A város polgármestere, Petra Roth köszöntő szavai után a frankfurti városháza történelmi termében, a német császári koronázásokat megörökítő Kaisersaalban a meghívott német vendégek előtt a miniszter utalt arra: 1989 nélkül 1956-ot sem érthetjük meg igazán. A magyar demokrácia ennek a két dátumnak köszönheti létezését, egy véres és egy vér nélküli forradalomnak.
1956 - fogalmazott Hiller István - nemcsak a túlélőké, nemcsak az emigránsoké, hanem az egész magyar társadalomé. Utalt arra: a magyarok közös felelőssége megőrizni 1956 emberi tisztaságát, s elérni azt, hogy a jövő nemzedéke is érezze a forradalom bizsergését. Mert - mint rendkívül személyes hangú beszédében fogalmazott - 1956 az emberi szabadságvágyat jelenti, s ez nem egy egyszeri csoda, hanem egy egyetemes magatartásforma.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalom akkoriban világszenzáció volt. Németország is napról-napra követte az eseményeket, a Bundestagban két hónapon keresztül minden nap téma volt a magyar forradalom. A német vöröskereszt 1956 novemberéig 5 és fél millió márka segélyt juttatott el Magyarországra.
1956 - hangsúlyozta Hiller István - képes volt arra, hogy az egész világot megszólítsa. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy az 1953-as berlini felkeléssel együtt kiindulópontja volt egy olyan eseménysorozatnak, amely azután egész Európán végighullámzott, s végül a berlini fal lerombolásával érte el csúcspontját. "Hiszek abban, hogy az 1956-os forradalom még ma is képes megszólítani a világot" - hangsúlyozta a miniszter.
Ezt követően a városházával szemben lévő Paulskirchében - Kovács Istvánnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának ismertető szavai után - Hiller István megnyitotta a maga nemében eddig páratlannak számító, 1956-os fotókiállítást. A német alkotmányosság bölcsőjének, a demokrácia és a parlamentarizmus fontos jelképének számító templom a második világháborúban súlyosan megrongálódott, 1948-ban hangversenyteremmé alakították át, és e falak között adják át a német könyvkiadók által minden évben felajánlott Goethe-díjat és Békedíjat. A Paulskirchében ugyanakkor ez az első külföldi kiállítás, s azt a Magyar Nemzeti Múzeum és a berlini Magyar Kulturális Intézet, a Collegium Hungaricum közösen szervezte.
A kiállítás keretében olyan, az 1956-os forradalom napjaiban készült, eddig még nem látott amatőr fotók kerülnek bemutatásra, amelyet annak idején készítőik, a szemtanúk elrejtettek, egy részüket pedig a forradalom leverése után a hatóságok elkoboztak, illetve a gyanúsítottak ellen felhasználva peranyagként mellékeltek.
Az 1956-os forradalom iránt Németországban megnyilvánuló különleges érdeklődés kapcsán Hiller István az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Németországot hagyományosan sok szál köti Magyarországhoz. 1956 mély nyomot hagyott a német közvéleményben. Mégis azt gondolom - fogalmazott a miniszter - hogy a kultúra nyelvén is érdemes megjeleníteni az ötvenedik évforduló hagyományát, s azt, hogy milyen Magyarország ma. Mert sokkal többet tudnak a németek a múlt és a közelmúlt Magyarországáról mint a rendszerváltozás utáni Magyarországról, azokról az eredményekről és természetesen problémákról is, amelyek ma az országot jellemzik. Ezért rendezünk egy átfogó kulturális évadot Németország öt tartományában - hangsúlyozta a miniszter.
Hiller István végezetül kiemelte azt is: a megemlékezések kapcsán a német társadalmi és gazdasági élet számos szervezete, a legkülönbözőbb egyesületek és alapítványok jelezték szándékukat az együttműködésre.

MTI