2022. augusztus 11.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Elhunyt Szabó Magda

2007. november 19.
A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas szerző nemrég ünnepelte 90. születésnapját. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti és temetéséről gondoskodik.
Szabó Magda (MTI fotó)(MTI) - Kilencvenéves korában hétfőn elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író - tudatta az alkotó titkára az MTI-vel.

Tasi Géza elmondta, hogy az írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.

Szabó Magdát az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. Az OKM fájdalmát és megrendülését fejezte ki, mint közleményében írta, az író búcsúztatásáról később intézkednek.

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudomány-egyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.

Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt.

Szabó Magda (MTI fotó)Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.

Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.

Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.

Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.

Szabó Magda (MTI fotó)
MTI fotók

Szabó Magda emlékezete
Büszkeségünk volt ez a kilencvenévesen is nőies, törékeny, mandulaszemű asszony. Egyben a reménységünk is. Példa arra, hogy mégiscsak lehetséges életfogytig megőrizni tartást, hitet, nyitottságot, szeretetet, lélekmeleget, jó emlékezetet, írói és emberi formátumot.

Ki ne tudná, hogy Debrecenben született, ott is nőtt fel, s szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát. (Hiszen miután olvastuk a Régimódi történetet, szinte jobban ismerjük Szabó Magda egykori családját, mint a saját felmenőinket!) A fiatal pedagógus eleinte Hódmezővásárhelyen tanított, majd Pesten, a minisztériumban dolgozott, s közben megjelent két ígéretes verseskötete. 1949-től azonban fagyos évek következtek: állásából elbocsátották, a neki ítélt Baumgarten-díjat visszavonták, s közel tíz éven át csak az asztalfiók számára írhatott.

De az írói tehetség és mondanivaló nem veszett el, nem is alakult át, hanem szépen kivárta, míg a világ kiérdemelte. A regények (a Freskótól Az őzön, az Ókúton, A pillanaton át Az ajtóig vagy az utolsóvá lett Für Elise című memoárig), a drámák (az Az a szép fényes naptól a Debrecenben a múlt hónapban bemutatott A macskák szerdájáig) elnyerték méltó helyüket a könyvespolcokon, az irodalomtörténetben, a színpadokon és a köztudatban.

Élete utolsó éveiben, díjaktól és elismerésektől övezve már nemzetközi körökben is úgy tartották számon Szabó Magdát, mint a magyar irodalom nagyasszonyát. És ő közben semmit nem változott. Bölcs, bájos és barátságos maradt. Ha úgy hozta volna a sors, hogy férje, Szobotka Tibor túlélte volna őt, akkor most írhatna egy regényt csodálatos asszonyáról, társáról, nagyra hívatott írókollégájáról. Megmaradt Szabó Magdának címmel.
Stuber Andrea

Sólyom László államfő kitünteti a 90 éves írónőt
Sólyom László államfő kitünteti a 90 éves írónőt

Szabó Magda magyarságát és a magyarságában európaiságát hangsúlyozta Barna Imre, a hétfőn elhunyt író köteteit gondozó Európa Könyvkiadó vezetője az MTI-nek.

Szabó Magdánál "magyarabb és a magyarságában európaibb szerzőt (...) elképzelni sem lehetne" ilyen hagyományosan világirodalmi profilú könyvkiadónak mint az Európa Könyvkiadó - mondta a Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt méltatva Barna Imre.

Életművének "valóságos reneszánsza" van - folytatta Barna Imre -, kiemelve, hogy a hatalmas életmű nem tehető múlt időbe: az írónak nemcsak a régi munkái arattak közönségsikert, nemcsak a korábbi művei keltek "új életre" az elmúlt 10 évben, hanem olyan új alkotás is született, mint a Für Elise, amely "az Európa elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere".

A könyvkiadó vezetője úgy fogalmazott: "Az életmű jelen időben él (...), jelen idejű szerzőről van szó".
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok