A zsindelytetős, megújult huszti templom

Az átadó alkalmából tartott ünnepi igehirdetésében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hangsúlyozta, hogy Huszt a magyarság egyik végvára, ahol nehéz megmaradni reformátusnak és magyarnak. Azért is fontos a templom, hogy ne szűnjön meg a huszti vár alatt a magyar beszéd, ének és oktatás, mert csak a hit tarthatja meg a város kétezres magyarságát - tette hozzá.

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a megújult épületegyüttes magas tornyával tartást ad az embernek, kiegyenesíti a gerincet, amikor felnéz rá. Ám ezt a tartást - mint mondta - a templomnak a helyi magyar közösség kölcsönzi, s ezzel az anyaországi magyaroknak is példát mutat megmaradásból.

A Tisza mellett elterülő, ma 35 ezer lakosú Husztról az első írásos említés 1329-ben történt. A város a középkorban a máramarosi királyi uradalom központja volt, akkor magyarok és szászok lakták. Temploma a 14-15. század fordulóján épült. A századok során sok változáson átesett templom falképei feltehetően Zsigmond király idejéből valók. A kiemelkedő értékű és épségben megmaradt falképrészlet a templomhajó északi falán három magyar szent - Szent István, Szt. László és Szt. Imre - egész alakos ábrázolása. Ezeket a gyülekezet 1524-es református hitre történt áttérése után lemeszelték.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai közreműködésével és az időközben megszűnt Teleki László Alapítvány szervezésében 2000 és 2006 között 13,6 millió forinttal támogatta az épületegyüttes felújítását és restaurálását. Ennek során a templom visszanyerte történeti formáját.

Régi ábrázolások alapján a toronyra ismét fiatornyos, galériás toronysisak került, amely zsindelyfedést kapott. A falképtöredékeket restaurálták és konzerválták. A templom körül vízelvezető rendszert építettek ki, és helyreállították a körítőfalat.

MTI