(MTI) - Mindannyiunk célja, hogy a borsi kastély elfoglalja méltó helyét a történelmi emlékhelyek között - mondta vasárnap a szlovákiai Borsiban II. Rákóczi Ferenc szobra előtt elhangzott beszédében Vass Lajos, a magyar kulturális tárca politikai államtitkára, aki példátlanul nemes cselekedetnek nevezte a Rákóczi fejedelem hosszú időkön át pusztuló szülőhelyének megmentését szolgáló összefogást.
1676 március 27-én Zrínyi Ilona a Borsi kastély toronyszobájában szülte meg gyermekét, aki a Habsburg-ellenes szabadságharc vezéreként, Erdély fejedelmeként írta be nevét a történelmünkbe, és 1735-ben bujdosóként halt meg a törökországi Rodostóban. A fejedelem, és társainak földi maradványait 1906-ban hozták haza és temették el nagy állami pompával a kassai Szent Erzsébet-székesegyház altemplomának - ma is látogatható - sírkamrájában.
A magyar és a szlovák kulturális tárca, valamint Kassa városa összefogásával az idén márciustól - Rákóczi születésének 330-ik évfordulójától az újratemetés centenáriumáig - októberig számos rendezvénnyel emlékeznek meg II. Rákóczi Ferencről. Az elsőt vasárnap tartották meg Borsiban, ahol Vass Lajos a magyar és Bíró Ágnes, a szlovák kulturális tárca államtitkára, a kassai, a megyei, helyi és környékbeli magyar és szlovák helységek önkormányzatai, különböző kulturális szervezetei, a Rákóczi Szövetség és a Magyar Koalíció Pártjának képviselői helyezték el koszorúikat a kastélykertben 1968-óta álló Rákóczi-szobor előtt, majd a rendezvénysorozatot kezdeményező Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára a kastély felújított szárnyában megnyitotta a Rákóczi korából származó relikviákat bemutató kiállítást.

- A borsi kastély teljes felújításához még sok pénzre és évekre lesz szükség, de most már bizonyos és megnyugtató, hogy történelmünk eme fontos emlékhelye nem lesz az enyészeté - mondta Vass Lajos. A borsi kastélyt a csehszlovák állam 1930-ban le akarta bontani. Ezt sikerült megakadályozni, majd 1938-tól 1944-ig - amikor Borsi ismét Magyarországhoz tartozott - a fejedelem szülőházában emlékmúzeum volt, de ennek relikviáit, mint az első, úgy a második világháború után is széthordták. Az építészeti értékei okán is egyedülálló épületet ezt követően "több évtizedig méltánytalan helyzetbe kényszerítették, de felújításának ügyét 1998-tól mind a szlovák, mind a magyar állam ismét felkarolta, és többszörös támogatással elkezdődött, majd folyamatossá vált a helyreállítása" - emlékeztetett rá az államtitkát. Az ünnepség szónoka szólt arról is: Rákóczitól nem csak a múlt tiszteletét, hanem azt a törekvését is mindenki számára példát adó és örök érvényű magatartásként követhetjük, mert ő a nemzetiségek békés együttélésére törekedett, és "a lelkek egységének megteremtése volt a vezérelve."
A Rákóczi-ünnepségsorozat következő eseménye árpilis 3-án lesz Kassán, amikor - a rodostói ház 1906-ban felépült kassai másának udvarán - ünnepélyesen leleplezik a fejedelem egészalakos bronzszobrát. Győrfy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását a magyar állam ajándékozta Kassa városának.

Vass Lajos a magyar és Bíró Ágnes, a szlovák kulturális tárca államtitkára