2021. december 7.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Elhunyt Sütő András

2006. október 1.
Hosszan tartó betegség után elhunyt Sütő András szombat este fél 11 előtt Budapesten - tájékoztatta Cselényi László, az erdélyi magyar író veje az MTI-t. Sütő Andrást az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
Sütő András

Cselényi László elmondta: a melanomában elhunyt író az Országos Onkológiai Intézet betege volt.

Temetéséről a család később intézkedik - tette hozzá.

Sütő András 1927-ben született Pusztakamaráson. A nagyenyedi Református Kollégium, majd a kolozsvári Református Gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol - egészen 1989-ig - helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965 és 1977 között parlamenti képviselő, 1974-től 1982-ig a Romániai Írószövetség alelnöki posztját töltötte be.

1980-tól kezdve a Ceausescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni.

1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromok idején elvesztette egyik szeme világát.

Legismertebb művei: Mezítlábas menyasszony (dráma), Félrejáró Salamon (kisregény), Pompás Gedeon (dráma), Anyám könnyű álmot ígér (regény), Istenek és falovacskák (esszék), Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma), Csillag a máglyán (dráma), Káin és Ábel (dráma), Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé), Szuzai menyegző (dráma), Advent a Hargitán (dráma), Szemet szóért (naplójegyzetek), Balkáni gerle (dráma).

Díjai: Állami-díj (1951, 1953, harmadik fokozat), Bethlen-díj (1990), Kossuth-díj (1992), Kisebbségekért-díj (1995), A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996), A Magyarság Hírnevéért-díj (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje - polgári tagozat (2005).


MTI

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye Sütő András halála alkalmából

A táltos lovak bennünk vannak - írta Sütő András egyik önéletrajzi kisprózájában. Ezt a belső hitet erősítette az erdélyi magyarságban valamennyi alkotásával és személyes élete példájával is hosszú évtizedeken át. Akkor is, amikor a nyolcvanas években szülőföldjén nem jelenhettek meg a művei és ő kénytelen volt nemzetközi fórumokon tiltakozni a kisebbségben élő magyarság méltatlan sorsa miatt. S akkor is, amikor egészségét áldozta magyarságáért.

Az együvé tartozás és a megmaradás írója volt. Az egyszerűségében is felmérhetetlenül gazdag anyanyelvünket gyarapította műveinek tisztán csengő elbeszéléseiben, drámai párbeszédeiben és azzal is, hogy olvasóit megerősítette elkötelezettségükben: minden család, minden kis közösség felelős ennek a nyelvnek a fennmaradásáért.

Sütő András elkötelezett demokrata volt, aki azt vallotta, hogy csak a józan, racionális és a valamennyi demokrata erővel együttműködő politika jelentheti a jövőt az erdélyi magyarság számára.

Sütő Andrást az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok