Az OKM október 1-jén adta át a koncepció tervezetét a reprezentatív szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek, amelyek november 9-ig nyújthatták be kiegészítéseiket, módosítási javaslataikat a Magyar Színházi Társaság útján a minisztériumhoz - idézte fel Schneider Márta a színházi törvény koncepciójának megvitatására rendezett nyílt napon, amelyen 26 hozzászóló, köztük 17 szakmai szervezet képviselője mondta el véleményét.

Mivel a munkaanyag a színház mellett a zene és táncművészet szervezeteinek működéséről is szól, így inkább előadóművészeti törvénynek nevezhető - tette hozzá csaknem egyórás felszólalásában a szakállamtitkár.

Schneider Márta összegzése szerint számtalan vélemény érkezett a tárcához, a tervezetet nemcsak a szakmai szervezetek véleményezték, hanem sok magánszemély, művész is. A legtöbb hozzászólás a költségvetési támogatás rendszerének átalakítása kapcsán született.

Mint mondta, a tervezetben felvázolt mindkét finanszírozási modell mellett és ellen is érkezett javaslat. Ugyanakkor mindenki egyetértett abban, hogy valamilyen típusú normatív támogatásra szükség van. A szakállamtitkár szerint az észrevételek alapján a két javaslatból új tervezet születhetne.

A szakmai szervezetek a finanszírozás hosszabb távú, hároméves tervezését is javasolják. A szakma számára az lenne megnyugtató, ha a támogatás közvetlenül a színházakhoz jutna el - tolmácsolta a Magyar Színházi Társaság anyagában szereplő észrevételeket a szakállamtitkár.

A koncepcióhoz fűzött kritikai észrevételek között említette a független színházak véleményét, amelyek határozottabban szeretnék látni szerepüket a törvényben, nagyobb állami garanciát kérnek a működésüket illetően. A zenei, illetve a táncművészeti szervezetek pedig azt szeretnék, ha még alaposabban kidolgoznák a rájuk vonatkozó sajátos szabályokat.

Schneider Márta hozzátette: a szervezetek kisebb módosításokkal egyetértenek a nyilvántartásba vételi eljárással, amely a normatív támogatáshoz való hozzájutáshoz szükséges.

Szólt arról is, hogy több szervezet újabb prioritásként fogalmazta meg a szakmai ösztöndíjak, az infrastruktúra-fejlesztés, a tudományos kutatómunka, illetve az új magyar drámák születésének támogatását. Felvetették a színházi előadások televíziós rögzítésének és a magyar színházak külföldi vendégjátékának támogatását is.

A leginkább kidolgozottnak a szakállamtitkár a tervezet munkajogi szabályokról szóló fejezetét nevezte, amelynek kapcsán azt mondta: a szakma egy része szükségesnek tartaná a törvény mellékleteként, a színházi értékek védelmére egy színházi etikai kódex kidolgozását.

Az igazgatók kinevezése kapcsán a nagyobb szakmai befolyás igényét fogalmazta meg a szakma. Olyan szabályozásra lenne szükség, amely folyamatos párbeszédre kényszeríti a fenntartót és a szakmát, az intézményeket - hangsúlyozta Schneider Márta.

Korábban a tárca azt közölte az MTI-vel, hogy még ebben az évben szeretnék benyújtani a kormánynak a színház-, zene-, és táncművészet szervezeteinek működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szóló törvény koncepcióját.

A szervezetek nyilvántartása, valamint a finanszírozás és a munkajog témájában már elkezdődött a végrehajtási rendeletek szakmai kidolgozása - mondta Schneider Márta.

MTI