Fotó: Gordon Eszter

A Batthyány mauzóleumnál tartott rendezvényen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: "az elsőknek a legnehezebb a dolguk, Batthyány is megküzdött ezzel. Az elsők, a reformerek tapossák ki az ösvényt, ők mutatják az utat".

Józan, kompromisszumkész, de határozott politikát kell folytatni - szögezte le a kormányfő utalva arra, hogy országnak az 1848-as szabadságharc után reformokra volt szüksége, és jelenleg is reformok előtt áll.

Batthyány demokrataként az átalakulás reformját csak parlamenti többsége által támogatott törvények útján, egy elkötelezett kormánnyal a háta mögött tudta elképzelni - emlékeztetett Gyurcsány Ferenc.

A fejlődéshez ma nem kell polgári forradalom, a nemzeti érdek érvényesítéséhez nem kell szabadságharc, "csak" változások, reformok, mélyreható és gyökeres átalakulás - vélekedett. Hozzátette ugyanakkor, hogy ehhez nem külső ellenséggel kell hadakozni, hanem "a tegnapi reflexekkel kell leszámolni". Vállalni kell a szembenézést az állami működés visszásságaival, az igazságtalanságokkal, a kihívásokkal és "saját gyarlóságainkkal" - mondta.

Batthyány Lajos politikájának több elemét felidézve érdekes párhuzamra lehetőséget adó alapnak nevezte, hogy az első magyar miniszterelnök hadügyi, közigazgatási önkormányzati és adóreformot kezdeményezett 1848-ban.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a politikus születésének 200. évfordulója a reformok és reformerek éve lehet.

Katona Tamás történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja beszédében azt hangsúlyozta, hogy Batthyány a kormányfői posztra méltó, komoly államférfi volt.

Kiemelte: az egykori kormányfő egyesíteni tudta a nagyon különböző, "extraklasszis" politikusokat: Deákot és Eötvöst, Kossuthot és Széchenyit.

A politikus legnagyobb érdemei között a honvédség megalakítását és a jobbágyfelszabadítást említette.

A Batthyány-emlékév nyitányaként megrendezett eseményen az emlékműnél koszorút helyezett el mások mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint a Fidesz és az SZDSZ képviselői.

MTI