2021. december 7.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Tisztújító ünnepség az NKA-nál

2006. január 10.
Bozóki András: az NKA reformja nincs napirenden.
Harsányi László, az NKA elnöke, Bozóki András kulturális miniszter és Perlik Pál igazgató
Harsányi László, az NKA elnöke, Bozóki András kulturális miniszter és Perlik Pál igazgató

(MTI) - A kulturális tárca a választások előtt nem tervezi az ismét független alappá alakult Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi rendszerének reformját - mondta Bozóki András szakminiszter az NKA keddi tisztújító ünnepsége előtti sajtótájékoztatón.

"A kultúra fontosabb annál, mintsem, hogy politikai kampányidőszakban reformlépéseken gondolkodjunk" - fogalmazott. Az 1993-ban alakult NKA átalakítása hosszabb távú közös gondolkodás eredménye lehet, és ha kormányon is maradnak, egy-két éven belül nem nyúlnak az NKA-hoz - mondta a miniszter.

Az NKA szakmai kollégiumai minden év elején részlegesen megújulnak, a négy évre szóló mandátumok lejártával új kurátorokat neveznek ki; az országos szakmai szervezetek a kurátorok felét delegálják, a másik felét a miniszter nevezi ki. A 132 kurátorból kedden 23 új kurátor vehette át megbízását.

Bozóki András az MTI-nek nyilatkozva visszautasította az azzal kapcsolatos bírálatokat, hogy a színházi, a tánc, valamint a zenei kollégiumnál az általa kinevezett kurátorok esetében nem vette figyelembe a szakmai szervezetek véleményét. Azt mondta, törvény adta jogát gyakorolta, másfelől tanácsadóival egyeztetett és "szakmailag elsőrangú embereket" választott ki. A 132-ből egyébként csak négy kurátor esetében volt ilyen vita - tette hozzá.

Kifejtette: úgy gondolja, olyan embereket nevezett ki, akik az általa képviselt nyitottabb kultúrpolitikát képviselik, és a szemléletváltást az NKA-n belül meg tudják valósítani. Egy liberális kultúrpolitikának az is része, hogy ne csak a már meglévő intézmények vezetői kapjanak lehetőséget jelölésre - fűzte hozzá.

Bozóki András a tisztújító ceremónia előtti köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az NKA, amely eddig csupán a minisztériumi költségvetés egy fejezete volt, visszanyeri autonómiáját. Ez azért fontos, mert az alap történelmi küldetése az, hogy a szakma hangja domináljon, a szakma ossza el a pénzt a szakma számára. Az NKA az idén 10,1 milliárd forinttal gazdálkodhat, soha ilyen nagy összeg nem állt még rendelkezésére - közölte.

A szakminiszter arra is kitért, hogy bevezetik az on-line pályáztatást, és előbbre hozzák a pályázatok kiírását. Az átfutási idő lerövidítésével az NKA egész rendszere rugalmasabbá válhat - mondta, megjegyezve, ezentúl három évre is lehet majd szerződéseket kötni, vagyis nem csak rövid távra lehet gondolkodni, nagyobb lélegzetű pályázatok is készülhetnek.

Harsányi László, akit január elsejével nevezett ki az elkülönített állami pénzalappá visszaalakult NKA elnökévé a miniszter, azt mondta, a stabilitás, a változékonyság, valamint a partnerség jegyében kívánja irányítani az alapot.

Az NKA keddi tisztújító ünnepsége után Bozóki András az MTI kérdésére azt is elmondta: egyelőre csak májusig gondolkodik a miniszterségben, de ha a jelenlegi kormány marad és felkérik, nem zárja ki, hogy a továbbiakban is elvállalja a posztot.


Az új kurátorok és a miniszter
Az új kurátorok és a miniszter

ÚJRA FÜGGETLEN ALAP AZ NKA

- biztonság, tervezhetőség, kiszámíthatóság -

az NKÖM sajtóanyaga

Költségvetési önállóság

Visszakapott függetlenség

A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalap státusszal, amely biztosította költségvetési önállóságát. A független alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson "karnyújtásnyi" távolságot az államtól, azaz ne függjön a költségvetés pillanatnyi állapotától. A kulturális járulékbevételeket elosztó NKA az évek során a kultúra finanszírozás meghatározó elemévé vált. 1999-ben az akkori kormány megszüntette az NKA pénzügyi önállóságát és azt Nemzeti Kulturális Alapprogram címen a kulturális tárca költségvetése alá rendelte. A 2006. január elsejével életbe lépett tör-vénymódosításnak köszönhetően az NKA visszaalakult elkülönített állami pénzalappá, amely 2006-ban 10,1 milliárd Ft-ból gazdálkodik.

Melyek az Alap előnyei?

Az NKA törvényben is garantált függetlenségét elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudja őrizni a különböző adminisztrációs befolyásokkal szemben. A költségvetési fejezetként való működés folyamatos nehézségeket jelentett a pályáztatás megtervezésében, a támogatások folyamatos folyósításában és a hosszabb távú programok kijelölésében. Önálló alapként az NKA nagyobb pénzügyi és működési biztonságot élvez, hiszen nagyobb a függetlensége az éves költségvetéstől, nincs kitéve a kormányváltások és az éves költségvetési viták hatásának, és nem érinti egy esetleges maradványképzés sem. Az Alap bevétele és évvégi maradványa ugyanis nem vonható el. Ugyanakkor továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy a kulturális járulék-bevételek mellett a központi költségvetésből is átvegyen pénzeszközöket. Egyszerűsödik az ad-minisztráció is, ami a kincstári eljárások miatt eddig lassabb és bonyolultabb volt.

Rugalmasabb finanszírozási rendszer

A társadalmasított pályáztatási és kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. Alapként azonban az NKA az eddiginél hosszabb távú, akár 3 éven átívelő programokra is vállalhat kötelezettséget. Ez segíti a tervezhetőséget, hiszen a naptári-költségvetési év nem feltétlenül esik egybe az egyes művészeti ágakra jellemző (pl. színházi) évadokkal. Lehetővé teszi ugyanakkor művészek fellépéseinek több évre előre történő lekötését is, ami a fesztiválszervezők munkáját teszi kiszá-míthatóbbá. Lehetőség lesz a pályázati célhoz legjobban igazodó finanszírozási forma (elő, utó vagy vegyes finanszírozás) alkalmazására, ill. visszatérítendő, vissza nem térítendő vagy vegyes támogatás folyósítására, továbbá pénzbeli vagy természetbeni juttatás biztosítására.

Összeférhetetlenség

Ne azok kapják a pénzt, akik osztják

A törvénymódosítás egyik legfontosabb célja volt a kollégiumi döntések és a pályázatok elbírá-lásának tisztasága, támadhatatlansága és átláthatósága. Ezért most törvényi szinten és a korábbinál szigorúbban szabályozzák a kurátorok összeférhetetlenségét. A kiadók hosszabb távú projektjeinek is kedvez a több évre vállalható pénzügyi kötelezettség.

Ennek megfelelően:

o A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

o A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagja nem vehetnek részt olyan szerve-zetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, továbbá ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.

o A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek kö-zeli hozzátartozóinak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

o A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat el-bírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

Pályázati könnyítések

Az NKA számos pályázóbarát intézkedést vezet be:

o On-line pályáztatási rendszer beindítása - gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb.

o Felgyorsul és egyszerűsödik a döntéshozatali folyamat: a jelenlegi 100-120 napos lebonyolí-tási idő 70-80 napra rövidül.

o A pályázók a jövőben mentesülnek a köztartozás-igazolás beszerzése alól.

o Az NKA minden év utolsó negyedében megalkotja és nyilvánosságra hozza a következő év teljes pályázati naptárát, tematikusan és időrendben. Ez igazodik majd az adott művészeti ág sajátosságaihoz.

A kurátorok

A kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. A Bizottság létszáma 12 főről 10 főre csökken, míg a kurátorok összlétszáma 14 fővel csökken.

Az egyes szakmai kollégiumokba az érintett országos szakmai és társadalmi szervezetek a tagok 50%-át delegálják, míg a további 50%-ot a miniszter nevezi ki. A kollégiumi tagok mandátuma 4 évre szól. A 132 kurátorból 2006. január 10-i tisztújítási ceremónián 23 új kurátor veheti át meg-bízását. A kurátorok az NKA 16 állandó szakmai kollégiumában vállalnak szerepet.


