2007-ben immár egyértelműen megállapítható, hogy az Alfa program messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Prioritásai, fejlesztési irányai, kezdeményezései rendkívül kedvező folyamatokat indítottak el. Ennek legszembetűnőbb jeleként az 1980-as évek végére 9-10 millió főre csökkenő, s az 1990-es években jellemzően stagnáló látogatószám az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedett: elérve a 2006-os 11,6 millió főt. Úgy tűnik, hogy meghatározott koncepció, célirányos fejlesztés és az intézmények mind hangsúlyosabb szakmai szemléletváltása eredményeként jelentős látogatói tömeget sikerült visszahódítani. (A 2007. eredményeit értelemszerűen csak az év végét követő, országos múzeumi adatszolgáltatás után tudjuk értékelni.)

Az Európa Terv részeként 24 állami múzeum állandó kiállításai váltak ingyenessé 2004. május 1-től. Ezt a rendeletet több okból is módosítani kellett. (A kedvezményezettek aránya európai összehasonlításban Magyarországon egyedülállóan és kiemelkedően magas. A módosítás másik lényeges oka, hogy a magyar kedvezményrendszer tartalmaz néhány csak magyar, ill. csak külföldi látogatóra vonatkozó kedvezményt, ami ellentétes az 1957-es Római Szerződéssel. Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.)

Ennek megfelelően a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló kormányrendelet az EU-s elvárásoknak megfelelő módosításokat hajtott végre, általános helyett differenciált kedvezmények bevezetésével. A hazai kedvezmények részbeni szűkítése ugyan bekövetkezett, viszont társadalompolitikailag fontos kedvezmények nem csak hogy fennmaradtak (pl. pedagógusi), de jelentős új elemekkel is bővültek (pl. nemzetközi diákigazolvány helyett 26 éves életkorhoz kötött ifjúsági kedvezmény, felsőoktatási kedvezmény). Kiemelkedik körükből azon iskolai csoportok kedvezménye, mely iskolák - összhangban az Alfa program későbbiekben részletezendő új prioritásaival - együttműködési megállapodáson alapuló, szoros munkakapcsolatban állnak az adott múzeummal, és tervszerű, tantervükbe illeszkedő múzeumlátogatási program keretében érkeznek. Ezen túlmenően a fenntartó joga marad továbbra is bármilyen további kedvezmény megadása (pl. az önkormányzat területén a tanulók, 65 év felettiek stb. alanyi jogú ingyenessége).

Összefoglalóan megállapítható, hogy hazánk végeredményben továbbra is "éllovas" marad a múzeumi kedvezmények tekintetében: az ingyenesen belépők aránya az EGT-ben mért 24-25 %-kal szemben legalább 35 % lesz, miközben nő a diák látogatók száma.

Igen fontos szempont továbbá, hogy állami múzeumok költségvetésébe beépített kompenzációt a tárca nem vonja vissza, így az az intézmények szakmai céljaira fordítható.

A gyűjtemények mobilitását, a nemzetközi tapasztalatok és követelményrendszerek hazai meghonosítását, múzeumaink hazai népszerűségét és a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolását egyaránt elősegítő, kiemelt feladat, hogy intézményeink mind nagyobb számban vegyenek részt nemzetközi kiállítási projektekben. E közösen előkészített kiállítások lehetőséget teremtenek nagy jelentőségű külföldi kulturális értékek hazai bemutatására éppen úgy, mint értékeink és múzeumaink nemzetközi elismertetésére. A program sikeres végrehajtását az NKA miniszteri kerete, Múzeumi Kollégiuma és a beruházási terület támogatási forrásai valamint a kiállítási garancia jogintézménye tették lehetővé.

