Hangsúlyozta: a két fődíjjal az a céljuk, hogy a magyar filmművészet gerincét képező szerzői filmek mellett a jövőben olyan alkotások is a legrangosabb szakmai elismeréshez juthassanak, amelyeknek alkotói valamely jól meghatározható filmes műfaj - például vígjáték, thriller, melodráma - szabályai szerint készítik filmjeiket.
"Ezzel a változtatással szeretnénk ösztönözni, hogy a világban nagy sikereket arató szerzői filmjeink mellett a magyar filmművészetben megerősödjék egy olyan szaktudásra és tehetségre épülő műfaji filmezés is, amely jelentős nézőszámot produkálhat, nem csupán a hazai közönség körében, de a külföldi filmpiacokon is" - fogalmazott a szemletanács elnöke.
Janisch Attila hozzátette: a változtatással a szervezők azt is kifejezik, hogy egyforma szükség van a magyar filmművészet mindkét ágára.
"Meg kívánjuk szüntetni a korábbi gyakran színvonaltalan és szakmaiatlan vitát az úgynevezett művészfilmek és közönségfilmek alkotói és nézői között" - jegyezte meg.
Az elnök a másik fontos változtatással kapcsolatban elmondta: ezentúl minden évben egy már elhunyt, nemzetközileg is ismert, a magyar filmművészet nagyon fontos alakjának ajánlják a filmszemlét - Hommage á címmel.
Idén Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező előtt tiszteleg a filmszemle. A rendezvény január 30-i első napján a Magyar Nemzeti Galériában életmű kiállítást láthatnak, amelyet Törőcsik Mari színésznő és Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyit meg.
"Fontos, hogy a fiatalok is tudják, hogy mik a gyökerek, kik azok, akiknek az újabb generációk is sokat köszönhetnek" - magyarázta Janisch.
A filmszemle másik újdonsága az előzsűri bevezetése a játékfilmes mezőnyben is, az "elképesztő mennyiségű", harminc feletti nevezés miatt.
"Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen nagyon sok pénz lett a filmgyártásra, hanem azt, hogy a több éve húzódó projektek egyszer csak összesűrűsödtek, és úgy tűnhet, mintha minden ebben az évben készült volna el. Emellett a külön pályázatokon nyert 1956-os filmek nagy részét is most mutatják be" - magyarázta.
Janisch Attila kiemelte: a versenybe az előzsűri döntése alapján remélhetően a legszínvonalasabb filmek kerültek be. Az előzsűri tagjai közül senki nem lesz a szemle játékfilmes főzsűrijének tagja, így azok teljesen új szemmel nézik majd a versenyző alkotásokat.
A 36 játékfilmből 17 került a versenyprogramba, 19-et pedig versenyen kívüli vetítésre javasolt az előzsűri.
A dokumentumfilmes mezőnyről szólva az elnök elmondta: azt szeretnék, hogy a játékfilmes grémiumhoz hasonlóan jövőre a dokumentumfilmes zsűri is 5 tagúra bővülne egy vagy két külföldi résztvevő bevonásával, segítve ezzel az alkotások határon túli megismertetését.
A 38. Magyar Filmszemlén a 160 induló dokumentumfilmből 40 került a versenyprogramba. A versenybe nem került alkotásokat is levetítik, ez azért hasznos, mert a dokumentumfilmek a szemlén kívül szinte sehol sem tudnak megmutatkozni, kivéve azt a néhányat, amelyik eljut a televíziókba.
A szemlén mindezeken túl 30 kísérleti- és kisjátékfilm került a versenyprogramba.
A zsűri - az előző évekhez hasonlóan - a nyilvános értékeléseket kategóriánként tartja. A külföldi tagok viszont nem tartanak nyilvános értékelést, a díjban van a véleményük.
A filmszemle szakmai programjai közül Janisch Attila kiemelte a médiahelyzetről és a médiatörvény elemzéséről szóló beszélgetést, valamint a dokumentumfilm helyzetét értékelő vitát.
A 38. Magyar Filmszemle hivatalos megnyitója január 30-án a Budapesti Kongresszusi Központban lesz, ahol Sándor Pál Noé bárkája című filmjének levetítése után átadják az életmű és a Magyar Mozgókép Mestere díjakat.
MTI