NKA Bizottság tagjai

A Bizottság elnöke: Harsányi László, közgazdász (Budapest)

o Bauer István, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke (Budapest)

o Bagáriné Viszket Katalin, kulturális menedzser, közművelődési szakértő (Szombathely)

o Bálint András, színész, színigazgató, Radnóti Miklós Színház (Budapest)

o Békés Pál, író (Budapest)

o Csengery Adrienne, operaénekes, a Magyar Zenei Tanács elnöke (Budapest)

o Deme Péter, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága, igazgató (Budapest)

o Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója (Budapest)

o Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága Kiadó kft. ügyvezető igazgatója (Zalaegerszeg)

o Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke (Budapest)

o Meixner András, elnök, Pécs Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága (Pécs)

NKA szakmai kollégiumainak tagjai

(az új kinevezettek neve vastag betűvel szerepel)

1. Építőművészet

Hegedűs Péter elnök

Jékely Zsolt

Wágner Péter

Dr. Ferkai András

Skandelli György

Weiler Árpád

2. Fotóművészet

Bán András elnök

Dr. Albertini Béla

Horányi Attila

Boros Géza

Dozvald János

Szalay Zoltán

3. Iparművészet

Zsótér László elnök

Sipos Enikő

Hernádi Paula

Tildi Béla

Gremsperger Beatrix

Lencsés Ida

Pannonhalmi Zsuzsa

Sárkány Győző

4. Ismeretterjesztés

Székely Gábor elnök

Dr. Budai Katalin

Vörös Miklós

Salamon Gábor

Dr. Sasvári Edit

Dr. Bácsy Ernő

Dr. Lafferton Kálmán

Dr. Balázs Géza

5. Képzőművészet

Kovács Péter elnök

Elekes Károly

Aknay János

Kőnig Frigyes

Lugossy Mária

P. Szűcs Julianna

Dr. Szepes Lászlóné

Szurcsik József

6. Könyvtári

Komlósi József elnök

Fonyó Istvánné

Jehoda Imola

Mátó Erzsébet

Dr. Skaliczki Judit

Varga Róbert

7. Közművelődés

Tóth Zsuzsanna elnök

Koncz Gábor

Bartha Éva

Bárdos Ferenc

Bokor Béla

Hegedűs Ágnes

Kenyeres Sándorné

Laknerné Brückler Andrea

Csatlósné Komáromi Katalin

Tapodi Katalin

8. Levéltár

Molnár József elnök

Ivacs Gabriella

Horváth Erzsébet

Á. Varga László

Baráth Magdolna

Németh István

Dr. Szabó Attila

Dr. Szögi László

9. Mozgókép

Kozma Károly elnök

Bácsfalvi Szilvia

Erdőss Pál

Kende János

Mikulás Ferenc

Pörös Géza

Schulze Éva

Szarvasi Zoltán

10. Múzeum

Dr. Viga Gyula elnök

Kishonthy Zsolt

dr. Vígh Annamária

Kaján Imre

Mravik Lászlóné

Vig Károly

11. Műemlék

Erő Zoltán elnök

Ágostházi László

Káldi Gyula

Dr. Mezős Tamás

Nagy Mihály

Dr. Vándor László

12. Népművészet

Dr.Balogh Balázs elnök

Berán István

Beszprémi Katalin

Demarcsek György

Kovácsné Bíró Ágnes

Matókné Kapási Júlia

Szabó Zoltán

Pál Miklósné

13. Szépirodalom

Dr. Vámos Miklós elnök

Füzi László

Garaczi László

Kőszeghy Péter

Péliné Bán Éva

Prágai Tamás

Szigeti László

Turczi István

14. Színházi

Csizmadia Tibor elnök

Karsai György

Dobák Lívia

Radácsi Anikó h.

Árvai György

Gáspár Máté

Takács Katalin

Zsámbéki Gábor

15. Tánc

Pataki András elnök

Kenesei Edina

Juhász Zsolt

ifj.Nagy Zoltán

Gaál Mariann

Hegedűs Sándor

Horváthné Major Rita

Sasvári Csilla

16. Zene

Szirányi János elnök

Dobszay László

Ember Csaba

Gerenday Ágnes

Gyöngyössy Zoltán

Zelinka Tamás

Zsoldos Béla

Madarász Iván

Marton László Távolodó

Rieger Johanna

összesen: 132 fő


 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok