A Szépművészeti Múzeumban A Mediciek felemelkedése és fénykora. Élet és művészet a reneszánsz Firenzében címmel nyílik nagyszabású kiállítás január 24-én. Ezzel a tárlattal indul a 2008-ra meghirdetett kulturális rendezvénysorozat, a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz év.

A május 18-ig látogatható kiállításon firenzei és más olasz múzeumok anyagából mintegy kétszáz műtárgyat láthatnak az érdeklődők: Botticelli, Filippo Lippi, Fra Angelico, Leonardo da Vinci, Donatello alkotásai mellett aranykincsek, bútorok, fegyverek idézik fel a reneszánsz kort. 

 

4X a reneszánszról címmel nyílik közös kiállítás jövőre a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM), az Iparművészeti Múzeumban, a  Magyar Nemzeti Galériában (MNG) és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A BTM-ben Mátyás király udvarát, az Iparművészeti Múzeumban az itáliai majolikaművészetet, a Magyar Nemzeti Galériában a magyar reneszánsz művészetet, az Országos Széchényi Könyvtárban pedig a korabeli könyvkultúrát mutatják be jövő márciusban. A Néprajzi Múzeum ősztől látható kiállítása pedig a magyar népművészet és a reneszánsz viszonyát vizsgálja. 

 

A Műcsarnok nyártól a mai magyar művészetet bemutató nagyszabású áttekintő kiállítással csatlakozik a Reneszánsz év programjaihoz.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban április 18-án nyílik Reneszánsz bor, reneszánsz élet, Tokaj-reneszánsz címmel az a több mint fél éven át tartó programsorozat, amelynek keretében a tavasz kezdetét jelző Szent György-naptól a tokaji szüret kezdetéig a reneszánsz élet és a reneszánsz bor kultúrtörténetét ismerheti meg a közönség.

 

De nemcsak a reneszánsz jegyében rendeznek programokat jövőre; a Magyar Nemzeti Múzeumban a szkíták történelmét és kultúráját bemutató nagyszabású tárlat nyílik a tervek szerint június végén, július elején. Az anyagban több ezer tárgy szerepel, köztük számtalan arany ékszer, szőnyeg és egy kiváló állapotban megmaradt múmia is. A múzeumban a közönség megcsodálhatja az arzani hercegi sírból előkerült aranykincseket is, amelyekre német és orosz régészek bukkantak rá 2000 és 2003 között az orosz-mongol határvidéken. A németországi Elő- és Korai Történeti Múzeum, valamint a Német Régészeti Intézet (DAI) által közösen létrehozott kiállítást eddig Berlinben, Münchenben és Hamburgban láthatta a közönség.

 

A Napkirály palotájától Napoleon udvaráig címmel két évszázad francia mesterrajzait állítják ki február végétől a Szépművészeti Múzeumban. Ugyanott a fotográfia legnagyobb magyar mesterei, André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai és Robert Capa munkáiból látható kiállítás júniusban. Ezt követi Egy szimbolista látomás címmel Ferdinand Hodler (1853-1918) életmű-kiállítása. A  szeptembertől látható anyag 120, köztük néhány, kifejezetten erre az alkalomra restaurált festményt, valamint csaknem negyven grafikát mutat be a legjelentősebb svájci múzeumok és magángyűjtők gyűjteményéből. Szeptember végétől pedig Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei címmel nyílik kiállítás a múzeumban, a bécsi Albertina anyagából.

 

Jégkorszak a címe a Magyar Természettudományi Múzeum április elején nyíló kiállításának. A tárlat célja, hogy tisztázza a globális klímaváltozás körül forgó tévhiteket, a jégkorszakról alkotott esetenként téves elképzeléseket. A különleges anyagban látható lesz a szentpétervári Zoológiai Intézet mamutbébi-múmiája, Gyima is. Emellett eredeti jégkori mamut, barlangi medve és őstulok csontvázait, valamint gerinces maradványokat is megtekinthet a közönség.

 

Január elsejétől megszűnik az állami múzeumok állandó kiállításainak ingyenessége, ugyanakkor számos kedvezmény lép életbe, illetve marad változatlan. A legnagyobb budapesti múzeumokban megközelítőleg egy mozijegy árát kell majd kifizetniük a látogatóknak a teljes árú jegyért.

 

A Szépművészeti Múzeumba, ahol januártól 1.200 forintba kerül majd egy teljes árú jegy, minden hónap harmadik szombatján ingyen  mehetnek be a 26 évesnél fiatalabbak, valamint a 18 év alattiakat kísérők. A Szépművészetiben emellett úgy döntöttek, nem "halmozzák" a belépőket: bármely időszaki kiállítás belépőjének megvásárlásával az állandó gyűjtemény ingyenesen megtekinthető. 

 

Ugyanez a döntés született a Magyar Nemzeti Galériában is. Szabó László, a Kommunikációs Igazgatóság főosztályvezetője elmondta, hogy a belépőjegy 800 forintba kerül majd a múzeum állandó kiállítására, ugyanakkor minden hónap harmadik vasárnapján ingyen látogathatóak majd a galéria állandó és időszaki kiállításai egyaránt.

Aki a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítását szeretné megtekinteni, annak 1.000 forintot kell majd fizetnie. A kedvezmények között szerepel a családi jegy is 2.000 forintért. 

Az Iparművészeti Múzeumba 800 forintba kerül majd a teljes árú belépőjegy.

 

A kormány októberben döntött a múzeumok látogatóit megillető kedvezmények 2004-ben hozott szabályainak módosításáról.

Az új rendelkezések 2008-tól megszüntetik az állami múzeumok állandó kiállításaira vonatkozó díjmentességet, ugyanakkor több új kedvezmény bevezetésével célzottabb rendszert alakítanak ki, és a kedvezményeket kiterjesztik az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak állampolgáraira is.

 

Az új szabályozás szerint az állami múzeumok állandó kiállításaira a szervezett diákcsoportok ingyenesen mehetnek be, az időszaki kiállításokat pedig 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják. 

 

Megmarad a pedagógusok és a felsőoktatásban dolgozók 100 százalékos kedvezménye, a 62 és 70 év közöttiek pedig fél áron látogathatják az állandó kiállításokat. A gyermekek számára hatéves korig lesz ingyenes a belépés, akárcsak a fogyatékkal élőknek és kísérőiknek, valamint a 70 év felettieknek. 

Állami ünnepeken minden múzeum minden kiállítása ingyenesen lesz megtekinthető, továbbá a családok számára havonta egyszer, az egyes intézmények által választott hétvégi napon szintén ingyenes lesz a múzeumlátogatás. Ezentúl a múzeumok további kedvezményeket is adhatnak.

 

A múzeumigazgatók októberben az MTI érdeklődésére úgy vélték: az állandó kiállítások ingyenességének megszűnésével nem csökken majd jelentősen az intézmények látogatottsága. 

 

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elhibázott lépésnek nevezte a 2004-es döntést. Mint mondta, az elmúlt három évben a magyar állam viszonosság nélkül támogatta a külföldi állampolgárokat, hiszen külföldön nem voltak ingyenesek az állandó kiállítások. Emellett nem vették figyelembe a rászorultságot, az ingyenesség mindenkire egyaránt vonatkozott. 

 

A 2004-es döntéssel összességében 600-700 millió forintot veszített évente a múzeumi szakma, és az ingyenességgel nem bővült a látogatók köre sem.    

A szaktárca pénteki közleménye szerint Magyarország a múzeumi kedvezményrendszer átalakítása után is éllovas marad a kedvezmények tekintetében; az ingyenesen belépők aránya az EGT-ben mért 24-25 százalékkal szemben legalább 35 százalék lesz, miközben nő a diák látogatók száma.