A magyar Lélek - Romantika és realizmus a magyarok földjén címmel az 1800-as évekből származó magyar mesterművekből nyílt szombaton kiállítás Ausztriában, a kremsi Kunsthalléban, vagyis műcsarnokban.

A bemutató, amelyen első ízben láthatók a XIX. századi magyar festmények Ausztriában, a helyt adó múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködése révén valósult meg, kurátorai Bakó Zsuzsanna és Tayfun Belgin, a kremsi Kunsthalle igazgatója.

A tárlatot Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Joseph Lang, a tartományi kormány kulturális tanácsosa nyitotta meg.

Schneider Márta az MTI-nek telefonon elmondta: 70 kép látható a tárlaton, s legtöbbje méltán tekinthető alkotója főművei közül valónak, vagyis kiváló alkotások. A kiállítás létrejöttét kétéves előkészítő munka előzte meg, s a képeket Kremsben mintegy 50-60 ezer ember fogja látni. Túl ezen a kortárs művészetekkel foglalkozó kremsi intézmény hamarosan két fiatal magyar kortárs alkotó munkásságát szándékozik bemutatni - mondta.

Tayfun Belgin, a Kremsi Kunsthalle igazgatója a megnyitót követően az MTI-nek kijelentette: boldog, hogy ez a kiállítás létrejött, nem holmi egyébként raktárban pihenő képek, hanem a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének fontos darabjai láthatók a Kunsthalle falán. Hozzátette: ő Németországból érkezett, két és fél éve kezdett a kremsi Kunsthalléban dolgozni, s eleve érdekelte a magyar művészet. Amikor azonban kutatni kezdett, rá kellett jönnie, hogy nem volt még Ausztriában az igen sajátos XIX. századi magyar festészetet bemutató kiállítás - így támadt a most megnyílt bemutató ötlete. Hozzátette: az évente két nagy kiállítást rendező kremsi műcsarnok jövőre egyik tárlatát a cigányoknak szenteli, s bizonyára azon is lesznek majd magyar képek, de reméli, hogy az együttműködés folytatódik.

A kiállításon többek között Bihari Sándor, Borsos József, Csók István, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál műveit tekintheti meg a közönség. A minisztérium közleménye szerint a kiállított alkotásokat az elnyomás fájdalma és a szabadság utáni törekvés - fűzi össze.

MTI