Albert Györgyi írása

A világ 105 országa után 106.-ként egy - számukra szűz - földre érkezett a Talentum Kulturális Fórum, azaz a Rajkó zenekar zászlóshajója, ami csak azért meghökkentő, mert valójában a gyökereikhez jutottak el. Oda, ahonnan állítólag népük egykori vándorlása indult, és oda, ami ez idáig soha nem sikerült.

Idén azonban a két ország kulturális csereegyezménye végül törlesztett egy régi adósságot.

Ha nem is az egész, 22 tagú nagyzenekar, de "kamaraverziójuk": három hegedűs - köztük Danyi Lőrinc prímás -, egy brácsás, egy klarinétos, egy cimbalmos és egy nagybőgős tavasszal indiai turnét tett.

Apropó: nagybőgő. Technikai, "logisztikai" okok miatt, ez most maradt. Itthon. Körülményes és drága is utaztatni, csakúgy, mint a cimbalmot, ami viszont - a világon bárhol - pótolhatatlan és beszerezhetetlen egyben, speciális hungaricumról lévén szó. Tehát jönnie kell. Ehhez képest India két nagybőgője közül az egyiket, az Újdelhi Szimfonikusokét kapja kölcsön a zenekar: a hangszer állapota érdekes változatokat eredményezett az együttes repertoárjának egyik-másik standardjában, de sebaj... Nagyvonalúan, jó szívvel adták, csak annyit kértek cserébe, hogy visszatértünkkor egy-két új húrt küldenénk ajándékba, mert hiánycikk.

Az indiai körutazás egy északi kisvároskában, Haridvárban indul. A körülményekre jellemző, hogy a Delhitől 160 km-re fekvő települést mintegy nyolc óra alatt tesszük meg busszal, de a zenekar tagjai jól viselik, ahogyan azt is, hogy a hűvös februári "tavasz" miatt elgémberedett, zsibbadt ujjakkal kell játszaniuk. De aki profi, az profi.

A megalapításának 53. évfordulóját idén ünneplő Rajkó zenekar tagjai kicsi koruk óta, de legkésőbb 13-14 éves koruktól tanulnak. A Talentum iskolájában papától, nagypapától, sőt - a zenekar mai felállásában - az utódok közül kettő a mamától is ellesheti a titkokat: Toldi József másodhegedűs felesége - akivel gyerekkorukban a zenekarban ismerkedtek meg -, Németh Edit, gyakran viszi a prímet egy-egy nótánál. Ha másért nem, hát mert kuriózum a női prímás. Bárhol a világon.

Visszatérve Delhibe: kirobbanó siker, csakúgy, mint az egykori fővárosban: Kalkuttában. Innen a Himalája lábához, Sziliguriba vezet az út, ahol a Rabindranáth Tagore nevét viselő szabadtéri színpadon rendezik a koncertet. A zenekart vörös szőnyeg fogadja, s amikor a konferanszié szövegéből a közönség megtudja, hogy a bengáli költőfejedelem egykor Magyarországon, Balatonfüreden nyerte vissza egészségét, ovációban tör ki, amit a koncert végén megismétel, autogramkérőkkel megspékelve.

A budapesti visszaúton már a szokásosról szól a diskurzus. Vajon egy ilyen turné valójában milyen és mekkora missziót tud teljesíteni két ország népének, két kultúrának a megértésében, egymás tiszteletében...

Sok idő és hosszú folyamat dönti majd el a dilemmát: addig mindenesetre a zenekar egyik fele már Izraelbe, a másik német koncertturnéra utazik tovább, május 1-jén pedig az EU-hoz csatlakozó országok kulturális fiesztáján, Máltán képviseli a Rajkó Magyarországot.