény létrehozására azonban - értelemszerűen az akkori országgyűlés színhelyén, Pozsonyban - csak 1756-ban került sor. Ez év március 1-jével nevezték ki az első országos levéltárost. A levéltár 1784-ben költözött át Budára, ekkor már az ország két legfőbb méltóságának, a nádornak és az országbírónak a hivatali iratait is őrizte. Az intézmény így, ebben a formában tehát az ország legfőbb szervei által keletkeztetett hivatalos, jogbiztosító iratok gyűjtőhelye és őrzője volt. A modern Országos Levéltár, amely már lényegében az intézmény mai funkcióinak is megfelelően működött, jó egy évszázaddal a költözést követően, 1874-ben jött létre. Élére országos főlevéltárnokként Pauler Gyula került. A kibővült funkciójú intézmény jelentőségét önmagában meghatározta az a tény, hogy az országgyűlés által hozott törvények eredeti szövege, azok első, hiteles példánya 1867-től a Magyar Országos Levéltárba került. Itt gyűjtötték össze a megszűnt királysági és erdélyi hivatalok iratait, de ekkor már valamennyi országos főhatóság doku-mentumait gyűjtötte, így pl. a miniszterelnökségét, illetve a miniszteriális szervekét is. A feladatköre is kibővült, dolgozói már nem csupán hivatali, de tudományos munkaköröket is elláttak: részben ekkor vált az intézmény tudományos kutatóhellyé, azaz megnyílt a törté-nettudomány iránt érdeklődő magasan kvalifikált tudósok számára, ugyanakkor a levéltár dolgozói közül számosan maguk is a korszak legképzettebb történészei közé tartoztak, az intézmény lényegében 1949-ig történettudományi műhelyként is működött, amit számos kiadvány, illetve az itt dolgozói levéltárosok különböző publikációi igazoltak. 1874-1918 között a Magyar Tudományos Akadémia hét tagja dolgozott itt. Az 1900-as évek elejére a megnövekedett iratanyag miatt aktuálissá vált a költözés. Az új, szintén a budai várban álló reprezentatív épületet 1913-ban kifejezetten levéltár céljára kezdtek el építeni (ma is ez a levéltár főépülete), de az első világháború eseményei miatt csak az 1920-as évek elejétől költözhetett át az intézmény Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hathatós támogatásával. Ekkortól jelenik meg az intézmény nemzetközi rangú tudományos periodikája, a Levéltári Közlemények. A második világháború szintén tragikusan érintette a levéltárat: 1945-ben a harcok során súlyos sérülések érték, ennek során rendkívül értékes iratanyagok semmisül-tek meg. 1945 után hatalmas iratátvételek: kormányzati intézmények, államosított gazdasá-gi vállalatok dokumentumai kerültek be rendkívüli mennyiségben a levéltárba. 1956-ban a szovjet csapatok ugyancsak belőttek a várbeli palotába, sajnos ekkor is a magyar történelem pótolhatatlan dokumentumai váltak a lángok martalékává.

A Magyar Országos Levéltár jelenlegi keretei 1992. január 1-jével alakultak ki. Ekkor a levéltári törvény értelmében az intézmény egyesült az 1970-es évek elején létreho-zott, az 1945 utáni iratokat őrző Új Magyar Központi Levéltárral. Azóta a Magyar Országos Levéltár az ország egyetlen nemzeti levéltára. Jelenleg 73 kilométer iratot, illetve 64 millió mikrofilmfelvételt őriz a 270 főt foglalkoztató, négy épületben (két fő, illetve két bérelt) működő intézmény. Az intézmény kutatótermében évente majd 3000 kutató fordul meg, átlagban mintegy 20 000 kutatási esetet regisztrálnak. A kutatóterem látogatói ma már főleg nem "csupán" a tudományos kutatást végzők közül kerülnek ki, hanem a különféle ügyeik-hez szükséges jogbiztosító iratokra igényt tartó állampolgárok is rendszeres látogatók a levéltárban, amely így - hasonlóan a nyugati nemzeti levéltárakhoz - az információs társadalom korában a demokratikus, tudásalapú, nyitott társadalom egyik alappillére is. Ennek kezdetei a rendszerváltozás utáni kárpótlási ügyekhez kötődnek: az 1990-es évek derekával bezárólag óriási terhet rótt az intézményre a hadigondozottak, hadiárvák, hadiöz-vegyek, illetve az I-III. kárpótlási törvény által érintett állampolgárok jogbiztosító iratokkal kapcsolatos kérelmeinek áradata. Így pl. 1995-ben előbbiekkel kapcsolatosan 9222, utóbbi-akkal kapcsolatosan 804 adatszolgáltatási kérelem érkezett a MOL-ba. Az intézmény tudo-mányos arcélét továbbra is kiadványok sora jelzi, a modern információs társadalom kihívá-sainak megfelelően ezek között egyre több a CD-ROM, illetve ArchivNet címmel elektro-nikus forrásközlő folyóirata is van a MOL-nak. Emellett az intézmény részt vesz a központi kormányzati szervek iratkezelésének megalkotásában, kidolgozásában, mint nemzeti levél-tár képviseli Magyarországot az EU és a NATO szakmai fórumain, rendszeres és aktív résztvevője a nemzeti levéltárak nemzetközi együttműködésének, sőt az utóbbi néhány évben két kiemelkedő nemzetközi levéltári szakmai rendezvény házigazdája is általános elismerést kapott (1999, 2005).

Az intézmény kizárólagos joggal átveszi és megőrzi a köztársasági elnöknek és hivatalának, az országgyűlésnek és hivatalának, az országgyűlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, az ezek közvetlen felügyelet alá tartozó intézményeknek és külképviseleti szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelődeinek maradandó értékű köziratait, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztes-tület és közalapítvány levéltári anyagát.


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok