Mint közleményük rámutat, a 2005-ös oroszországi magyar kulturális évad idején indított könyvprogram keretében mintegy félszáz magyar könyv jelent meg oroszul, több, mint az azt megelőző két évtizedben együttvéve.

A nemrég megjelent orosz nyelvű Balassi-kötet egyik különlegessége, hogy először adták ki idegen nyelven egy magyar poéta teljes költői életművét. Ráadásul olyan rangos orosz könyvsorozatba került be, amelyet méltán tartanak világszerte az orosz művelődéstörténet és tudományosság elitjének: az "Irodalmi emlékek" közel kétszáz kötete közé csak a világirodalom legjavát válogatják be - hangsúlyozzák az ismertetőben.

Az összegzés szerint nagyon fontos és szimbolikus "védjegy" ugyanakkor ez a könyv a magyar kultúra külföldi terjesztésében is: a külföldi magyar kulturális intézetek ugyanis nemrég épp a Balassi Bálintról elnevezett intézet hálózatába kerülve egységesültek és újultak meg.

A könyvet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Jurij Guszev műfordító, irodalomtörténész, a kötet szerkesztője mutatja be, Csörsz Rumen István pedig lantkísérettel Balassi verseket énekel magyarul és oroszul.

A kötet bemutatóját tudományos ülés, valamint műfordítói kerekasztal-beszélgetés követi, melynek témái: a magyar Balassi-filológia legújabb eredményei és az orosz Balassi-recepció; a versfordítás mai problémái és Balassi orosz nyelvre való átültetésének speciális kérdései.

Ugyancsak kedden, Örkénytől Örkényig címmel az író születésének 95. évfordulója alkalmából orosz műfordítója, Tatjána Voronkina felolvasóestjére várják az érdeklődőket a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Mint a közlemény rámutat, Tatjana Voronkinát a magyar irodalom orosz írójaként emlegetik az oroszországi könyvkiadók. Közel fél évszázados pályája alatt több mint 300 kötetnyi magyar irodalmat fordított le, a szó szoros értelmében, íróként teremtve újra orosz nyelven minden egyes művet, amelyet kézbe vesz.

Az összegzés szerint Tatjana Voronkina "szólaltatta meg" oroszul többek közt Jókai Mór, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc, Gelléri Andor Endre, Németh László, Fejes Endre, Galgóczi Erzsébet, Illés Endre, Illyés Gyula, Szabó Magda, Fekete István, Lengyel József, Rejtő Jenő, Kányádi Sándor műveit.

"Minden mű, minden író személyes ügy számára: fordítói művészetének titka épp ez a bensőséges, lélektől lélekig tartó kapcsolat. Vannak azonban számára hatványozottan személyes életművek: ilyen például Örkény István, akit általa ismert és kedvelt meg az orosz irodalmi és színházi világ. Örkény István 1956-os naplója, a Lágerek népe, az Egyperces novellák, vagy a Tóték, amelyet most mutatott be a moszkvai Osztrovszkij Színház, élő legendának számítanak Oroszország-szerte" - áll a közleményben.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő kétnyelvű felolvasóesten a magyar irodalomkedvelők is ízelítőt kaphatnak Tatjána Voronkina Örkény-fordításaiból, miközben rendkívül élvezetes történeteket hallhatnak műfordítói pályájáról, műhelytitkairól, és persze arról, hogy mit jelent a magyar irodalom az orosz olvasónak

Közreműködik: Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház művészeti igazgatója.

(mti)