Fotó: Gordon Eszter

Az ELTE Egyetemi Könyvtárának dísztermében látható tárlat megnyitóján Mihalisz Liapisz a görögség magyarországi jelenlétéről, az évszázadokra visszanyúló együttélésről szólt.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország helye és szerepe a XVIII. századtól kezdve sok görögöt vonzott. A görögök Magyarországon az "ígéret földjét keresték, és sokan meg is találták" - mondta. A görögök a kereskedelem mellett jelentős kulturális tevékenységet folytattak, amit bizonyít Zavirasz György tevékenysége is - utalt a miniszter a Makedóniából származó görög kereskedőre, aki a XVIII. század derekán érkezett Magyarországra és jelentős kincseket őrző könyvtárat alapított.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a görög-magyar kulturális kapcsolatok fontos állomásának nevezte a kiállítást. Kiemelte, hogy meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyekkel a görögök gazdagították a magyar kincsestárat, rámutatva arra: a görög emlékek a magyar kultúra szerves részévé váltak.

A múlt ápolásáért és a jövő formálásáért a közös Európa szellemében közösen kell fellépni - hangoztatta.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, Hudecz Ferenc köszöntőjében kiemelte: a fővárosi intézmény az egyetlen Magyarországon, ahol újgörög szak működik.

Szögi László, a könyvtár főigazgatója az 1561-ben alapított intézmény ritkaságai között említette a kiállításon bemutatott könyvek közül a Zavirasz-könyvtárból származó műtárgyakat, egy szintén görög kapcsolatokról árulkodó XV. századi díszes Corvinát, s a legkorábbi kapcsolatokat bizonyító, XI. századi evangeliáriumot (evangéliumos könyvet), amely a könyvtár legrégebbi darabja. Az egyesült Európa eszméjének szentelt, és a görög nemzeti ünnep, az 1821. március 21-én indult forradalom alkalmából nyílt tárlat április 25-éig tekinthető meg.

(MTI)