"Nagyszerű embert jöttünk ma köszönteni, mégis sajátos alkalom ez. Temetésen nem köszöntőt szokás mondani, hanem gyászbeszédet. Ugyanakkor semmiképpen nem lehet szokványosnak nevezni azt, ha újratemetnek valakit" - jelentette ki Hiller István. A miniszter szerint az sem szokványos, ahogyan ez a nagyszerű és tehetséges ember képes volt kibontakoztatni képességeit: "Ismerjük és próbáljuk érteni verseit, ismerjük és próbáljuk megérteni politikai tevékenységét."

A tárca vezetője előadásában kitért arra is, hogy Janus Pannoniust bele kell helyezni abba a korba, amelyikben élt: a reneszánszba. Abban a korban átalakultak a kereskedelmi és politikai viszonyok, megváltozott az ember és ember, az ember és társadalom, az ember és állam, az állam és egyház kapcsolata, valamint megnőtt a diplomácia jelentősége. "Amikor a reneszánszról beszélünk, nem szabad csak a csatákat, a követségeket, az évszámokat említeni, szólni kell az azt meghatározó életérzésről is, amely mind a mai napig itt él közöttünk" - jegyezte meg Hiller István hozzátéve, hogy Janus Pannonius élete azt is megmutatja, milyen sebességgel terjedt el akkoriban ez az életérzés.

"A reneszánsz mentalitásról, életvitelről, amely a mi országunkat is érintette, Janus Pannonius újratemetésének napján beszélni nemcsak megtisztelő, hanem illő is" - zárta előadását a miniszter.

 

 

Az újratemetés alkalmából szervezett rendezvénysorozathoz az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Reneszánsz Év - 2008 keretén belül 4 millió forinttal járult hozzá.