Balról az első sorban: Hiller István oktatási miniszter, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, David Admon, izraeli nagykövet, Zoltai Gusztáv, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a menet élén. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az eseményen képviseltették magukat a parlamenti pártok is. A rendezvényen jelen volt többek között az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és Izrael nagykövete.
A fáklyás menet a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól indult, majd a többezres tömeg az Üllői út és a Múzeum körút érintésével érkezett meg a Dohány utcai zsinagógához. A megemlékezők között sok fiatalt, valamint idős embert lehetett látni, több túlélő is volt a tömegben.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az Élet menete rendezvényen vasárnap este azt mondta: Auschwitz után már nem lehet büntetlenül zsidózni, nem lehet olyan jelképeket és olyan szavakat használni, amelyekről bebizonyosodott, hogy utánuk "füstölgő halál" következett.
A házelnök szerint a holokauszt emléke arra tanít, hogy a humanizmus és demokrácia iránti elkötelezettség alapján fel kell lépni az antiszemitizmus, a kirekesztés, az idegengyűlölet és az intolerancia bármilyen formája ellen.
Kardos Péter főrabbi hangsúlyozta, hogy minden korban, minden zsidó ember köteles úgy viselkedni, mintha maga is ott lett volna a koncentrációs táborokban.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap a holokauszt napja alkalmából kiadott közleményében fejet hajtott a vészkorszak áldozatainak emléke előtt, és azt hangsúlyozta, hogy a holokauszt az európai civilizáció közös tragédiája, és az egyes országok saját, nemzeti tragédiája is. "Auschwitz-cal, a holokauszttal örökre megváltozott a világ. A kirekesztő szavak és jelképek többé nem tekinthetők ártatlannak. Sem a gyűlöletbeszéd, sem a kirekesztő ideológiák jelképei, zászlói nem számíthatnak elnézésre, türelemre a túlélők nemzedékeitől. Tőlünk, mai magyaroktól, akik különbözőségeink ellenére bizonyosan közösek vagyunk egy valamiben. Abban, hogy a magunk eszközeivel el akarunk követni mindent azért, hogy ami a Holokauszt során történt, az ne történhessen meg soha többé" - hangsúlyozta.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter mécsest helyez el az emlékfalnál, a Terror Háza Múzeumnál. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója az intézmény épülete előtt tartott holokauszt-emlékrendezvényen arról beszélt: "Ami a második világháború alatt az európai zsidósággal és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyarországi zsidókkal történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat". Mint mondta, a holokauszt nem csak zsidó tragédia, hanem európai és magyar is, mert "mindenhol vétettek a szolidaritás és a testvériség ellen".
A Terror Háza előtt Szili Katalin azt mondta: arra kell felszólítanunk minden embert, hogy ítélje el az intolerancia megnyilvánulásait, a fajgyűlöletre uszítást, a zaklatást, a faji erőszak minden megnyilvánulását és fenntartás nélkül ítélje el az antiszemitizmusból fakadó minden cselekedetet.
Balog Zoltán (Fidesz) megemlékező beszédében kijelentette: nem szabad törődni azzal, hogy mások, politikai és egyéb ellenfeleik, hogyan használják fel önvizsgálatukat, de újra és újra magukba kell nézniük, hogy megtesznek-e minden tőlük telhetőt azért, hogy azok, "akik egykor a nemzeti szocialista eszmék foglyaivá lettek, ne találjanak követőkre". Úgy vélte, az ő felelősségük is, ha van, aki azt gondolja, "nem olyan nagy baj az a bizonyos antiszemitizmus".
A holokauszt áldozatairól tartottak megemlékezést a Cipők a Duna-parton emlékműnél is kora délután, este pedig felavatták XXIII. János pápa emléktábláját a Dohány utcai zsinagóga kertjében.
Magyarországon hivatalosan 2000 óta emlékeznek meg minden év április 16-án a holokauszt áldozatairól, mert 63 éve ezen a napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. A magyarországi Holokauszt Napja és a nemzetközi Holokauszt Emléknap ebben az évben szinte egybeesik: utóbbi április 15-e, előbbi április 16-a.
Hatmillió zsidó pusztult el a holokauszt idején, ebből több mint egymillióan az auschwitzi gázkamrákban. Auschwitzot a legnagyobb magyar temetőnek is nevezik, mivel ott minden harmadik halott magyar zsidó vagy cigány volt. A magyarországi zsidóság tömeges deportálása az ország 1944. március 19-én történt német megszállása után kezdődött a vidéki zsidók előbb gettókba, majd lágerekbe hurcolásával, ahonnan csak mintegy tizedük tért vissza. A budapesti gettó kiürítésére azonban nem került sor, így, bár a nácik és a nyilasok a háború utolsó hónapjaiban ezrével lőtték a zsidókat a Dunába, néhány tízezren a gettóban túlélték a háborút.
Mintegy ezer ember részvételével indult el az Élet menete Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont elől. A résztvevők a Dohány utcai zsinagógáig vonulnak, hogy emlékezzenek a holokauszt 600 ezer magyar áldozatára. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
MTI