2021. december 5.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Létrejött a Nemzetközi Eszterházi Opera Alapítvány

2006. május 2.

Az alapítvány alapító tagja még Malina János, a Magyar Haydn Társaság elnöke, Dávid Ferenc művészettörténész, Carsten Jung színháztörténész, Edward McCue akusztikus, Sigiswald Kuijken hegedűművész és Sigrid T´Hooft, koreográfus és operarendező.

"Önök, a világ négy országában élő kitűnő szakemberek a zene, akusztika, művészettörténet, színház és tánc világából, elhatározták, hogy összefognak, és tesznek valamit azért, hogy az elpusztult eszterházi operaház, Haydn operaháza újjáépítésének ügye nemzetközi üggyé váljon. Örömmel teszek eleget felkérésüknek és csatlakozom a kezdeményezéshez, ezzel is hangsúlyozva a kormányzati és civil szféra összefogásának jelentőségét a nagy kulturális célok megvalósításában." - fogalmazott Bozóki a többi alapító tagnak címzett levelében.


Az alapító okirat aláírói:

Dr. Bozóki András, kulturális miniszter, Magyarország
Dávid Ferenc művészettörténész, Magyarország
Carsten Jung, PERSPECTIV, Németország
Malina János, Magyar Haydn Társaság, Magyarország
Edward McCue, Kirkegaard Associates, USA
Geert Robberechts, La Petite Bande, Belgium
Sigrid T´Hooft, koreográfus és operarendező, Belgium


Edward McCue, Sigrid T’Hooft, Sigiswald Kuijken, dr. Bozóki András és Malina János
Edward McCue, Sigrid T’Hooft, Sigiswald Kuijken, dr. Bozóki András és Malina János

JAVASLAT NEMZETKÖZI ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA
AZ ESZTERHÁZI OPERAHÁZ JAVÁRA





JOSEPH HAYDN ÉS AZ ESTERHÁZY-CSALÁD VILÁGA

Magyarország és Szlovákia EU-tagsága - érthető módon - a nyitottság és az új kezdeményezések légkörét hozta el a Bécs-Kismarton-Eszterháza (Fertőd)-Pozsony régió, Joseph Haydn egykori kulturális univerzuma számára. Haydn aktív életpályájának nagyobbik részét ebben a meglehetősen kicsiny térségben töltötte el, s hírneve innen terjedt szét fokozatosan az egész világra már élete (1732-1809) során; ma pedig a nyugati zene történetének egyik meghatározó alakjának tekintjük.

Haydn Rohrauban született, nem messze Bécstől és Pozsonytól. 1761-től haláláig a befolyásos és dúsgazdag Esterházy hercegek szolgálatában állt, akik számos kastélyt tartottak fenn, többek között Bécsben, Kismartonban, Köpcsényben (Pozsony mellett) és Eszterházán.

1781-ben "Pompakedvelő" Esterházy Miklós herceg (1714-1790) minden szükséges berendezéssel felszerelt új operaházat vett használatba a leégett korábbi színház helyén, és ettől kezdve egy évtizeden át Haydn operaszerzőként és még inkább más szerzők operáinak adaptálójaként és bemutatójaként dolgozott itt. A darabokat olyan gonddal alakította e színház akusztikájához és színpadi adottságaihoz, hogy nemcsak saját operáira, de a bemutatott többi darabra is gondolhatott, amikor egy levelében ezt írta: "sehol máshol nem érhetik el ugyanazt a hatást".

Eszterháza operaháza sajnos megsemmisült a 19. században, s így megtört az épületegyüttes és a park eredeti elrendezésének szimmetriája. Ám épp ez a maradandó diszharmónia vezetett el egy merész kezdeményezéshez.

2003-ban a Magyar Haydn Társaság a Műemlékek Állami Gondnokságával karöltve, a Gondnokság finanszírozásában, szimpoziont szervezett az eszterházi operaházról. Ennek eredményeképpen világossá vált, hogy az 1781-es operaház épülete olyan jól dokumentálható, hogy újraépítését érdemes komolyan megfontolni.


A NEMZETKÖZI ESZTERHÁZI OPERA-ALAPÍTVÁNY CÉLJAI

2005 augusztusában kezdeményezés született Nemzetközi Eszterházi Opera-alapítvány létrehozására a következő célokkal:

Az 1781-es-es eszterházi operaház újraépítése eredeti formájában, különös tekintettel az akusztikára és a színpadi gépezetekre, azzal a céllal, hogy ez a színház olyan központtá váljék, amelyben a 18. század operairodalma az eredetihez hűen mutatható be.

A csaknem száz műből álló eszterházi operarepertoár újjáélesztése, beleértve Haydn és más zeneszerzők olyan operáit, amelyeket napjainkban alig vagy egyáltalán nem adnak elő.

Nemzetközi opera-akadémia létrehozása, amely a 18. századi (és még
korábbi) operaelőadások különböző aspektusait kutatja, és a felhalmozott tudást átadja az énekeseknek, rendezőknek, tervezőknek és kutatóknak, elősegítve magas színvonalú korhű opera-előadások létrehozását Eszterházán és másutt.

E három cél kiválasztását az alábbiakban indokoljuk:

MIÉRT KELLENE ÚJRAÉPÍTENI AZ 1781-ES OPERAHÁZAT?

Az elmúlt néhány évtizedben a régi hangszeres előadói irányzat átütő sikert aratott. Ez, különös módon, nem tükröződött hasonló szellemű opera-előadásokban. A korabeli hangszerek sikeres alkalmazása hatalmas igényt hoz létre ezen hangszerek iránt, amelyek jelentős részét eredeti hangszerek pontos kópiáival lehet kielégíteni. Miután egy opera-előadás során mind a hallási, mind a vizuális élmények szerepet játszanak az autenticitás létrejöttében, ebből az következik, hogy egy régi opera valóban autentikus előadásához ugyanúgy szükség van korabeli színházépületre és színpadra, ahogy szükség van a
korabeli hangszerekre, énektechnikára, gesztikára és táncra.

Sajnos Haydn korából nagyon kevés operaház maradt fenn eredeti állapotában. Következésképpen az eredeti színpadtechnikát megőrző színházak (pl. Drottningholm, Český Krumlov, Ludwigsburg, Versailles stb.) fenntartói vonakodnak kitenni felbecsülhetetlen értékű épületeiket a napi használattal, próbákkal, előadásokkal járó igénybevételnek. Ezzel szemben egy 18. századi operaház pontos kópiája - feltéve, hogy hűségesen reprodukálja az eredeti színház akusztikáját és a színpad paramétereit - ugyanúgy alapjául szolgálhat az autentikus opera-előadásoknak, ahogyan egy korabeli hangszer pontos másolata is nagyon jól megközelítheti az eredeti hangszer jellegzetességeit. Azok a szakértők, akik a 2003-as szimpozionon előadást tartottak, egyetértettek abban, hogy az 1781-es eszterházi operaház építészeti dokumentációja figyelemreméltó teljességű. Következésképpen az eredeti terv gondos rekonstrukciójával jól meg lehetne közelíteni azt az élményt, amelyben Eszterháza korabeli látogatója részesült. Bár a konkrét színpadi gépezetekről kevesebbet tudunk, mint az épületről, elegendő adat szolgál útmutatással - Eszterházáról és fennmaradt korabeli színházak színpadi gépezeteiből - egy "ideális" színpad Eszterházán történő felépítéséhez, amely tökéletesen megfelel a Haydn-repertoár igényeinek.

MIÉRT KELLENE ÚJJÁÉLESZTENI ESZTERHÁZA OPERAREPERTOÁRJÁT?

Miklós herceg a parasztoknak, a szolgáknak és a nemeseknek, egyszóval mindenkinek megengedte, hogy megtekintsék az operaház előadásait. Ezek az olasz nyelvű előadások a különböző művészeti ágakat, a költészetet, a festészetet, a zenét, a táncot egyetlen látványossággá összegezték, amely az összes társadalmi osztályra vonzerőt gyakorolt. Továbbá Eszterháza lakossága magyar volt, az udvar nyelve német, a zenészek nagy része osztrák vagy cseh, a legtöbb énekes pedig olasz. Joseph Haydn vezetése alatt ez a soknyelvű közösség egy olyan művészeti formát vitt tökélyre, amely a társadalom minden rétegének a vágyát kifejezte.

Ezért az egykori Eszterháza mikrokozmosza akár a mai Európai Unió előképének is tekinthető. Ebből a szempontból minden Haydn-operaelőadás, amelyre az újjáépített eszterházi operaházban sor fog kerülni, aláhúzza majd az európaiak több évszázados közös, kollektív, kooperatív kulturális örökségét.


MIÉRT KELLENE LÉTREHOZNI EGY NEMZETKÖZI OPERA-AKADÉMIÁT?

Az 1781-es operaház újjáépítése az integrált opera-akadémia létrehozásának is elengedhetetlen feltétele. A nemzetközi opera-akadémia középpontjában az oktatási központ állna, amely a korabeli opera-előadás összes aspektusát tanítaná. Itt zenészek, karmesterek, énekesek, táncosok, koreográfusok, rendezők, díszlet- és jelmeztervezők, világítás- és színpadtechnikusok tanulnának, működő korabeli színházi környezetben. A nemzetközi operaakadémia eszterházi produkciói -Haydn itteni működésének örökségétől inspirálva, a nemzetközi koncertlátogató közönség magas elvárásainak eleget téve - a régi opera oktatásának és autentikus előadásának létező európai igényét elégítené ki.

A nemzetközi opera-akadémia kutatóközponttal is rendelkezhetne, ahol a világ minden tájáról érkező kutatók találkozhatnának és kicserélhetnék tapasztalataikat és kutatási eredményeiket.

A nemzetközi opera-akadémia és a környékbeli egyetemek, illetve konzervatóriumok (Bécs, Kismarton, Pozsony, Győr, Sopron stb.) közötti együttműködés kiváló alkalommal szolgálna az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására.


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok