"Ez a könyv nélkülözhetetlen forrás lesz ahhoz, hogy megírjuk az európai és orosz művészet közös történetét" - mondta Valerij Turcsin, a Lomonoszov Egyetem művészettörténeti tanszékvezető professzora a Moholy-Nagy László és az orosz avantgárd című könyv szakmai vitáján, amely immár a 41. kötet, amely az utóbbi két év alatt a moszkvai Magyar Kulturális Központ közreműködésével, az oroszországi Magyar Évad könyvprogramjának köszönhetően látott napvilágot.

Az elmúlt hét végén a moszkvai Kortárs Művészeti Központban tartott Moholy-esten a közel száz érdeklődő és szakember között ott volt és felszólalt az orosz avantgárdkutatás számos jeles alakja: Anatolij Sztrigaljov, aki szerint "ez a könyv választ ad arra is, miért lett és maradt mindmáig olyan népszerű az orosz avantgárd a világban, különösen Európában"; Alekszandr Lavrentyev, aki szerint a kiadott mű "kézikönyv ahhoz, hogyan lehet modern alkotásokat létrehozni a modern korban". A kötet, melynek egyik bevezető tanulmányát Passuth Krisztina írta a magyar és az orosz avantgardról, az elméleti írások mellett számos levelet is tartalmaz, melyeket Moholy-Nagy Rodcsenkónak, Liszickijnek, Szutirinnak, Dziga Vertovnak írt, de olvasható Kazimir Malevics hozzá címzett, a fotográfiáról szóló terjedelmes levele is. A finom, elegáns tipográfiával készült kiadványt Szergej Miturics tervezte, s az általa vezetett Tri Kvadrata kiadó gondozta: ez a kilencedik "magyar" kötetük; a Tri kvadrata gondozásában jelenik meg pl. a Bibliotheca Hungarica c. magyar bölcseleti sorozat.

A vitaest, amely a Magyar Kulturális Központ és a Kortárs Művészeti Központ oktatási programjának közös rendezvénye volt, Kocsor Erika és Radó Gyula Moholy-Nagy László-filmjének vetítésével zárult. Itt jelentette be a másik kulcsfontosságú moszkvai kortársművészeti centrum, a Modern Művészeti Múzeum főmunkatársa (ahol egyébként még most is tart a magyar fotoművészek Oroszországról készített alkotásainak kiállítása), hogy nemrég, eddig ismeretlen Moholy-Nagy László fotogrammára bukkantak az Állami Irodalmi Levéltárban, amelyet októbertől állítanak ki intézményükben.

 

A jelentős sajtó- és szakmai visszhangot kiváltó művészettörténeti és könyvprogram ismét kiváló példája volt a moszkvai Magyar Kulturális Központ azon törekvésének, hogy az orosz kulturális és művészeti élet fősodrához, fő vitáihoz kapcsolódva, a hasonló irányban gondolkodó intézményekkel együtt mutassa be a magyar kultúra értékeit.