P. Szabó Ernő beszélget Makláry Kálmánnal, a Réth Alfréd - kiállítás kurátorával

Az elmúlt években a Párizsi Magyar Intézet munkatársaként ismerhettük meg Makláry Kálmánt. Részt vett például a párizsi Czóbel Béla-, Rozsda Endre-tárlatok előkészítésében, Csernus Tibor és Méhes László budapesti kiállításának munkálataiban. Most a francia-magyar művészeti kapcsolatok kutatójaként s a francia földön egyik legsikeresebb magyar alkotó, Réth Alfréd (1884-1966) festőművész életmű-kiállításának kurátoraként érkezett Budapestre. A Budapest Galériában és a Budapesti Francia Intézetben október 21-én nyílt meg és november 16-ig volt látható az első magyar kubista alkotó tárlata. A művek nemcsak számos látogatóra, hanem az életmű kutatójára is revelatív erővel hatottak.

Melyek azok az értékek a Réth-életműben, amelyek miatt indulása után száz, halála után mintegy negyven évvel is kitüntetett figyelmet érdemel?

Ő volt az egyetlen magyar művész, aki ott volt már a kubisták első csoportos bemutatkozásain. Mondhatni, ő volt az egyetlen nemzetközileg igazán ismertté vált magyart kubista festő. 1911-ben részt vett például a Függetlenek Szalonján, ahol Picassót kivéve a csoport öszszes tagja kiállított. 1913-ban egyszerre szerepelt sikeresen Párizsban és Berlinben. A fény városában az a Berthe Weill mutatta be műveit, aki Picassót, Braque-ot, Juan Grist is az elsők között állította ki. A Der Sturm Galériában nyolcvan művel képviselte német földön az új francia művészetet, a hasonló nevű folyóirat pedig közölte a művészetről, a kubizmusról vallott eszméit. Nem véletlenül tartozott a "kemény maghoz", szinte Picassóval és Braque-kal egy időben kísérletezett például a művészet új anyagaival, a homok, szénpor, tojáshéj, textil, kőpor, kavicsok, kagylók, pálmarost képalkotó szerepével. Nagyon fontos, hogy absztrakt műveket is az elsők között, már 1909-ben festett, s a húszas években véglegesen az absztrakció formanyelvébe integrálhatta korábbi kísérleteit.

Mintegy kétezer alkotása maradhatott fenn, festmények, rajzok, vegyes technikájú alkotások, eredetiben, reprodukcióban magam úgy hatszázat tanulmányozhattam. Érdekes, hogy az idén februárban, a Párizsi Magyar Intézetben rendezett Réth-tárlat után, felhívásunkra számos műve hollétére derült fény, mintegy százötven gyűjtő, tulajdonos jelentkezett, és a bemutató is hozzájárult ahhoz, hogy "megugrottak" a Réth-művek árai is. Több alkotás korábbi árának többszöröséért cserélt gazdát, a kubista korszak alkotásai több mint százezer euróért keltek el. De hát az a normális dolog, ha a mű értéke és ára közelít egymáshoz.

A kiállítás alatt kiadtak egy könyvet a művészről, amely mindenképpen több mint katalógus.

Valóban. A Réth életművét feldolgozó könyv megjelentetése hiánypótló volt, hiszen eddig semmilyen összefoglaló kiadvány nem jelent meg róla. A 300 reprodukciót tartalmazó, 344 oldalas, háromnyelvű (francia, magyar, angol) tanulmánykötet kétezer példányban jelent meg november közepén. A könyvben szereplő tanulmányokban bemutatjuk Réth életét és pályáját, emellett az olvasó egy összehasonlító táblázatot is talál, amely születésétől haláláig áttekinti és párhuzamba állítja a festő életét és annak 82 éve alatt a Párizsban élő és dolgozó magyar művészekkel kapcsolatos eseményeket, valamint ugyanezen elv alapján áttekinti a francia fővárosban zajló nemzetközi művészeti történéseket. A tanulmánykötet írói: Passuth Krisztina, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének volt vezetője, Cserba Júlia és Kopeczky Csaba Franciaországban élő művészeti szakírók, valamint jómagam. A kiadvány megjelentetését a kulturális minisztérium és a kulturális alapprogram támogatta.