2021. december 5.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Jubileumi emlékév az Állatkertben

2006. április 13.
Ma kezdődött a Fővárosi Állat- és Növénykert jubileumi emlékéve. Az idén 140 esztendős intézmény az év során számos programmal emlékezik meg a kert gazdag múltjáról, az Állatkerthez kötődő hagyományokról.

A jubileumi emlékévet dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes nyitotta meg.
Az évadnyitó keretében avatták fel az Állatkert legújabb létesítményeit: a Pápuaröpde, illetve Papagáj-lak névre keresztelt állatházakat és a hozzájuk tartozó röpdéket dr. Bozóki András kulturális miniszter adta át a közönségnek. Dr. Bogsch Ilma, az Állatkert főigazgatója az idei évre tervezett fejlesztésekről számolt be, és az esemény zárásaként átadták a orrszarvúvédelmi kampányhoz kapcsolódó alkotói pályázat díjait is.



2006-ban 300 millió forintot fordít állatkertek fenntartásának és felújításának támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A kereten összesen 12 intézmény osztozik.
Az összegből 270 millió forint pályázati formában támogatja a felújításokat, 30 millió forint pedig működési támogatásként un. igénybejelentés alapján oszlik el az önkormányzatok között. Az elnyerhető összeg mindkét esetben - más-más módszer alapján számítva - az önkormányzat által nyújtott saját támogatáshoz igazodik. Az egyes fejlesztésekre fordítható összegekről - szakmai kuratórium javaslata alapján - még ebben a hónapban dönt a kulturális miniszter.

A 2006-ban támogatásra váró projektek:

Pályázó önkormányzat/állatkert Pályázati cél
PÉCS, Állatkert Kht Víziló kifutó építése, szigetelése
SZEGED, Vadaspark Terráriumház építés
MISKOLC, Városi Vadaspark Víziszárnyas-tó felújítás, istálló és ka-rámrendszer építés
DEBRECEN, Nagyerdei Kultúrpark Víziló- és majomház építés
GYŐR, Xantus J. Állatkert Dél-Amerika ház építése
Budakeszi, Vadaspark Karantén és állati hulladéktároló
Jászberény, Állat- és Növénykert Több kisberuházás
NYÍREGYHÁZA, Állatpark Fóka medence építése
KECSKEMÉT, Vadaskert Oroszlánház építés
VESZPRÉM, Növény és vadaspark Trópusi ház, madárház kajmánház
BUDAPEST, FÁNK Madártelelő átalakítása

Az eddigi beruházások célja, hogy egy 2001-es KöM-FvM-NKÖM-BM együttes rendeletben meghatározott szabványoknak megfelelően alakítsák át az állattartási körülményeket. Az évek óta sikeres NKÖM állatkerti támogatásból olyan beruházások valósulhattak már meg, mint a budapesti "fókató", a Tropicarium információs rendszere, valamint a veszprémi tigris, oroszlán és puma kifutó.

Állatkerti támogatások 2003-2005-ig
1./ Helyi önkormányzatok állatkerti feladatellátásának működési támogatása
támogatás önrész
2003. 50 mFt 494 mFt
2004. 50 mFt 492,5 mFt
2005 50 mFt 523,6 mFt

2./ állatkertek felújítási támogatása
támogatás önrész
2003. 360 mFt 146 mFt
2004. 360 mFt 168 mFt
2005. 370 mFt 151,6 mFt

A budapesti állatkertnek korábban nyújtott nagyobb támogatások:

"ORANGUTÁN-LAKOSZTÁLY" megnagyobbítása (2003. decemberben átadták). Rekonstrukció összes költsége: 59 millió Ft.; ezt teljes egészében a NKÖM bizosította.

AKVÁRIUM rekonstrukció (újbóli megnyitás 2004. januárban)
Rekonstrukció összes költsége: 396 millió Ft.; ebb?l 50 milliót a NKÖM biztosított.

