"Ez a kiállítás nem revü, nem rekord, nem jubileum. Ez csak munkafolytonosság. És ez a folytonosság a művésznek mindennél fontosabb"- kezdte ünnepi köszöntőjét Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Vaszary János szavait idézve.

Úgy folytatta: "ha Vaszary János most itt lehetne, valószínűleg mély benyomást tenne rá ez a ma nyíló kiállítás és az a kiemelkedő színvonalú munkafolytonosság, amely a Magyar Nemzeti Galériában az elmúlt fél évszázadban végbement".

A miniszter felidézte, hogy amikor az intézmény 1957 októberében megnyitotta kapuit - még a Kossuth téren, a mai Néprajzi Múzeum épületében -, gyűjteménye körülbelül 25 ezer darabból állt. Ez a szám mára megnégyszereződött.

"Több mint százezer magyar műtárgy van itt, köztük olyan alapművek, olyan ikonikus közkincsek, amelyeket ebben az országban mindenki ismer kisiskolástól a nyugdíjasig" - hangsúlyozta.

Fotó: Gordon Eszter

Hiller István kiemelte: "ami ma ezek között a falak között van, az képzőművészetünk szinte teljes lenyomata, időben és térben is a legátfogóbb ilyen típusú nemzeti gyűjtemény".

A miniszter köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a galéria úgy képes tömegével "becsalogatni" az embereket, hogy közben valódi minőséget nyújt nekik. Közlése szerint a múzeumi élet számára ez az az út, amelyet követni kell.

A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai nevében Kovács Tibor főigazgató köszöntötte a félszáz éves intézményt.

Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott: az intézmény kétszer született. Először megalapításakor, 1957 októberében, ekkor a múzeum gyűjtőköre még csak a XIX. századra és a XX. század első felére terjedt ki. A második születésnap akkora tehető, amikor döntés született arról, hogy a várba költözik az intézmény: 1973-ban gyűjteménye kiegészült, azóta az államalapítástól napjainkig foglalkozik a magyar képzőművészet értékeinek gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és közreadásával - tette hozzá.

Mint mondta, kétféle érték van a múzeumban: az egyik a műtárgy, a másik pedig az ott dolgozó emberek egyénisége, személyisége és munkája. Ezért a legfontosabbnak azt nevezte, hogy fejet hajtsanak mindazon emberek munkája előtt, akik a múzeumban az ötven év alatt dolgoztak.

Az ünnepségen közreműködött a szintén félszázadik születésnapját ünneplő Bartók Vonósnégyes.

A Vaszary János festőművész életművét bemutató kiállítás mintegy 200 festményt, 100 grafikát, valamint számos iparművészeti alkotást és dokumentumot vonultat fel.

A tárlat külföldi és hazai köz- és magángyűjtemények legjelentősebb Vaszary-műveiből válogatva mutatja be az életművet. A február 10-ig látható kiállításon Vaszary legismertebb munkái - mint például a Fekete kalapos nő, az Aranykor, a Nő macskával című festmény - mellett számos újonnan felfedezett alkotással ismerkedhetnek meg a látogatók.

A közönség több mint négy évtized után láthatja ismét összegyűjtve a festőművész munkásságának kiemelkedő darabjait. Vaszary Jánosnak (1867-1939) a legutóbb 1961-ben volt önálló tárlata a Magyar Nemzeti Galériában.

(MTI)