Lehozzák a 136 értékes könyvet tartalmazó hét ládát a repülőgép fedélzetéről, amikor a Malév menetrend szerinti moszkvai járatával hazaérkeztek a Sárospataki Református Kollégium könyvritkaságai, amit a II. világháború után hadizsákmányként a Szovjetunióba szállítottak és a Nyizsnij Novgorod-i Lenin Könyvtárban őriztek. A könyveket állagmegóvásra a Széchényi Könyvtárba szállítják, majd március 1-jétől kiállítják a Magyar Nemzeti Múzeumban. MTI

(MTI) - Megérkeztek a sárospataki könyvek Moszkvából Budapestre; a köteteket szállító, menetrend szerinti Malév-gép szerdán este 21.00 óra után néhány perccel landolt a Ferihegyi repülőtéren, ahol katonai tiszteletadás mellett, vörös szőnyegen fogadták a hét, nemzetiszínű szalagokkal átkötött ládát.

Az indulás előtti napon futárpostaként lepecsételt, 136 kötetet tartalmazó hét faládát katonai tiszteletadás mellett, vörös szőnyegen fogadta Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára, a Restitúciós Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának társelnöke, Benedek András közigazgatási államtitkár, és Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a terminál előtti aszfalton.

A különböző méretű, nemzeti színű szalagokkal átkötött ládákat a Boeing 737-700 típusú, körülbelül 120 személyes repülőgép hátsó ajtaján emelték le, közvetlenül azután, hogy az utasok az első ajtón már elhagyták a Malév 103-as járatát.

A ládákat ezután a lépcsősor alján néhány percre egy asztalra helyezték, majd egy szállítójárműbe tették, amely a könyvekkel az Országos Széchényi Könyvtárba indult. A könyvtárban bontják majd fel a későbbiekben a csomagokat, és végzik el a kötetek állapotfelmérését.

Az újságírók szigorú biztonsági ellenőrzés után lehettek jelen a mindössze néhány perces eseményen, amelyen nem bontották fel a ládákat; a résztvevők nem mondtak beszédet, és nem is nyilatkoztak.

A sárospataki református kollégium könyvtárából származó, a II. világháború végén a Szovjetunióba került könyveket hétfőn szállították át a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárból a moszkvai magyar nagykövetségre. A zöld színű faládákat kedden este pecsételték le futárpostaként az ottani nagykövetségen.

A hazahozatal utáni teendőkről egy héttel ezelőtt jegyzőkönyvet írt alá Csomós József református püspök, Vass Lajos és Gémesi Ferenc helyettes államtitkár Budapesten. Eszerint a köteteket március 1-jétől június közepéig a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki.

A református egyház a könyveket ezután szeretné Pápán és Debrecenben is bemutatni. A kötetek a tervek szerint július 15-ével térnének vissza Sárospatakra: augusztus végéig kiállításon lennének láthatók, azután kerülnének vissza a könyvtár állományába.

Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára, Benedek András, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) közigazgatási államtitkára, Mayer Rita, a NKÖM vezető főtanácsosa, Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára átveszi a 136 értékes könyvet tartalmazó ládákat a Ferihegyi repülőtéren

A sárospataki könyvek visszaszolgáltatása

(MTI) - Szerda este Budapestre érkeztek a Szovjetunióba 1945-ben elvitt sárospataki könyvritkaságok, amelyek restaurálásuk, s ideiglenes kiállításuk után visszakerülnek eredeti helyükre, a református egyház sárospataki nagykönyvtárának polcaira.

A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor magát a református Alma Matert is megalapította Perényi Péter, s a 17. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett. A két világháború között nagykönyvtárként működött, hiszen több mint százezer kötetet őrzött, ma pedig csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.

A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét - mintegy 170 (más források szerint 172) darabot - biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).

Magyarországon a rendszerváltás előtt "nem volt szokás beszélni" a Vörös Hadsereg "rekvirálási ténykedéséről", így csak az 1990-es évektől merült fel az elvitt magyar műkincsek visszaszolgáltatásának kérdése. A két ország között diplomáciai tárgyalássorozat indult az 1907-es, illetve 1954-es hágai egyezmény restitúciós elvei alapján: "a háborúk során eltulajdonított kulturális javak visszaszerezhetők és visszaszerzendők", vagyis azok nem minősülnek hadizsákmánynak.

1992-ben Borisz Jelcin orosz elnök és Antall József kormányfő Budapesten megállapodást írt alá ez ügyben. 1993-ban megalakult a magyar-orosz restitúciós bizottság, s a magyar fél még abban az évben hivatalosan is tudomást szerzett a sárospataki értékek hollétéről. Bár az orosz fél elismerte a pataki könyvek magyar tulajdonát, a vita tovább húzódott, egyrészt Nyizsnyij Novgorodban hallani sem akartak a visszaadásról, másrészt a kérdés jogi útra terelődött. Az orosz restitúciós törvény (nemzetközi jogba ütköző kitételei miatt) évekig járta a törvényhozás útvesztőit, míg végül 2000-ben Vlagyimir Putyin elnök aláírta a már többször átszerkesztett dokumentumot. (Az 1996-ban egyoldalúan orosz tulajdonnak nyilvánított, s néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében "jóvátételként" kezelt értékek visszaszolgáltatásához ezután külön törvényt kellett hoznia az orosz alsóháznak.) Ettől fogva komoly esély volt arra, hogy az értékek visszakerüljenek, hiszen a jogszabály lehetőséget adott az egyház és a nácizmus üldözöttei tulajdonainak visszaszolgáltatására. 2005. áprilisban a magyar Országgyűlés határozott arról, hogy soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a II. világháború idején került hozzánk. Tavaly az orosz Állami Duma, végül idén januárban a Felsőház is elfogadta a könyvritkaságok visszaadásáról szóló törvényt, majd 2006. február 2-án Putyin elnök is áldását adta rá. A február 19-én aláírt megállapodás szerint Magyarország - az orosz restitúciós törvény értelmében - 12 millió rubelt (több mint 400 ezer dollárt) fizet a Lenin könyvtárnak a kötetek úgymond tárolásáért és gondozásáért. Továbbá közel egymillió dolláros magyar vállalati adomány segíti két múzeum helyreállítását a Voronyezsi területen, amelyet nagyrészt magyar csapatok szálltak meg a háború alatt.

2005 szeptemberéig összesen - hivatalosan - 135 sárospataki (más források szerint 136) kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebből 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvű, több mint hatvan százalék imádságoskönyv, a többi orvos, jogi, történeti és útleíró mű - közöttük 22 ősnyomtatvány. A ritkaságokat saválló kartondobozokban őrizték. Érdekességük, hogy egy részüket úgynevezett lúgos papírra nyomtatták, amelyek - megfelelő körülmények között - akár 1200 évig is megőrzik állagukat. 2001-ben Moszkvában nemzetközi tárlaton több mint száz darabot kiállítottak belőlük egymillió dolláros biztosítást kötve rájuk.

Az elmúlt hónapok eseményeinek köszönhetően a napokban véget ér a sárospataki ritkaságok kálváriája, s a kutatók újra kézbe vehetik ezeket. A magyar kultúrtörténeti szempontból igen értékes kincsek március 1-jétől ismét megtekinthetők előbb a Nemzeti Múzeumban, majd Pápa és Debrecen után várhatóan nyártól végleges helyükön, a kollégiumi nagykönyvtár vitrinjeiben.