Hiller István elmondta: örökséggondozási beruházásokra több mint öt millárd forintot költött az állam 2002 és 2006 között: a Regionális Operatív Programokból 4,4 millárd, míg a PHARE 2000 programból és a környezetvédelmért felelős tárcától 900 millió forintot származott a megvalósításra.

Hozzátette: két kiemelt területe volt az elmúlt évek örökségvédelmére fordított költségeinek: a Mátyás-templom és a fertődi Esterházy kastély - mindkettőt folytatni kívánja a kormányzat.

Összesen mintegy 70 millió forintot szántak arra, hogy megvalósítsák az úgynevezett "országos információs táblarendszert", amely a magyar örökségvédelmi helyszínekről és a hazai és külföldi kulturális értékekről ad tájékoztatást ismeretterjesztő kiadványok és internetes portálok segítségével - ismertette a tárca felelőse.

A kövekező évek kulturális örökségvédelmi fejlesztéseivel kapcsolatban a miniszter ismertette azokat a helyszíneket, amelyek közül kikerülhetnek az újabb magyar világörökségi helyszínek. Többek között a tarnóci ősélőhely, a Dunakanyar kultúrtája Visegráddal, a rózsadombi termál karszt területe, a Tihanyi-félsziget a Tapolcai medencével, valamint Lechner Ödön és a más magyar szecessziós alkotások között a miniszter kiemelte a komáromi-komárnói erődrendszert.

A pár nappal ezelőtt hivatalosan is világörökségi címre jelölt helyszínnel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy a szlovák féllel közösen folytatott diplomáciai erőfeszítésekkel "reális, igazi esély van arra, hogy a lobbitevékenység eredményeként a listára felkerüljünk".

Az "Új Magyarország Fejlesztési Terv örökségvédelmi, kulturális fejlesztési és beruházási forrásokkal a világörökségi helyszínek hangsúlyozott szerepét domborítja ki"- fogalmazott a miniszter, aki azonban egyelőre konrét összeget még nem mondott arról, hogy mennyi pénz jut a következő években örökségvédelemre.

Megjegyezte: terveik szerint csak a fertődi Esterházy kastélyra és annak folyamatos ellenőrzésére, és rendben tartására, valamint két másik magyar helyszín dokumentációjára mintegy újabb ötmillárd forint jut, így az európai uniótól remélt többletforrásokkal együtt az eddigieknél "jóval nagyobb összegre" van esély erre a területre.

Hiller István tájékoztatóján felidézte múlt héten Izraelben tett látogatásának legfontosabb eseményeit, így az ottani kultusztárcával megkötött együttműködési szerződést és a Jad Vasem Intézettel kötött - a magyar pedagógusok holokauszt-kutatását fejlesztő módszertani - megállapodást is. A miniszter kiemelte: közös matematika versenyt hirdetnek izraeli és magyar középiskolásoknak, valamint bejelentette: a kormány szeretné megnyerni annak a jogát, hogy hazánkban rendezhessék 2008-ban a nemzetközi diákolimpiát.

A kormány szerdán fogadta el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz tartozó Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága által elkészített világörökségi jelentését, amely Magyarország elmúlt négy esztendejének hazai és nemzetközi örökségvédelmi tevékenységét foglalja össze.

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 138 tagállamának jelenleg 830 világörökségi helyszíne van, a hazai szakértők szerint Magyarország nyolc helyszínével az átlagosnál előkelőbb helyen van. Magyarország először 1987-ben Budapest Duna-parti látképével, a Budai Várnegyeddel (később kiegészítették az Andrássy úttal és történelmi környezetével), valamint Hollókő ófaluval és táji környezetével nyerte el a világörökségi címet.

Később az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995), az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park (1999), a Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000), a Fertő-tó és környéke (2001), valamint a tokaji történelmi borvidék (2002) kapta meg a címet.

MTI