2021. december 1.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Magyar áttörés az orosz könyvpiacon

2006. április 10.
Lukács György a bestseller listán, József Attila a Kultúra tévében, "Budapesti mesék" a legnagyobb moszkvai könyváruházban.

"József Attila: A semmi ágán című verseskötete sok szempontból unikális: legfőképp azért, mert ezt a József Attilát az orosz versrajongók még sohasem olvasták" - ezzel a mondattal harangozta be József Attila új orosz nyelvű verseskötetét a Kultúra tévé esti híradója, miután riportot sugárzott az épp egy éve avatott moszkvai József Attila-szobor koszorúzásáról és az Idegennyelvi Könyvtárban tartott költői estről. Az est ugyancsak különleges volt - azért is, mert több mint háromszázan gyűltek a könyvtár nagytermében, de még inkább azért, mert ezúttal nem színészek adták elő József Attilát, hanem az orosz kulturális élet olyan neves személyiségei, akik egyúttal a magyar irodalomnak is szenvedélyes barátai, egyenesen a magyar kultúra "orosz hangjai", köztük az estet vezető Jevgenyij Popov író, Dmitrij Prigov költő, festő és performer, Borisz Dubin kritikus és irodalomtudós, Szergej Miturics könyvművész, a kötetet kiadó Tri Kvadrata igazgatója, valamint a kötet műfordítói közül néhányan. A Vjacseszlav Szereda által válogatott és többségében vadonatúj fordításokat tartalmazó kötet a szenvedő, tragikus személyiséget, a metafizikus költőt mutatja be, s ez az arc teljesen más, mint a szovjetkorszakban sulykolt "internacionális proletárköltő mítosza" - mint Szilágyi Ákos is írja a kötet előszavában. Az új József Attila-képről fog szólni a Kultúra tévé másik programja, a népszerű "Eltérő olvasatok" című műsor is (április 14-én). Közben a moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója már Ady Endre új orosz kiadásáról tárgyal egy elitkiadó tulajdonosával, aki a József Attila est sikere láttán Venyedikt Jerofejev (a Moszkva-Petuski szerzője) egy 1969-es naplójegyzetét lobogtatva teszi meg ajánlatát: "A magyarok hihetetlen élvezettel, szaftosan tudnak beszélni az Ady Endréjükről. Az oroszok József Attiláról tudnak, de Ady Endrét elfelejtik".

Ez a hét további áttöréseket is hozott a magyar kultúra számára az orosz könyvpiacon: a legnépszerűbb véleményformáló napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta csütörtöki (április 6.) Ex libris című könyvmelléklete intellektuális bestseller listáján, "A hét könyvei" között címlapon ismerteti Lukács György: A lélek és a formák című esszékötetének orosz kiadását, melyet a LogoszAltera adott ki Szergej Zemljanoj fordításában. Ez a könyv ugyancsak az oroszországi Magyar Kulturális Évad könyvprogramja keretében látott napvilágot: épp ez sorrendben a huszonötödik magyar könyv oroszul, amely az évad-kuratórium támogatásával és a moszkvai Magyar Kulturális Központ közreműködésével az elmúlt másfél év alatt megjelent: jóval több, mint amennyi az elmúlt másfél évtized alatt összesen megjelent - hangsúlyozta Szvák Gyula történészprofesszor, az évad kuratóriuma a Lukács-kötet bemutatója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján, s hozzátette: "ez a tanácskozás pedig épp a tizenkettedik tudományos rendezvény, amelyet az évad jegyében az orosz-magyar társadalomtudományos dialógus újraindítása érdekében szerveztünk". A Lukács-konferenciának otthont adó intézmény, az Orosz Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatója, A. Guszeinov etikaprofesszor nagyjelentőségű bejelentést tesz: a Filozófiai Intézet az ősz folyamán Lukács György Emléktermet és könyvtárat nyit abban a helyiségben, ahol a nagy magyar filozófus 1945-ig közel másfél évtizedes emigrációját töltötte.
A magyar irodalom oroszországi "nagyhete" a legnagyobb moszkvai (sőt oroszországi) könyváruházban, az Arbaton lévő Dom Knyigi-ben zárul április 15-én, ahol Mosonyi Aliz két meseciklusát (Budapesti mesék, Boltosmesék) tartalmazó kötetet mutatja be a nagyhírű Vremja kiadó, amely az intellektuális gyerekirodalom mellett olyan klasszikusok kiadására szakosodott, mint Szolzsenyicin vagy Szaharov. A Dom Knyigi könyváruház, amely először ad teret magyar könyv prezentációjához (többnyire csak bestseller-gyanús krimiket és bejáratott szerzőket fogad), a magyar irodalomnak már egyre hosszabb polcszakaszt tart fenn; ott van például a Bibliotheca Hungarica sorozat, többek közt a hatodik darab, József Attila prózája Elhagyott telkek vidéke címmel. "És véleményem szerint épp ez: a magyar könyvek orosz piacra való visszatérése az oroszországi Magyar Kulturális Évad egyik legfőbb eredménye, a tartós magyar szellemi jelenlét igazi garanciája" - mondta az Idegennyelvi Könyvtárában Szvák Gyula főkurátor, miután Bozóki András kulturális miniszter nevében Pro Cultura díjat adott át Igor Szvetlov művészettörténész professzornak, s megköszönte segítségét mindazon orosz kulturális személyiségeknek, akik a magyar-orosz kulturális kapcsolatok XXI. századi reneszánszát elindították.


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok