Mintegy 220 millió forint összköltségvetésű munkafolyamatot indíthat el a Hagyományok Háza az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok elnevezésű támogatási konstrukcióban elnyert pénzből (az NKA és a kulturális tárca által vállat 15 százalékos önrésszel). A projekt 2011 áprilisában fejeződik be - jelentették be az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy nem pusztán a magyar, hanem az egyetemes kultúra számára fontos értékek megmentését szolgálja a norvég alaptól elnyert támogatás. Kiemelte: 21 kulturális projekt csaknem hét és félmilliárd forintnyi támogatást kapott az alaptól.

 

A Hagyományok Háza, amely a magyar és a kárpát-medencei népi kulturális örökség megőrzésére jött létre, mostantól másik fontos feladatát is betöltheti: a közkinccsé tételt, a legkorszerűbb módon.

 

Kelemen László, a HH főigazgatója elmondta, hogy a Fonó Budai Zeneházban 1997 ősze és 2001 karácsonya között az Utolsó Óra programban 1250 órányi, főként hangszeres népzenei anyagot rögzítettek, modern eszközökkel. Ez a gyűjtemény bekerült a HH-ba, az anyaghoz újabbakat csatlakoztattak. A jövendő közzététel érdekében folyamatosan digitalizálják a gyűjteményt. 2003-ban szereztek egy olyan alap adatbázist, ami nagy internetes felületen lesz hozzáférhető és kutatható a norvég alaptól kapott támogatás révén. "Tényleg a Kárpát-medencéről beszélhetünk - fogalmazott -, mert csatlakozott a munkához az MTA Zenetudományi Intézete, a kolozsvári Román Folklórintézet, és tárgyalnak a szlovákiai társintézménnyel."

 

Az 1930-as évek végén készült egy nagy gyűjtés Bartók, Kodály, Ortutay irányításával, az adatközlőket Budapestre hozták, és a Magyar Rádióban rögzítették az anyagot, majd kiadták, ez volt a Pátria lemezsorozat. Az Utolsó Óra ezt a technikát használta, ebből alakul az Új Pátria CD-sorozat. A támogatásból egy 50 korongból álló reprezentatív válogatást adnak közre, ezer-ezer példányban. Minden kiadványból 350-et a nagy európai könyvtárakban, folklórarchívumokban és zeneiskolákban helyeznek el - így válik egészen európaivá a projekt.

 

Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok elnevezésű támogatási konstrukciók annak érdekében jöttek létre, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a 2004-es EU bővítés következtében kibővült Európai Gazdasági Térségben. Három donor állam - Norvégia, Izland és Liechtenstein - nem tagja az EU-nak, viszont az EGT tagjaként részesei a belső piac előnyeinek. Három pályázati fordulóban több száz pályázatot nyújtottak be Magyarországon, végül mintegy 101 projekt kaphatott támogatást. A megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb humán-erőforrás fejlesztésére, környezetvédelemre és kulturális örökség megőrzésére irányult.

 

(MTI)