Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2003 decemberében egyhangúlag fogadta el a mozgóképről szóló törvényt, amely 2004. április 1-jén lépett hatályba.

Mint mondta, a jogszabály példaértékű, teljes szakmai és politikai konszenzussal szabályozza a mozgóképkultúra és a mozgóképipar támogatásának rendszerét. Hozzátette, hogy ezen belül nagyobb horderejű módosítását 2006-ban hajtottak végre, aminek célja az európai uniós szabályokkal való összehangolás, a támogató szervezetek összeférhetetlenségi szabályainak pontosítása és a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslása volt.

Csák Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy 2007. december 31-én a magyar filmtámogatási program lejárt, és az ezt követő periódusban uniós jóváhagyás híján nem érvényesülhet a hatályos magyar szabályozás állami támogatási rendszere. Az államtitkár elmondta: a magyar hatóságok 2007 tavasza óta - a hazai filmszakma aktív együttműködésével - mindent megtettek, hogy megtalálják a kompromisszumos megoldást, és azt jóváhagyja az Európai Bizottság.

A politikus felidézte, hogy az oktatási és kulturális tárca - a Pénzügyminisztérium és a tágabb értelemben vett filmszakma segítségével és támogatása mellett - az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával több mint egy éven át tartó egyeztetést folytatott a törvény és a vonatkozó jogi környezet kialakulásának és szabályozásának feltételeiről.

Hozzátette, hogy az oktatási tárca a támogatási program meghosszabbítását kérte 2013. december 31-ig. Az Európai Bizottság hivatalos álláspontja - optimális esetben - 2008 júniusában várható.

Csák Ferenc külön kiemelte, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával történt egyeztetések eredményeként a módosítás alapvetően három kérdéskörben javasol változtatásokat a hatályos rendszerhez képest.

Elsősorban a közvetlen állami támogatásokra vonatkozó intenzitási szabályok feltételeit pontosítja. Másodsorban a filmterjesztési és filmgyártási tevékenység kapcsán a jelenleginél hangsúlyosabban írja elő - az állami támogatásra való jogosultság szempontjából - a kulturális tartalmi követelmények érvényesülését, illetve ösztönzi a minél magasabb arányú magyarországi filmgyártást.

Harmadsorban módosítja az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság állami támogatásra való jogosultságát.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a teljes körű szakmai és politikai konszenzuson alapuló filmtörvény vívmányai nem kerülnek veszélybe a törvényjavaslat elfogadásával. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az indítvány elfogadása nélkül Magyarországnak nem lenne jóváhagyott filmtámogatási programja, ez pedig kizárná valamennyi állami támogatási forma alkalmazását a magyar filmszakma és filmipar számára, ami szakmai szempontból tekintve beláthatatlan következményekkel járna.

A kulturális és sajtóbizottság általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Halász János (Fidesz), a kisebbségi vélemény előadója ugyanakkor hiányolta a parlamenti pártfrakciókkal való egyeztetést, és kifogásolta, hogy a javaslatot a kormány az Európai Bizottság júniusra várható állásfoglalása előtt kívánja elfogadtatni a parlamenttel.

(MTI)