A legjelentősebb, állami garanciavállalásban részesült kiállításai és látogatószámuk (2005-2007)

A legjelentősebb, folyamatban lévő, vagy előkészítés alatt álló, állami garanciavállalásban részesülő kiállítások

A 2004-2007 közötti időszak kiemelkedő sikerei igazolják, hogy rendkívüli közönségigény van a nagy nemzetközi kiállítások bemutatására. Szinte forradalmi változások indultak el a múzeumi szakmában is. Az intézmények növekvő aktivitása jelzi érdekeltségük felismerését, a nagyközönség visszahódítása mellett e közös projektek révén az intézményközi munkakapcsolatok szoros, hosszú távú nemzetközi együttműködési programokká fejlődhetnek. A pozitív fővárosi példák nyomán egyre nagyobb az igény a vidéki nagyvárosok múzeumai körében is a nagyobb léptékű kiállítások rendezésére.

A kulturális vidékfejlesztés prioritásaihoz kapcsolódóan a múzeumi modernizáció 2004-2007 közti időszakának központi elemévé vált az önkormányzati fenntartású múzeumok szakmai fejlesztése. A közönségért folyó "kulturális szolgáltatási versenyben" új, látogatóbarát infrastrukturális fejlesztések váltak szükségessé. Nem kevésbé lényeges a szemléletváltás kiállítások megvalósításában a látvány, a mondanivaló, a kulturális értékek - közérthetőbb, és korszerűbb, vonzóbb 21. századi európai nívójú módszertani eszközök bevezetésével történő - közvetítése terén.

E célok megvalósítását szolgálja a kultúráért felelős miniszter éves rendeletei nyomán meghirdetett pályázati keret, melynek révén a 2004-2007 közti időszakban mintegy 1,2 milliárd Ft-ból 53 projekt indult útjára. Eddig országszerte 38 kiállítás valósult meg (18 új, 20 korszerűsített állandó tárlat). A támogatási célokat nem szűkültek le a kiállításokra. Így kerülhetett sor kapcsolódó infrastrukturális beruházások (pl. műtárgy-, biztonságvédelmi fejlesztések), valamint a látogató- és gyermekbarát múzeumi funkciók - 6 gyermekfoglalkoztató, 4 múzeumi bolt, 2 kávézó - megvalósítására.

Az Alfa program egyik kiemelt célja a múzeumi szféra jobb társadalmi beágyazottságának elősegítése olyan nagyközönséget és a médiát egyaránt vonzó, komoly PR és marketingkampánnyal előkészített népszerűsítő rendezvényekkel, mint a Múzeumi Majális és a Múzeumok Éjszakája. Az események legfontosabb célja, akárcsak az európai nagyvárosokban, hogy a múzeumok - a kávéházakhoz hasonlóan - a közösségi lét, a találkozás fórumai legyenek.

2007. májusában - a Múzeumi Világnap tiszteletére - immár 12. alkalommal került sor a Múzeumi Majálisra a Múzeumkertben. A hagyománnyá lett, évente kb. 10 m Ft-os költségű program az "Év Múzeuma"-díj átadó ünnepsége, mely alkalmat ad a múzeumok játékos, hétvégi "kirakodóvásári" jelenlétére, programjaira is, melynek közönsége rendre eléri a 40 ezer főt.

A hazánkban első ízben 2003-ban megrendezett eseményre (az európai hagyományoknak megfelelően) az év leghosszabb éjszakájához - Szent Iván napjához - legközelebb eső szombaton kerül sor: az egész éjszaka nyitva tartó és különleges programokkal készülő múzeumok ünnepe napjainkra a hazai kulturális fesztiválok egyik legnépszerűbb és legjelentősebb példája, egyetlen éjszaka országosan immár 156 résztvevő intézménnyel és 235 ezer látogatóval.

A 2006-ban indult rendezvénysorozat célja kettős: a szakma számára a múzeumi tevékenységek meghatározott kérdésköreiről szervez rendezvényeket, vitafórumokat, a nagyközönség kiállításokon, szórakoztatva oktató programokon, többnapos rendezvényeken, családi hétvégéken és rendhagyó tanórákon vehet részt.

A Fesztiválon 2007-ben - az NKA és az OKM 17 m Ft-os támogatásával - már 70 múzeum szervezett hat témakörbe csoportosítva mintegy 400 programot a nagyközönségnek.

