A tárca vezetője a törvény alapelvei közül az egységesség és a sokféleség mellett az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, az átjárhatóságot, a minőség és a mennyiség egyensúlyát emelte ki.

A jogszabály egységesen kezeli a különböző formában és fenntartóval működő szervezeteket, támogatja a régi és az új együttélését. A javaslat lehetőséget biztosít a fejlődésre és az előrelépésre.

Hiller István fontosnak nevezte, hogy a törvény a teljesítményt honorálja, de nem csak mennyiségi mutatók alapján: a művészeti értékeket sem hagyja figyelmen kívül.

A törvényjavaslat kitér az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételére, besorolására, rögzíti az ilyen szervezetekben foglalkoztatottak speciális munkajogi szabályait.

A benyújtott adatok alapján a színházakat és táncegyütteseket öt, a zenekarokat és énekkarokat két-két kategóriába sorolják. A nyilvántartásba vétel nem kötelező, tehát nem feltétele az előadó-művészeti tevékenység folytatásának, de alapfeltétele a központi költségvetési hozzájárulás igénybevételének.

A speciális foglalkoztatási szabályokra a szakmával egyeztetett megoldást kínál a törvény, ennek jegyében módosulnak a társasági adókedvezményt érintő és az ekhóra vonatkozó szabályok.

A miniszter elmondta: az első ilyen jellegű jogszabály megalkotását több mint kétéves előkészítő munka előzte meg. Ennek végén, idén október 14-én, 16 szakmai szervezet írt alá szándéknyilatkozatot, amelyben a törvény megalkotását jónak, szükségesnek és előremutatónak nevezték. A tárca irányítója név szerint felsorolt számos, a jogszabályt támogató színházi vezetőt, szakembert.

A dokumentumban rögzítették, hogy a majdani jogszabály átláthatóvá teszi a finanszírozást, elismeri munkajogi téren az előadó-művészeti munkavégzés sajátosságait, és segíti a minőségi kultúraközvetítést.

Hiller István kitért arra is, hogy a jogszabály megalkotásakor a szakmával együttesen tanulmányozták a németországi, az osztrák, a francia, a belga, a dán és az izraeli példákat.

A miniszter szerint joggal és biztonsággal állítható, hogy a törvényjavaslat nem csak az eddig megoldatlan problémákat kezeli a szakmával egyetértésben, hanem olyan kereteket teremt ahhoz, hogy a szabályok a jövőre nézve a fejlődést segítsék.

MTI