A 2007. év legnagyobb eredménye, hogy elkészült az új könyvtári stratégia, a Portál program, mely a következő öt év fejlesztési irányait határozza meg könyvári területen. Kialakítását a magyar könyvtári rendszer jelenlegi helyzetének alapos feltárása, több év statisztikai adatainak elemzése és szakmai egyeztetések előzték meg.

Áttekintésünk a teljes statisztikai felmérés néhány reprezentatív adatát mutatja be: a regisztrált olvasók száma; a könyvtárhasználatok száma; a könyvtárközi kölcsönzések alakulása; az olvasók által használható számítógépek és internetes hozzáférések száma; a kölcsönzött és helyben használt dokumentumok száma.

Az adatok két csoportra bonthatók:

A táblázat azt mutatja, hogy az elmúlt időszakban a könyvtárak minden nehézség ellenére állták a versenyt a többi kulturális területtel és az internet térhódításával.

Az áttekintő adatokból is látszik azonban, hogy a községi könyvtárak szinte minden területen leszakadóban vannak. Az előző stratégiai időszak egyik célja éppen ennek a leszakadásnak a megállítása, illetve a leszakadás ütemének csökkentése volt. Az elkövetkező időszakban továbbra is kiemelten kell kezelni a könyvtárak e csoportját; olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek helytől, időtől függetlenül biztosítják az azonos szintű könyvtári ellátást valamennyi olvasói csoport számára.

A csökkenést mutató két adatsor a dokumentumok használatára vonatkozik. A kölcsönzött dokumentumok számában a felsőoktatási könyvtárak kivételével jelentős a csökkenés. A helyben használt dokumentumok aránya a települési könyvtárakban nem változott jelentősen, míg az egyéb - szak-, felsőoktatási - könyvtárak körében visszaesés tapasztalható. Itt már erőteljesen jelentkezik az internet digitális tartalmakat biztosító versenye.

Amennyiben ehhez a két adathoz hozzávesszük a könyvtári távhasználatok számát, akkor az derül ki, hogy a csökkenés csak látszólagos. A távhasználatok száma éppen azoknál a könyvtáraknál nagyon magas, ahol a helyben használat erőteljesen csökkent, vagyis átalakulóban van a használói szokásrendszer. A felsőoktatási és szakkönyvtárak használói körében egyre nagyobb szerepet kap a könyvtári szolgáltatások internetes használata.

Az erőteljes jelzés arra hívja fel a könyvtárosok figyelmét, hogy a jövőben egyre több könyvtárnál jelenik majd meg ez a tendencia. Szinte valamennyi könyvtárhasználati területen (kölcsönzés, dokumentumszolgáltatás, tájékoztatás) erőteljesen kell - a hagyományos szolgáltatások biztosítása mellett - az internetes szolgáltatásokat bővíteni, sőt új szemlélettel, közösségi szolgáltatások beindításával új kapcsolatrendszert kell kialakítani a jövő olvasóival.

A használói szokásrendszer átalakulását érhetjük tetten a 14 éven aluliak könyvtárhasználati adataiban is:

A fiatalabb használók egyre kisebb számban jelennek meg a könyvtárakban, a városok kivételével mindenhol igen jelentős a csökkenés. Összesen egy kategóriában nőtt körükben a használat: a dokumentumok helyben használata terén, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos könyvtári szolgáltatásokra tovább is szükség van. Egy jól kialakított épület és belső tér alkalmas arra, hogy vonzza a fiatalokat.

A következő stratégiai időszakban kiemelten kell tehát foglalkozni azzal, hogy a 14 éven aluli korosztály jelen legyen a könyvtárban. Biztosítani kell, hogy lehetőségük legyen a hagyományos olvasásra, ugyanakkor elérhessék és használhassák a nem hagyományos, több dimenziós virtuális teret a könyvtárak számukra vonzó szolgáltatásain keresztül.

Az adatok elemzésével további - részletesebb, árnyaltabb - következtetéseket is levonhatunk.

Az előző stratégiai ciklusban végzett vizsgálatok felhívták a figyelmet bizonyos problémákra, amelyek megoldásával sikerült egyes területeken előrelépnünk. A felmérések egyértelműen kimutatták, hogy megoldást kellett találni:

A hazai könyvtárügy fejlesztését alapvetően meghatározza az Oktatási és Kulturális Minisztérium "A kulturális modernizáció irányai" c. dokumentuma. Ebben a minisztériumi stratégiában jelenik meg először a Portál program vázlata, amely - a minisztérium általános stratégiájához kapcsolódva - felöleli a kulturális politikai változások könyvtárügyet érintő részének néhány elemét. Ezek a következők:

A kormány az utóbbi néhány évben kiemelt figyelmet fordított a vidékfejlesztésre, ennek részeként a kistelepülések, a községi könyvtárak fejlesztésére. Ehhez a KSZR koncepciójának (Kulturális Közlöny, XLIX. évfolyam, 7. sz., 2005. március 7.) kidolgozásával, lépésenkénti megvalósításával, a Közkincs programmal, és a többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatásával járultunk hozzá. A KSZR célja, a kistelepüléseken élők hozzáférésének javítása. Elavult épületek, berendezések és könyvállományok újultak meg, a lepusztult könyvtárak egy része új életre kelve egy-egy kistelepülés legfőbb közösségi színhelyévé, információs és kulturális központjává vált.

Az ODR a könyvtári ellátás központja, szíve. Ez alkotja azt a belső, szétsugárzó kört, ahonnan a könyvtári ellátásban bárhol részt vevő, bármilyen fenntartású, nyilvános vagy nem nyilvános könyvtár használója is részesülhet a korszerű dokumentum-szolgáltatásban. A minisztériumi támogatások következtében az ODR-ben szolgáltató könyvtárak dokumentum-állománya folyamatosan bővül, eszközparkjuk korszerűsödik, ennek következtében egyre sokrétűbb könyvtárközi szolgáltatásokra válnak alkalmassá, és a gyakorlat is mind gördülékenyebbé és gyorsabbá válik. 2007-ben az 52 ODR tagkönyvtár közül 44 részesült támogatásban (összesen 112 millió forint). A támogatások mértékét az előző évi teljesítés alapján szakmai bizottság állapítja meg.

Az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításának fejlesztésére szolgáló program 1998-től működik, és a könyvtárak számára a biztonságot, az állandóságot és a kiszámíthatóságot jelenti. A 2007-ben rendelkezésre álló összegből (241.400.000 Ft) 1235 fenntartó önkormányzat kapott támogatást, ebből új könyvek, folyóiratok, CD-k, DVD-k jutottak a könyvtárakba a használói igényeknek megfelelően. Az érdekeltségnövelő támogatás összege évek óta érdemileg nem változott, szükséges lenne a növelése, hiszen ugyanazért az összegért jóval kevesebb dokumentumot tudnak ma már beszerezni a könyvtárak.

Jelenleg 1548 könyvtár szerepel a jegyzéken. 2005-2007-ben felerősödtek a kistelepülések könyvtári ellátásának új lehetőségei, a KSZR, és ennek következtében folyamatos a jegyzék "tisztítása", azaz azon kistelepülések "könyvtárai", melyek valójában nem is voltak önálló intézmények, folyamatosan lekerülnek a jegyzékről. Így rövidesen valóban az önálló könyvtári intézmények jegyzékévé válhat a nyilvános könyvtárak jegyzéke.

A könyvtári szakfelügyelet 2002-ben indult újra a 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet alapján. Feladata: "a könyvtárak és a könyvtári tevékenység fejlesztése, a szakmai munka színvonalának emelése". 2002-től napjainkig csaknem minden kistelepülésre eljutott a könyvtári szakfelügyelet. (A vizsgálatok, a szakfelügyelet tapasztalatait is felhasználva készült el a Könyvtári fejlesztési koncepció a községekben, különösen a kistelepülésen élők számára című dokumentum, amely a KSZR fogalmát bevezette.) 2005-től a városokban, 2006-tól az egyházi könyvtárakban, 2007-től pedig a felsőoktatási és a múzeumi könyvtárakban is megkezdődött a könyvtári szakfelügyeleti tevékenység. (A könyvtári szakfelügyelet folyamatos, magas színvonalú működtetésében nehézséget jelent, hogy a megnövekedett feladatok ellenére a könyvtári szakfelügyeletre a rendelkezésünkre álló összeg nem emelkedett. A munka folytatásához, és a minőségi könyvtári szakfelügyelet minél teljesebb körű kiterjesztéséhez szükséges lenne a könyvtári szakfelügyeletre felhasználható évi 32 millió forint emelése.)

2006-ban a tárca megújította szerződését az EBSCO Publishing-gel, és újabb három évre megvásárolta szolgáltatásait. Ennek keretében több mint 8.000 folyóirat teljes szövegéhez férnek hozzá ingyenesen a felhasználók a magyarországi könyvtárakból. Erre a célra 2007-ben 52.000.000 Ft-ot fordítottunk.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum lehetővé tette, hogy minden magyarországi könyvtárban -köztük az iskolai könyvtárakban is -, egy erre a célra kijelölt számítógépen megtekinthetők legyenek a NAVA archívumában őrzött, szerzői jog által védett műsorok, filmek. Mára már minden megyei könyvtárból és több más könyvtárból is elérhetővé vált a NAVA.

Minden fejlesztés lényege a használó igényeinek kielégítése. Ezeknek az igényeknek a pontos megismerésére és teljesítésére alkalmas a könyvtári minőségmenedzsment. A minőségmenedzsment könyvtári meghonosítása párhuzamosan zajló projektek keretében több könyvtárban sikerrel folyik.

A könyvtárak fejlesztése magában foglalja a különböző típusú könyvtárak fejlesztési lehetőségét. A használó igényeinek minél pontosabb, korszerűbb kielégítése céljából a közkönyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak, az országos szakkönyvtárak, az egyéb szakkönyvtárak: múzeumi, egyházi, orvosi, stb., és az iskolai könyvtárak összehangolt fejlesztése szükséges. A stratégiában szereplő könyvtár szónak ilyen átfogó a jelentése.