A program célja a veszélyeztetett helyzetű műszaki, technikatörténeti emlékek megmentése; az azokat gyűjtő, őrző, feldolgozó és bemutató muzeális intézmények, szakgyűjtemények támogatását célozza. Eredményeként több intézmény helyzete stabilizálódott, vagy ennek irányában halad (pl. Magyar Elektrotechnikai Múzeum, rudabányai Érc-és Ásványbányászati Múzeum és telkibányai fíliája, Magyar Vegyészeti Múzeum, Központi Bányászati, Magyar Olajipari, valamint a Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum és pápai fíliája, a Kékfestő Múzeum). A műszaki múzeumok reform-folyamatában meghatározó állomás az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum integrációja is, melynek végrehajtása már folyamatban van, s 2009-re lezárul.

Múzeumi területen 2007-ben meghatározó feladat volt az Alfa program továbbfejlesztésének, kiteljesítésének tervezése is: a korábbi értékek fenntartása, ugyanakkor a továbblépés lehetőségeit hordozó új irányok megszabása mellett, homlokterében az "iskolabarát múzeum" stratégiai koncepciójával. Az Alfa program már megismert eredményei, tanulságai nyomán, továbbá a múzeumi szféra kompetenciáit, szakmai és infrastrukturális helyzetét, belső folyamatait az EU fejlesztéspolitikai céljai és peremfeltételei szempontjából átvilágítva fogalmazódtak meg a továbbfejlesztést célzó "Alfa plusz" ütem cél- és eszközrendszere, alapvető elemei.

A program által a közoktatási és múzeumi szféra együttműködése - a szakmai kompetenciákon alapuló feladatmegosztás alapján - válik szorosabbá. A múzeumpedagógia "kínálati oldalát" a múzeumi szféra fejleszti (múzeumi szocio-kulturális szolgáltatások javítása, az iskolai igények szerint), a "keresleti oldalt" az oktatási terület (tanárok és intézmények érzékenyítése, múzeumhasználati képzése, múzeumokra alapozott tananyagfejlesztés), igen szoros együttműködésben és kölcsönhatásban.

A koncepcionális terveken túl az "Alfa plusz" első, konkrét eredményei is megszülettek, mégpedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, mely a 2007-2013-as időszak döntő áttörést jelent múzeumi szféra számára is.

Az "Alfa plusz" "Múzeumok Mindenkinek" c. programját a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), míg az "Iskolabarát múzeum" c. programot a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) vonatkozó konstrukciói teljes körben érvényre tudták juttatni, múzeumi területen 3,86 mrd Ft forrásháttérrel, elérhető célcsoport kb. 800 intézmény. Az oktatási területet fejlesztő, 2009-től belépő múzeumpedagógiai konstrukciója további, várhatóan kb. 1,3 mrd Ft-ot fog bekapcsolni a rendszerbe.

A "látogatóbarát múzeum" prioritás ugyancsak sikerrel tudott beépülni a Regionális Operatív Programok elsősorban kulturális turisztikai fejlesztési rendszerébe, komoly többlet-forrás esélyeket teremtve a múzeumi szférának. Hasonlóan jelentős esélyeket hordoznak a ROP-ok város- és településfejlesztési rehabilitációs konstrukciói is, a múzeumépületek külső felújításainak vagy elhelyezési problémáinak megoldásában (történelmi településmagok felújítása, ipari területek rehabilitációja, ill. új funkcióba adása).

Múzeumi vonatkozásban ugyancsak jelentős, kiaknázandó lehetőségeket teremt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 3. "A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása" prioritásának részét képező, a vidék kulturális örökségének megőrzését és fejlesztését célzó konstrukciója. A tájházak, falumúzeumok csoportja szintén jelentős kör, célcsoport, hiszen az intézkedés keretösszege 9,022 mrd Ft., amely területi határa szerint mintegy 2787 települést érinthet.

Budapest, 2007. december 19.