Évtizedek óta nem rendezett magyarországi egyetem hasonló nagyságrendű tudományos találkozót. A reneszánsz korszak legkiválóbb kutatóinak részvételével zajló ötnapos konferencia jelentős mértékben hozzájárul a jelen innovatív, kezdeményező tudományos életének fellendítéséhez, és kibontakozási lehetőséget biztosít új kutatási irányok kialakításához.
Szokatlan témák, különleges előadások
Még a tudományos világban is ismeretlen új felfedezésről számolt be James Hankins a konferencia nyitónapján, mely szerint a Machiavelli előtti legfontosabb reneszánsz államelméleti munka Mátyás királyhoz köthető.
A professzor Aurelio Lippi Brandolini a Machiavelli előtti korszak egyik legjelentősebb politika-, államelméleti művét, a "Köztársaságok és királyságok összehasonlítása" című könyvét mutatta be. A szerző Magyarországon, Mátyás udvarában írta meg művét, melyet Lorenzo de' Medicinek ajánlott. A könyv 1490 körül készült, és csupán két kéziratos példányban maradt fenn. Lippi írásában - a királyságot, a királyság eszméjét képviselve - maga Mátyás király fejti ki véleményét, s zúzza porrá a köztársaságiak érveit. Mátyás hatalmát és tekintélyét jelzi, hogy az ő példáját, politikáját, az ő uralmát tekintették a jól kormányzott királyság mintájának.
James Hankins a Harvard Egyetem Történelem Tanszékének professzora, a világ egyik legnevesebb élő reneszánszkutatója és eszmetörténésze, az egyik legismertebb Ficino-kutató.Az általa bemutatott firenzei humanista, Aurelio Lippo Brandolini Mátyás udvarában játszódó dialógusát az újabb politikaelméleti kutatás (Quentin Skinner, cambridge-i eszmetörténeti iskola) az egyik legfontosabb Machiavelli előtti reneszánsz államelméleti értekezésnek látja.
A firenzei levéltárban frissen felfedezett új források bizonyítják, hogy Hunyadi Mátyás volt az első uralkodó Itálián kívül, aki a reneszánsz antikvitás felé forduló művészeti ízlését átvette - derült ki Louis A. Waldman szerdai előadásából. Firenzei művészek jelentek meg a magyar király udvarában, akiknek itteni tevékenysége nem szűnt meg Mátyás halálával, utódaik a Jagelló uralkodók idejében is Magyarországon maradtak és alkottak. Mátyásnak ezért kiemelkedő szerepe volt az itáliai reneszánsz eszmény és művészeti ízlés európai kibontakozásában.
Louis A. Waldman a Texasi Egyetem művészettörténész professzora, jelenleg a reneszánsz kutatás központjának, a Harvard Egyetem firenzei reneszánszkutató központjának, a Villa i Tattinak az aligazgatója.
Magyarország az európai szellemi vérkeringés központjában volt a XV. században, ezt jelzi többek között az is, hogy a kor filozófiai vitáinak is a magyar királyi udvar adott helyet. John Monfasani csütörtöki előadásában jelentette ki: Mátyás udvara az arisztoteliánus filozófia európai központja volt. A filozófusok magyarországi munkáját leginkább az tette lehetővé, hogy a magyar király könyvtára ellátta őket mindazokkal a fontos kéziratokkal, amelyekre téziseiket építették.
John Monfasani a New York-i Albany Egyetem professzora, az Amerikai Reneszánsz Társaság (RSA) igazgatója, a világ egyik legnevesebb reneszánszkutatója. A XV. századi filozófia- és eszmetörténet szinte minden kérdésében alapvetőek a tanulmányai és könyvei. Számos, Mátyással kapcsolatban álló humanistáról (Georgiosz Trapezuntiosz, Marsilio Ficino, Theodórosz Gázész, Bésszarión bíboros) írt meghatározó tanulmányokat. Az ELTE konferenciáján Bésszariónnak egy Mátyáshoz kapcsolódó művéről beszélt.
"Mátyás király - Magyarország a reneszánsz hajnalán" konferencia
A tudományos tanácskozáson az Egyesült Államok és Európa legkiemelkedőbb egyetemeinek professzorai tartanak előadást a reneszánsz korának kutatásairól, a korszak értelmezési lehetőségeiről. A különböző szekciók ülésein foglalkoznak - többek között - Mátyás király XV. századi államával, az időszak írott kultúrájával, valamint a reneszánsz ember világképével. Szó esik továbbá Hunyadi Mátyásról, mint királyról és személyiségről, valamint a reneszánsz uralkodó művészetpártoló tevékenységéről.
A konferencián az Eötvös Lóránd Tudományegyetem előadóin kívül részt vesznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Tudományegyetem, a CEU: Közép-Európai Egyetem, valamint számos híres külföldi tudományos központ (az amerikai Harvard, a firenzei, és a lipcsei egyetem) tudósai is.