2021. december 1.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Hiller István színházigazgatókkal egyeztetett

2006. november 30.
Az ország csaknem összes színházának igazgatója részt vett csütörtökön azon a budapesti egyeztetésen, amelyet Hiller István oktatási és kulturális miniszter kezdeményezett a szakma kérdéseinek áttekintésére.
A miniszter a zárt ajtók mögött tartott, csaknem kétórás találkozó után újságíróknak elmondta: szeretné, ha tiszta, átlátható és kiszámítható viszonyok jellemeznék a magyar színházakat, ezért konkrét javaslatokkal érkezett a megbeszélésre.

Hiller István a színházi struktúra, valamint a finanszírozás és a forrásbővítés lehetőségeinek áttekintését javasolta, továbbá annak megvitatását, milyen az ifjúság és a színházak kapcsolata. Gondolkodni kell azon is, melyek azok, a színházak életét befolyásoló jogszabályok, amelyeket át kell tekinteni - közölte.

A szaktárca vezetője elmondta: kiemelten fontos, hogy a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény között feszülő ellentéteket, amelyek állandósult problémákat okoznak, áttekintsék. Azt is átvizsgálják, mi az, ami a színházak művészeti tevékenységét visszafogja. Itt a túlbürokratizáltságra panaszkodtak sokan - tette hozzá.

A tárgyaláson megegyeztek arról, hogy akinek a színházigazgatók közül az átláthatóságot és kiszámíthatóságot szolgáló jogszabály érdekében elképzelése van, január végéig írásban juttatja el azt a szaktárcához.

A miniszter ismertetése szerint a beérkező vélemények tartalmi összegzése után, februárban vagy márciusban újabb egyeztetést tartanak majd.

Hiller István elmondta: abban minden felszólaló egyetértett, hogy szükség van egy jogi keret létrehozására. Annak azonban a tárgyaláson nem szabtak határidőt, mikorra készüljön el a szabályozás szövege.

Az anyagi feltételekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy egyetlen fillérrel sem lesz kevesebb jövőre a színházak költségvetése, mint az idén. A 2007-es költségvetési javaslatban 10 milliárd 810 millió forint szerepel, ami nominálisan ugyanannyi, mint 2006-ban - ismertette.

Elmondta, hogy a pályázatok köre az alternatív színházakat és táncszínházi társulatokat befogadó műhelyek sorával bővül, az alternatív befogadó színházak támogatása 10 millió forinttal emelkedik jövőre.

A színházak struktúra-átalakításával kapcsolatos kérdésre közölte: helyesnek tartja azt a meglátást, hogy továbbra is az épület és társulat alapú színházi élet legyen a meghatározó.

A Pesti Magyar Színház, a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház működésével kapcsolatos felvetésre azt mondta: továbbra is azt szeretnék elérni, hogy a minisztériumnak ne legyen színháza. Így felkészültek arra, hogy a tárcához közvetlenül tartozó teátrumokat jogi és finanszírozási értelemben átadják a Fővárosi Önkormányzatnak.

A miniszter fontosnak nevezte a párbeszédet a szakma és a politika között, és jó hangulatúnak, hasznosnak mondta a csütörtöki megbeszélést.

Hiller István január 31-ig várja a színházi vezetők véleményét írásban a felvetett témákban. Az egyeztetés koordinálásával Schneider Márta szakállamtitkárt bízta meg.

Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója az MTI-nek nyilatkozva hét pontban foglalta össze a megbeszélés lényegét. Ismertetése szerint Hiller István a struktúraátalakítás, a finanszírozás, a színházi törvény, az ifjúság és közönség, a képzés, az igazgatói kinevezések rendje és a munkajog témájában kért párbeszédet a szakmától.

A teátrum vezetője, aki egyben a Magyar Színházi Társaság elnöke, történelmi pillanatnak nevezte az egyeztetések megkezdését, hangsúlyozva: még soha nem látta ilyen egységesen fellépni a szakmát.

Úgy vélte, ha a szakma most összefog és megfelelő javaslatokat dolgoz ki, akkor az hosszú távra szabályozhatja a színházak működését.

A finanszírozással kapcsolatban Jordán Tamás leszögezte: "elkönyvelhetjük azt a kijelentést, hogy a támogatások mértéke nominálisan nem fog csökkenni".

Márta István, az Új Színház igazgatója úgy látta: a miniszter "átpasszolta a labdát a színigazgatóknak", hogy olyan színházi törvény jöjjön létre, amely kötelezettséget ad a szakmának és a döntéshozóknak, valamit garanciát nyújt az állami részfinanszírozásra.

A színházi törvényt a filmtörvényhez hasonlítva azt mondta: egészen másról van szó, mivel a film egy iparág, de bizonyos elemeket átvéve meg tudja alkotni a szakma alkotni saját törvényét. A következő kérdés az lesz, hogy a törvényt ki hogyan tartja be - tette hozzá.

Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház igazgatója azt emelte ki, hogy a kormányzat és a szakma képviselői nem várhatják kizárólag a másiktól a megoldásokat, mindkét oldalnak terveket kell összeállítani az említett hét témában. Hozzátette: nem azt várja, hogy január 31-ére kikristályosodik az elképzelés.

A szakmában mindenki azt érezte, hogy "riasztóan hiányzik bármely párt részéről egy kulturális politika", most elkezdődött valami - mondta, rámutatva arra: a hét pont között nincs sorrendiség, valószínűleg mindenki mást tart majd sürgetőbbnek.

A színházi törvény kidolgozása sok ember több hetes vagy több hónapos munkája kell, hogy legyen. Szerinte ebben a kérdésben a leginkább a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Színigazgatók Egyesülete tudja összefogni és képviselni a típusonként némileg különböző szabályozást igénylő színházak érdekeit.

Szabó György, a Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója szerint a szakma nem nyitott, az intézmény vezetője ezért a legfontosabb feladatnak a szellemi és területi mobilitás megteremtését tartja. Ennek megoldását az igazgató a színházi törvénytől várja. Emellett olyan színházi struktúra kialakítását tekinti szükségesnek, amely lehetővé teszi több kis színház létezését, hogy a fiatalok tudjanak hol kezdeni, majd eljutni egy következő lépcsőfokra.


MTI
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok