2023. június 6.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Háttérinformációk: az imázsfilmben megszólalók nyilatkozatai (a megszólalás sorrendejében, szövegpontosan)

2008. január 21.
Dr. Vekerdy Tamás
Reneszánsz újjászületés. Mi születik újjá, az Ókor, vagyis az európai kultúra alapjai, ugye az egyik a görög római, a másik a zsidó keresztény. Mind a két kezdőponton az individuum, a személyes vélemény, a személyesség van ott, és ezért nem csodálkozhatunk, ha a reneszánsz is, a személyiség és a személyesség kultuszában nő fel. Mindenki odaírja a nevét, nem úgy, mint a középkorban, névtelen mesterek, és Európa tulajdonképpen a világba ezt viszi be, a szabad személyiség kultuszát.

Dr. Gönczöl Katalin
A reneszánsz embernek voltak kedvező feltételei, mert itt-ott-amott szikrák jelentek meg, és egymásra találtak. Nekem az állt össze, hogy itt egy csillagkép jött létre, először Firenzében gyulladtak ki a csillagok és nem egy egyszerre és aztán ment városról városra és nem véletlen, hogy a reneszánsz az nem köthető egy dátumhoz, hanem sok kis dátum áll össze és akkor 200 év alatt Európában valami történik, ami hasonlít egymásra de nem folytatása közvetlenül a másiknak, hanem az adott kultúrán belül reneszánsz.

Dr. Hankiss Elemér
Minden ember egyedi és egyetlen és soha nem volt olyan ember, mint én vagy maga vagy bárki más, soha ilyen ember még a világon nem volt és nem lesz. Tehát föl kell fedezni mindenkinek azt a sajátosságot, ami csak benne van meg. Úgy, ahogy a világot valaki látja, úgy senki soha nem látta még és nem fogja látni. És az embernek a szemét kell élesíteni, agyát kell csiszolnia ahhoz, hogy azt, amit csak ő láthat meg, azt meg is lássa és ezt elmondja és ezekből a kis tükrökből, ezekből állhat össze egy teljesebb világkép.

Dr. Marosi Ernő
Magyarországon a reneszánsz fogalom valamilyen módon a nemzeti újjászületés, hogy egész pontosak legyünk, tulajdonképpen a nemzeti öntudatra ébredés. Mátyás alakjában a magyar történettudomány, kultúrtörténet és nem utolsó sorban a művészettörténet egy olyan uralkodónak a képét rajzolta fel, aki érzékeny volt korának a legmodernebb törekvései iránt és aki idegenből hívott első osztályú művészekkel és első osztályú tudósokkal vette magát körül, megújítva, modernizálva és hát Magyarország e tekintetben igyekezett rekordernek is feltűnni, Közép-Európában vagy Itálián kívül először alakított ki maga körül reneszánsz udvart.

Dr. Szörényi László
Mi volt Mátyás nagyságának a titka? Az, hogy túl nagy volt és éppen ezért minden oldalról lehetett dicsérni, de együtt valahogy monstruózus, legalábbis ha kihüvelyezzük a gondolatait. Ha arra gondolunk, hogy olyan nagy és reprezentatív uralkodó még Mátyás halála után is, mint Miksa Császár az élete végéig irigykedik Mátyásra és megpróbálja utolérni mind a dicsőségben, mind a kultúra pártolásban még a költészetben is és az udvari szellemességben. Hogy a szerencsétlen Ulászló Király, a végülis győztes Jagelló-háznak a képviselője, az, ha igaz már Mátyás életében megpróbálja Beatrix kegyeit is megszerezni, hogyha már király nem lehet, akkor legalább a királynő legyen a szeretője. Mátyás azt hiszem nevetett az egész kísérleten. Ha arra gondolunk, hogy még századok múlva is Mátyásról valóban keletkeztek közmondások, nem úgy, mint ahogyan csak sokszor ráfogják egy-egy történeti személyre. Élt valahogyan a nép között is az emléke, mégpedig úgy, mint valami visszahozhatatlan aranykornak a képviselőé.

Parti Nagy Lajos
Azt gondolom, hogy az udvarába hívott egy csomó fontos embert, akik itt hagyták a nyomukat Magyarországon és ez a legtöbb. Úgy is fogalmazhatnék, hogy nyitott vagy hagyott nyitni egy olyan hídfőállást, amin aztán már megvetette a lábát egy csomó minden. Konkrétan ugye Mátyás halála után is, hát hiszen azért ennek a magyar reneszánsznak a Mátyás uralkodása csak egy szakasza és csak egy része. Vagyis, hogy én egy szóban tényleg azt tudnám mondani, hogy lehetőséget adott.

Dr. Szörényi László
Mátyás nagyságát mi sem mutatja jobban, hogy ellentétben ezt már a kortársak megjegyezték az összes korabeli uralkodóval, soha senkit nem végeztetett ki, politikai ellenfeleit legfeljebb bebörtönözte és aztán vagy megkegyelmezett nekik vagy sem. A másik az, hogy képes volt megbocsátani és képes volt mérlegelni azt, hogy mi - az előbb használtam ezt a gazdasági kifejezést, hosszú távú befektetés, hogy a kultúra az az - és ezt nem szabad feladni akkor sem, hogyha politikailag csalódtunk valakiben. Erre a legszebb példa a legnagyobb magyar latin költő, Janus Pannonius, Mátyás képes volt megbocsátani, képes volt engedélyezni a díszes temetését a Pécsi Székesegyházban és gondoskodott arról, hogy versei vesszenek el és a világ elé juthassanak.

Hankiss Elemér
A mondájáról, a személyéről sokat tudunk és ez a személyisége ez sugárzik és egy országban fontos az, hogy néhány emberre a múltba úgy tekinthessenek vissza, mint valami érték kisugárzására és ilyen nálunk Szent István, ilyen nálunk Mátyás Király, ilyen nálunk Széchenyi, tehát jó lenne, ha még több ilyen sugárzó alakja lenne a magyar történelemnek.

Szekeres Pál
Reneszánsz nekem többféle dolgot jelent, mert ennek többféle vetülete van, van személyes vetülete, a személyes vetületet azt nem tudom a sorsomtól elvonatkoztatni. Tehát az én balesetemtől nem tudom ezt elvonatkoztatni, tehát az én személyes reneszánszom az a baleset utáni újjászületés. Nem meghaltam, hanem kerekes székben élem tovább az életemet és az ebből adódó negatívumokat nem feledtetve, de félretéve próbáltam egy új életet kezdeni, kvázi újjászületni, ami úgy gondolom, hogy sikerült. Sportban is, emberileg is, a másik pedig az, hogy egy egyfajta új gondolkodásmód a régi tiszteletben tartásával az újdonság behozatala és integrálása.

Dr. Ormos Mária
Az emberi történet voltaképpen másról nem szól, mint a folytonos megújulásról, a folytonos változásról, változtatásról. Van, amikor ez lassan megy, van, amikor a dolgok összetömörülnek és összetömörülnek azok az emberek is, akik a változás mellett elkötelezik magukat és akkor ezek kiugró történeti pillanatok vagy korszakokká válnak. Ilyen volt a reneszánsz, amelyet így nevezünk, mindig ugyanaz az attitűd vezérelte, ugyanaz a törekvés állt a sarokpontjában, mint amiről ma is szó van. Tehát a XXI. században is szó van itt Magyarországon. Nevezetesen az, hogy a körülmények, amelyek között élünk azok már nem felelnek meg az emberek igényeinek, nem felelnek meg a világban kialakult új feltételeknek, változtatni kell.

Kovalik Balázs
Művészet az mindig megújulás, eredetit, újat, másképp, máshogy látva, másképp interpretálva. A művészet területén szerintem nem létezik a konzerv, nem létezik a konzervativizmus -az nem művészet, az szórakoztató kultúra. Az igazi művész az mindig halad, mindegy, hogy éppen reneszánsz van vagy századforduló. Menni, menni, menni, látni, tanulni, kitalálni és így kapcsolódik ez a reneszánszban a tudománnyal, hiszen a tudomány is egy ilyen történet, ahol folyamatosan és folyamatosan a felfedezés, a kutatás áll a központban. A reneszánszban ez a kettő találkozott.

Parti Nagy Lajos
Egyszerű úton elég könnyen újraértelmezhető, hiszen hogyha csak a kreativitás meg az újjászületés meg a folytonos újjászületés felől nézem, akkor ugye amit most tán innovációnak kéne nevezni ennek a folytonos változásnak, megújulásnak a képessége ez talán soha nem volt ennyire időszerű a szónak most a jó és a rossz értelmében, mint a XXI. században, ahol valóban úgy érzékelhetjük, hogy minden folytonosan napról napra vagy hónapról hónapra változik. Direkt módon üzen nekünk ez a magyar XV-XVI. század vagy egyáltalán az európai reneszánsz, akkor feltétlen ezt üzeni, meg hát persze a humanizmust üzeni meg persze ezernyi - idézőjelbe véve - apróságot, a kultúra megbecsülését és annak a tudatát és tudását, hogy virágzó kultúra nélkül nem létezik virágzó társadalom.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok