Meg kell mutatni a felnövekvő generációnak a múltat, hogy felelősen tudja vállalni szavait és cselekedeteit. Meg kell tanítani mindenkinek, hogy mire képes az ember - mondta Bogyay Katalin. "Nem hagyhatjuk, hogy a fiatalokat félrevezessék, nem hagyhatjuk, hogy elpusztított honfitársaink emlékét meggyalázzák" - mondta, hozzátéve, hogy a magyar kormány elkötelezte magát: mindennemű antiszemita, szélsőséges megnyilvánulás, kirekesztés és rasszizmus ellen határozottan fellép.

A Sopron környékén a második világháború utolsó hónapjaiban felállított kényszermunkatáborok áldozatainak emléket állító nemzeti történelmi emlékhely létesítését a Holocaust Közalapítvány kezdeményezte. Szita Szabolcs, a közalapítvány vezető történésze az ünnepségen az ügy iránt megnyilvánuló összefogásról szólt: egyebek között a Miniszterelnöki Hivatal, a soproni önkormányzat, az Európai Unió és a kulturális tárca támogatta az emlékhely megvalósulását.

A balfi táborba hurcolták mártírtársainak sokaságával együtt Szerb Antalt, Halász Gábort, Sárközi Györgyöt, a magyar irodalom és szellemi élet kiválóságait. Balf volt mindegyikük életében az utolsó stáció.

A nemzeti emlékhely emlékművét Kutas László szobrászművész készíti. A kompozíciót a temetődomb oldalába süllyedő, stilizált embereket ábrázoló kőlapok alkotják, amelyek az erőltetett menetet szimbolizálják. Az emlékhely építészeti tervezője Winkler Barnabás.

Az alapkő elhelyezése alkalmából Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének elnöke felidézte a több mint hat évtizede történteket, és figyelmeztetett: "Nem felejthetjük el, hogy a holokausztba torkolló őrület hogyan kezdődött, nem felejthetjük el, hogy az oda vezető események kezdetére hasonlító történéseket élhetünk át napjainkban" is. Az eseményre az Egyesült Államokból érkezett túlélő, volt kényszermunkás, Andrew Romay megrendítő szavakkal emlékezett a balfi borzalmakra.

Az alapkőletételi ünnepséghez kapcsolódva kegyeleti megemlékezést tartottak az 1945. március 31-i SS-vérengzés megújított emlékhelyénél és a balfi embermentők újrarendezett emlékkövénél, a balfi művelődési házban pedig az 1944-1945. évi kényszermunka - erődítésépítés - történetét feldolgozó állandó kiállítást nyílt.

Magyar, osztrák és szlovák történészek részvételével - péntektől vasárnapig tartó - tanácskozás is kezdődött, amelyen a szakemberek egyebek között a háborús kényszermunka tudományos feltárásának helyzetét elemzik, szólnak a szellemi élet veszteségeiről, valamint a Sopron vidéki német lakosság háború utáni kitelepítéséről.

A balfi emlékhelyet a tervek szerint július 4-én avatják fel.

MTI