"A magyar kulturális diplomácia egyik legnagyobb sikere, hogy 2008. július 16-án az Európai Bizottság vita nélkül fogadta el az állami támogatással járó magyar filmszakmai programot" - jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter.
Hozzátette: a döntés hozzávetőlegesen 231 millió euró összértékű állami támogatással járó filmszakmai program jóváhagyását jelenti. Ennek köszönhetően 2013-ig a magyar filmipar minden tekintetben kiszámítható, stabil és vonzó lesz a partnerek számára.
Sámuel Balázs, az OKM szakértője, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Szomjas György, a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára a sajtótájékoztatón (Fotó: Gordon Eszter)
Az uniós döntést megelőző tárgyalások több mint egy évig zajlottak. Először az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága és a hazai szakértők egyeztettek, amit a magyarországi jogalkotási folyamat követett. "A tárgyalások sikerét és az eredményt alapjaiban befolyásolta, hogy az Országgyűlés 2008. június 9-én, gyakorlatilag ellenszavazat nélkül fogadta el a 2003-as filmtörvény módosítását" - jegyezte meg Hiller István.
A nagy horderejű és széles együttműködést igénylő kérdésben végül olyan egyetértés alakult ki a hazai szakmai partnerek és tárgyaló felek között, hogy a Bizottság a vita nélküli napirendi pontok között tárgyalta és fogadta el a magyar programot. A megegyezés egyformán biztosítja a magyar érdekek érvényre jutását és az európai elvárások teljesítését.
"Hatalmas eredmény, hogy a bizottsági döntés - az alapos előkészítői munkának köszönhetően - igen hamar, a magyar parlamenti döntés után bő egy hónappal született meg" - hangsúlyozta a tárca vezetője, aki az együttműködésért köszönetét fejezte ki a filmes szakembereknek, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Pénzügyminisztérium és a Filmiroda képviselőinek, valamint a politikai döntéshozóknak.
A tárcavezető kitért arra, hogy míg 2004-ben 6,5 milliárd forintot fordított az állam a közvetlen filmgyártási költségekre, 2007-ben ez már 57,4 milliárd forintra nőtt a 2003-ban elfogadott filmtörvény, a bérmunka, valamint a koprodukciók által.
Az új filmtámogatási rendszer elfogadása ciklusokon átívelő kiszámíthatóságot teremt azért is, mert a filmet kivették az évenkénti költségvetési vitából - jegyezte meg.
Hiller István szerint a filmtámogatási rendszer elfogadása messze túlmutat egy szféra, a kultúra határain, hiszen az egész ország számára "komoly siker".
Kiemelte, hogy a magyar filmiparban az állam felismerte modern szerepét, azt, hogy biztosítania kell a jogi kereteket, feltételeket, részt kell vennie a finanszírozásban, továbbá segítenie kell a tehetségeket.
A magyar filmtámogatási rendszer európai uniós elfogadása bizonyítja, hogy komoly eredményeket lehet elérni akkor, ha a szakma és a politika úgy működik együtt, hogy egy támogatott célt próbál elérni - mutatott rá a szakminiszter.
Szomjas György, a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára a szakma nevében üdvözölte az új rendszert. Mint rámutatott, ez egy fontos lépés a magyar filmipar számára. Ugyanakkor hozzátette, hogy az az átmeneti időszak, amíg nem volt az EU által jóváhagyott támogatási rendszer, a bérmunkát visszavetette. Reményét fejezte ki, hogy a külföldi produkciókat sikerül visszacsalogatni a filmtörvény hatályba lépését követően.
Sámuel Balázs, az OKM szakértője arról számolt be, hogy az Európai Unió versenypolitikai főigazgatóságával "nehezen" egyeztek meg, főként a kulturális követelményrendszerrel és a támogatási intenzitással kapcsolatban. De - mint aláhúzta - az új törvény EU-kompatibilis, a magyar filmipart messzemenően kielégíti. Úgy vélte, ha nem dolgozták volna ki az új rendszert, a magyar filmipar összeomlott volna.
Háttér:
Az Országgyűlés 2003 decemberében egyhangú szavazati aránnyal fogadta el a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényt, amely 2004. április 1-jén lépett hatályba. A Törvény példaértékű, teljes szakmai és politikai konszenzuson alapulva szabályozta a mozgóképkultúra és a mozgóképipar támogatásának rendszerét.
A Törvény részben uniós vonatkozású módosítására 2006-ban egyszer már sor került, de a két évvel ezelőtti módosítás - a jelenlegi eljáráshoz képest - sokkal szűkebb kereteket ölelt fel. 2007. december 31-én a létező magyar filmtámogatási program lejárt, így az ezt követő periódusban a hatályos magyar szabályozás állami támogatási része nem érvényesülhetett uniós jóváhagyás híján. Bár a magyar hatóságok 2007 tavasza óta - a filmszakma együttműködése mellett - mindent megtettek a kompromisszumos megoldás megtalálásáért és az uniós jóváhagyásáért, ez a folyamat a magyar érdekek következetes képviselete miatt csak mostanra érett be.
Az Európai Bizottság 2008. július 16-ai döntése 2013-ig hozzávetőlegesen 231 millió euró összértékű állami támogatással járó filmszakmai program jóváhagyását jelenti.
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával történt egyeztetések eredményeként az új támogatási rendszer alapvetően két kérdéskörben változtat a hatályos rendszerhez képest:
-
pontosítja a közvetlen állami támogatásokra vonatkozó intenzitási szabályok feltételeit mind az alacsony költségvetésű, mind pedig az ún. nehéz filmek tekintetében;
-
a jelenleginél hangsúlyosabb módon írja elő a filmterjesztési és a filmgyártási tevékenység tekintetében a kulturális tartalmi követelmények érvényesülését az állami támogatásra való jogosultság szempontjából és ösztönzi a minél magasabb arányú magyarországi filmgyártási költést.
A program jóváhagyásával a teljes körű szakmai és politikai konszenzuson alapuló Törvény vívmányai nem kerülnek veszélybe. A magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és közkinccsé tétele változatlanul biztosított, s ez egyúttal garanciát is jelent az új értékek létrehozatalára, a szakmai infrastruktúra színvonalának és az azt működtető humán erőforrás tevékenységének megőrzésére.
OKM/MTI