MAJOMHÁZ rekonstrukció (újbóli megnyitás 2004. szeptemberben)
Rekonstrukció összes költsége: 325 millióFt.; ebb?l 300 milliót a NKÖM (NKA) biztosított



A JUBILEUMI EMLÉKÉVRŐL
A világ egyik legrégebbi állatkertje
Napjainkban több ezer állatkert működik világszere. A többségük csak néhány évtizedes múltra tekint vissza, de a világ legrégebbi állatkertjei száz esztendőnél is régebb ideje léteznek. A megnyitás sorrendjét tekintve a ma is létező állatkertek az alábbiak szerint következnek egymás után: Bécs/Schönbrunn (1752), Madrid (1774), London (1828), Dublin (1831), Bristol (1835), Manchester (1836), Amszterdam (1838), Antwerpen (1843), Berlin (1844), Marseilles (1855), Rotterdam (1857), Párizs II. (1858), Frankfurt a/M (1858), Koppenhága (1859), Philadelphia (1859), Köln (1860), Drezda (1861), Melbourne (1862), Moszkva (1864), New York/Manhattan (1865), Szentpétervár (1865), Hannover (1865), Wroclaw (1865), Karlsruhe (1865), Budapest (1866).
A Fővárosi Állat- és Növénykert tehát egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek, hiszen kapuit 1866. augusztus 9-én nyitotta meg. A népszerű intézmény idén 140 éves, régebb óta létezik, mint Budapest, amely előbb Buda és Óbuda, illetve Pest egyesítésével lényegében csak 1872/73-ban jött létre.
Az Állatkert 140 esztendőnyi múltjáról a 2006-os esztendő során jubileumi emlékév keretében emlékezik meg az intézmény. Ennek az emlékévnek a megnyitója volt április 13-án 11 órai kezdettel.

A jubileumi emlékév megnyitása: harang és emléktábla
A "jubileumi emlékév" az Állatkert harangjának megkondításával vette kezdetét. A 8,7 kg-os bronz harangot felirata szerint Walser Ferenc öntötte a "Budapesti Állat Kerti Társulat" számára 1893-ban, ám tudomásunk szerint legalább kilencven éve nem kondították meg. Leleplezésre került az az emléktábla is, amelyet a kert 140 éves történetének emlékére, és a nagy elődök tiszteletére készíttetett el az Állatkert igazgatósága. Az emléktábla egyébként az Állatkert legrégebbi épületére, a Bagolyvárra került.
A Bagolyvárat, amelynek eleve romnak épült falai között zajlanak a jubileumi emlékév megnyitásának eseményei, 1866-ban, vagyis az Állatkert alapításakor építették. Eredetileg a kert egy másik pontján állt, 1912-ben helyezték át mai helyére. Tervezői Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik, az 1860-as évek neves építészpárosa, akiknek a nevéhez olyan ismert épületek fűződnek, mint a vigadó téri Thonet-ház, az Egyetemi Könyvtár épülete, a debreceni Csokonai Színház, illetve a fehérvári Vörösmarty Színház épületei, vagy éppen a hajdúhadházi kéttornyú református templom.

A jubileumi emlékév további programjai
A jubileumi emlékév programjainak keretében látogatható a Barlangteremben az a fotókiállítás, amely az Állatkert 140 éves múltjából elevenít fel néhány jellegzetes látképet és érdekes pillanatot, archív felvételek segítségével.
Április 13-tól találkozhat a közönség azzal a táblarendszerrel, amely néhány állatfaj, élőlénycsoport budapesti történetével ismerteti meg az érdeklődő látogatókat. A táblákról kiderül például, hogy mióta élnek vízilovak a Városligetben, hogy miként kertült Pestre az első zsiráf, és hogy melyik állat volt Deák Ferenc kedvence 1866-ban. A táblarendszerhez egyébként játék is tartozik, főként az ifjabb állatkert-látogatók számára.
Természetesen a tulajdonképpeni 140. születésnapot is kiemelt külsőségek közepette fogja megünnepelni az Állatkert augusztus 9-én, az őszi hónapokban pedig iskolás csoportoknak meghirdetett rendezvények, illetve hétvégi családi programok kapcsolódnak majd a jubileumi emlékévhez.


AZ ÁLLATKERT IDEI TERVEI

Rekonstrukció
Az év során folytatódik a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciója. Ennek keretében hamarosan átadható állapotba kerül a műszakilag lényegében már kész Sarkvidéki panoráma, amelynél jelenleg próbaüzem, illetve az állatok beszoktatása zajlik. Az a beruházás 430 millió forintos költséggel valósul meg, amelyeket a NKÖM és az Állatkert fele-fele arányban finanszírozott.
Már láthatóak az új Krokodilház kialakításával kapcsolatos munkálatok. Ez a létesítmény részben az 1930-as években lebontott régi épület mintájára épülne fel. Kialakítására azért van szükség, mert krokodiljaink lényegében kinőtték a pálmaházi férőhelyüket. Az épülő Krokodilház a tervek szerint a Nagy-tó víztükre felé nyúlik, ennek megfelelően az építés ideje alatt a tó vizének jelentős részét le kellett engedni. Annak érdekében, hogy vízimadaraink mégsem szenvedjenek hiányt szabad vízfelületben, a tó medrének egy, nyúlgáttal elrekesztett részét árasztották el. A szalagos varánusz is kinőtte a helyét, így a Pálmaházon belül ő is új helyet kap az év folyamán.
Idén megkezdődik a Nagyszikla várva várt rekonstrukciója is, ezért az elkövetkezendő hetekben több olyan állatot is áthelyeznek majd az állatkerti szakemberek, amelyek jelenleg a Nagyszikla térségében laknak. Az 1912-ben átadott, 34 méter magas, vasbeton vázon álló cementbeton műszikla felújítása várhatóan 2007-ben fejeződhet be.

Szobrok segítik a vakok ismeretszerzését
Jelenleg a kertnek két pontján található olyan bronz szobor, amely - a hozzá tartozó Braille-írásos tábla segítségével - az Állatkertet felkereső vakok ismeretszerzését könnyíti meg. A Székely Kata iparművész hallgató által készített szobrok közül az egyik orrszarvút, a másik makit mintáz. Az év során a kert több pontján állít fel az Állatkert hasonló kisplasztikákat, ilyen módon segítve a vakok állatkerti ismeretszerzését.

Események
Az újra hagyománnyá vált állatkerti nyáresti koncertek idén is megrendezésre kerülnek, de nem feledkezik meg az Állatkert a szokásos "jeles napokról" (Föld napja, Állatok világnapja stb.) sem. A legközelebbi ilyen kiemelt nap a húsvét lesz, amikor számos programmal, nyuszisimogatóval, jelképes nyuszi örökbefogadással várja az Állatkert a nagyközönséget.


Néhány érdekesség

Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence;
Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve "csonttörő harács",a fakókeselyűé pedig "fakó dögöncz" volt; a papagájokat "kajdácsoknak" nevezték;
Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait;
Az 1926-ban beszerzett két vörös óriáskenguru, Hansi és Mari a 30-as évek közepéig minden évben megörvendeztette a közönséget egy-egy kiskenguruval;
Az 1928-ban, 12.000 márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem - emberszabásúakról lévén szó - családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista);
Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét a gondozók;
A világon először Budapesten sikerült eredményesen szaporítani az örvösmedvéket állatkerti körülmények között, mindez 1933-ban történt;
A Sanyi nevű Bennett-kenguru 1965-ben, 19 évesen pusztult el: ennek a fajnak ő volt a legidősebb ismert képviselője;
Dúc, a ma is a kertben élő feketepárduc régi budapesti család leszármazottja: már az üknagymamája is itt született, egészen pontosan 1956-ban;
Jelenleg Johnny, a fehérfejű rétisas az Állatkert legidősebb tollas lakója: 1970-ben, nem egészen egyéves korában került ide, idén tavasszal tehát már 36 éves, ami ennél a fajnál ugyancsak tekintélyes kornak számít.


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok