Európai uniós irányelv rendelkezik a jogdíjról, amelynek alapján a szerző művének közkönyvtári kölcsönzéséért ellentételezésben részesül, a bevezetésre vonatkozóan azonban nincs határidő - hangsúlyozta a főosztályvezető.
A jogdíj bevezetéséről szóló, a kulturális és az igazságügyi tárca közreműködésével készülő javaslat előkészítési stádiumban van - mutatott rá Magi István, hozzátéve, hogy a rendelkezés a szerzőket, a szerkesztőket, az illusztrátorokat és a fordítókat is érintheti.
A rendszer méltányos jövedelemhez jutást eredményez, de meg kell állapítani, hogy fedezetét központi forrásból vagy az olvasókra terhelve lehet előteremteni - jegyezte meg Magi István.
Hangsúlyozta, hogy Magyarországon a jogdíjat központi költségvetésből szeretnék finanszírozni, de ez jelentős forrásokat, több száz millió forintot igényel.
Budai Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa a nemzetközi tapasztalatokról szólva elmondta: a rendelkezésre álló forrást vagy a kölcsönzések száma alapján, évente egy összegben kapják meg a regisztrált szerzők, vagy az összeg egyben marad, és irodalmi pályázatokat finanszíroznak belőle.
Angliában 18 ezer szerző között évente tízmillió eurót osztanak el, az alkotók hat pennyt kapnak kölcsönzésenként, évente minimum hat fontot, legfeljebb hatezer fontot kaphatnak - említette példaként.
Hozzátette, hogy Svédországban 4200 alkotóra évi 11 millió euró jut, Magyarországon pedig első lépésként, legkorábban 2009-től ötezer magyarul író alkotó között mintegy 200 millió forintot osztanának szét.
A szerzői jogi törvényben deklarálandó közkönyvtári kölcsönzési jogdíjat először 1946-ban Dániában vezeték be, jelenleg csaknem negyven országban törvényi szabályozás, 23 országban jogdíjrendszer van érvényben.
Az unió legtöbb országában már bevezették a kölcsönzési jogdíjat, Magyarország mellett Írországban, Olaszországban és Spanyolországban tervezik a bevezetését. Az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában ugyanakkor nem létezik ilyen rendszer.
MTI