(MTI) - Hivatalosan is előterjesztette Magyarország, Franciaország és Spanyolország az EU-tagállamok kulturális minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozásán az európai örökségi jegyzék létrehozására irányuló javaslatát - közölte az MTI-vel Bozóki András kulturális miniszter.
Mint elmondta, ez a jegyzék jól kapcsolódna az UNESCO világörökségi listájához, de az európai identitást állítaná előtérbe. Abból indul ki, hogy nem csak kövek, épületek lehetnek az európai örökség részei, hanem minden, ami hozzájárult a sokszínű európai identitás kialakulásához.
Az UNESCO kettéválasztja az épített örökséget és a szellemi örökséget: a magyar-francia-spanyol javaslat viszont azt hangsúlyozza, hogy mindez nem választható ketté, az európai identitás kialakulásában e két tényező szorosan összefonódott - hangoztatta a miniszter. Így például szeretnék, ha eszmei mozgalmak, művészeti áramlatok, tudományos iskolák is bekerülnének az európai örökségbe. Vagy olyan helyek, amelyek építészetileg ugyan nem jelentősek, de mégis, az európai kultúrtörténetben komoly szerepet játszottak (a gdanski hajógyár, ahol a Szolidaritás mozgalom megalakult, vagy az a liverpooli klub, ahol a Beatles együttes először lépett fel.) Bozóki a lista lehetséges szereplőjének mondta a lyukas magyar zászlót, az 1956-os forradalom szimbólumát, vagy például az 1848-49-es szabadságharc bukását jelentő világosi fegyverletétel helyszínét is.
A jegyzék létrehozását eredetileg a franciák és a spanyolok vetették fel az EU-tagállamok kulturális minisztereinek tavaszi, nem hivatalos találkozóján, de Bozóki ott azonnal hozzászólt a témához, s ezt követően Magyarországot meghívták, hogy legyen szintén előterjesztője a javaslatnak. Bozóki egyébként biztos benne, hogy a jegyzék létrejön. Elmondta, hogy júliusban Párizsban már össze is ülnek a szakértők, megkezdve a lista összeállítását.
A kulturális miniszterek brüsszeli tanácskozásán vita volt az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozásáról is - itt alapvetően internetes szolgáltatásokról van szó. Bozóki felszólalásában azt emelte ki, hogy egyszerűségre, átláthatóságra és deregulációra van szükség, azaz legfeljebb minimumszabályozást lehet bevezetni, mert a túl részletes szabályok megakadályozhatják a most induló, fejlődő internetes és egyéb szolgáltatások kibontakozását.