Az elsőként elindulók, az utat keresők gyötrelmeit és varázslatát tudhatta magáénak vidéki publicistaként, majd akadémista szociológusként, íróként vagy éppen közösségteremtő vállalkozóként egyaránt. Lakatos Menyhért - az író cigány, ahogyan magát nevezte - egész élete és valamennyi alkotása lázadás volt az előítéletekkel szemben, nemcsak megjelenítette a cigány emberek önérzetét, hanem segített is megtartani vagy éppen visszaadni ezt az önbecsülést. Tette ezt József Attila-díjas költőként, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús írójaként és aktív közéleti szereplőként, lapszerkesztőként egyaránt.

Tudjuk, hogy a magyarországi cigány közösséget komoly veszteség érte Lakatos Menyhért halálával. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársai osztoznak a család gyászában.

---

Elhunyt Lakatos Menyhért író

Életének 82. évében elhunyt kedden Budapesten Lakatos Menyhért író - tudatta a Magyar Írószövetség az MTI-vel. A közlés szerint a József Attila-díjas író temetéséről később intézkednek. Lakatos Menyhért a Magyar Írószövetség tagja volt. Kalász Márton, az írószövetség elnöke az MTI-nek elmondta: nemzetközileg is ismert, nagyon jelentős magyar író halt meg, aki "egy kisebbségnek a jelképe is volt". Lakatos Menyhért a cigányság magyar nyelvű irodalmának első olyan nagy alkotója, aki minden művével, egész magatartásával bizonyította a nála fiatalabbaknak, hogy egy ilyen hányatott életű kisebbség is felléphet önálló művekkel saját életének megismertetésére, szellemi igényeinek bizonyítására - hangsúlyozta az írószövetség elnöke.

Hozzátette: az író halála nagy veszteség a magyar irodalomnak, valamint a cigányság szellemi életének, ami több, mint irodalom. A Rádió C az MTI-hez eljuttatott méltatásában felidézi, hogy a hosszan tartó betegség után elhunyt Lakatos Menyhért első nagyobb lélegzetű művével, a Füstös képek című önéletrajzi ihletésű regényével 1975-ben jelentkezett, mellyel nagy feltűnést keltve azonnal országos ismertségre tett szert.

Miután a regényt mintegy 30 nyelvre lefordították, nemzetközi hírnevet szerzett magának; a cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója volt. Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn. A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után üzemmérnökként dolgozott, majd a cigány téglagyár igazgatója volt. 1969 és 1973 között az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Az író a TIT Országos Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon.

Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek mellett az Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); Akik élni akartak (regény, 1982); A titok (elbeszélések, mesék, 1998). Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntették ki. Lakatos Menyhért 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.

(MTI)