
Fotó: Gordon Eszter
A kulturális politika azonban nem kijelöl és meghatároz, hanem lehetőséget nyújt és keretet teremt - tette hozzá a miniszter a kulturális intézmények és civil szervezetek képviselői, művészek, pedagógusok előtt, az Iparművészeti Múzeumban.
Hiller István köszöntőjében kiemelte: a magyar kultúra napján egyszerre köszöntjük a múlt hagyományait, a magyar kultúra összetartó erejét, tradícióinkat, ugyanakkor időről időre hitet teszünk a megújítás szándéka és kötelezettsége mellett.
A tárca által az elmúlt év végén meghirdetett új kulturális politika kapcsán megismételte: a magyar kultúra egészét átfogó program megkülönbözteti a kultúrpolitikát és a kulturális politikát.
Míg az első a rendszerváltás előtti politika "kijelölő, meghatározó, minősítő" kategóriája volt, a mostani, keretet és lehetőséget teremtő kulturális politikáról együtt kell gondolkodni.
A miniszter szerint a program keretében meg kell vitatni az állami szerepvállalás kérdését is.
Hiller István úgy látja: az elkövetkező években a költségvetés nem engedi majd meg, hogy "többet, sokkal többet" fordítsanak a kultúrára.
Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy nem csak az állam az, amely részt vehet a kultúra finanszírozásában, más országokban sikerrel valósult meg a kultúra és az üzleti világ összekapcsolása.
Véleménye szerint a kulturális politikának abban kell kezdeményezőnek lennie, hogy az üzleti szféra meglássa azt az értéket, amit hosszabb távon támogatni érdemes.
A miniszter az összefogás megteremtését és a részfinanszírozás technikájának kialakítását nevezte az elkövetkező évek feladatának.
Hiller István az új kulturális politika legjelentősebb kérdései között említette még a kulturális vidékfejlesztés ügyét, a kulturális esélykülönbségek csökkentését, az oktatás és kultúra ügyének hatékonyabb összekapcsolását, a tehetséggondozás fontosságát.
Kitért arra is: bár annak idején sok kritikát kapott a nagy költséggel járó múzeumi kiállítások miatt, az érdeklődők százezrei bizonyították azok létjogosultságát, sikerét.
A miniszter az ünnepségen kiemelte, hogy az anyanyelv a kultúra egyik meghatározó jegye, annak ápolása mindannyiunk felelőssége.
Hozzátette, hogy a magyar irodalom újra aranykorát éli, ezt mutatja, hogy számos alkotó külföldön és itthon is elismerésben részesül.
A magyar kultúra napját 1989 óta tartják január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
MTI