A kiállítási garancia jogintézményét a 2005. január 1-jén hatályba lépett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht.) módosítása hozta létre.

 

A szabályozás több jogszabályi szinten valósul meg.

Az Áht. vonatkozó jogszabályhelyei letölthetők itt.

A 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet vonatkozó jogszabályhelyei letölthetők itt.

Angol nyelven letölthető itt.

 

A kiállítási garancia igénylésére az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, illetve kiállítóhelyek jogosultak.

Kulturális politikánk szempontjából nagyon fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget biztosítsunk az önkormányzati fenntartású intézmények számára is, amelyek a műtárgyállomány közel 70%-át őrzik, és szándékaink szerint egyre nagyobb eséllyel mutathatnak be magas színvonalú, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló kiállításokat.

 

A Magyarországon - állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, illetve kiállítóhelyek által - rendezett, nemzetközi, időszaki kiállításokra lehet kiállítási garanciát kérni.

Abban az esetben, ha a kiállítás ugyan nem nemzetközi, azonban arra külföldről kölcsönszerződés alapján egy vagy több kiemelkedő kulturális jelentőséggel bíró műtárgy érkezik, akkor az adott egy vagy több kiemelkedő kulturális jelentőséggel bíró műtárgyra is igényelhető garancia.

 

A garancia megadásának feltétele, hogy a kiállítás megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződjék. A kiállítás szakmai indokoltsága tehát minden esetben külön vizsgálat tárgyát képezi.

 

Az egy kiállításra vagy műtárgyra biztosítható garancia minimum összege jogszabályi szinten nincs meghatározva. Annak érdekében, hogy csak a valóban arra érdemes kiállításokhoz nyújtson az állam garanciát, a beérkező igények szűrését biztosítja az a jogszabályi feltétel, hogy az állam csakis abban az esetben támogathatja a kérelmet, ha a kiállítás megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik.

Maximum összegként az adott időszakban adható garanciák állományának a költségvetési törvényben rögzített összege került meghatározásra, mely az előzetesen benyújtott igények függvényében évente kerül megállapításra.

 

Főszabály szerint a kiállítási garancia időtartama "szögtől szögig" terjed, azaz a tárgy eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, illetve a kölcsönadó által meghatározott helyre való elhelyezéséig.

 

Kivételek:

A kiállítási garancia után nem kell garanciavállalási díjat fizetni, és igénybevétele igazgatási szolgáltatási díjtól is mentes.

 

A költségvetési, illetve önkormányzati támogatással működő muzeális intézményekkel szemben a garancia érvényesítése nem keletkeztet adók módjára behajtandó köztartozást. Azaz amennyiben a garancia összege valamilyen káresemény következtében felszabadításra kerül, az állam a kiállító muzeális intézménnyel szemben megtérítési igénnyel nem lép fel.

A Ptk. kártérítési szabályaival összhangban azonban, amennyiben a garanciaérvényesítés a múzeum vagy annak alkalmazottja(i) által szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott kár miatt következik be, az állam megtérítési igénnyel léphet fel a múzeummal szemben. Ez a rendelkezés azt szolgálja, hogy a múzeumok a kiállítás lebonyolítása során a kellő gondossággal járjanak el.

 

A kiállító az igénybevételt megelőző év július 31. napjáig bejelenti a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának az igényét. Erre figyelemmel nagy hangsúlyt kell fektetni az állami garanciavállalással megrendezni szándékozott nemzetközi kiállítások esetében a tervezés folyamtára, hogy ezáltal az igénybevételt megelőző év július 31-ig az igénybejelentéshez már szakmai tartalom és pénzügyi terv egyaránt rendelkezésre álljon.

Az előzetes bejelentést a Közgyűjteményi Főosztály, ha azt szakmailag támogatásra érdemesnek tartja, továbbítja a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahol a bejelentést nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel az államot a jövőre nézve nem kötelezi. Célja, hogy lehetővé tegye, hogy a költségvetési törvényben tervezhetővé váljék az éves garanciavállalási keret nagysága, ezért az előzetes bejelentés lényegi elemei:

Indokolt esetben kiállítási garancia benyújtására előzetes bejelentés hiányában is lehetőség van, amennyiben az nem akadályozza az előzetesen bejelentett kiállítási garanciák igénybevételét. Ez esetben azonban a benyújtott kérelemben részletesen indokolni kell az előzetes bejelentés elmulasztását is.

 

A tárgyaknak a kiállítás helyszínére történő szállítása (azaz a kiállítási garancia tervezett kezdete) előtt legkésőbb 25 munkanappal kell a kiállítóknak a kérelmet benyújtani a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályára. Amennyiben az egy kiállítás kapcsán benyújtott igények száma meghaladja a 15 darabot, úgy a benyújtási határidő - a 16. kérelemtől kezdődően az egy kiállításhoz kapcsolódó összes kérelem esetében - kérelmenként egy munkanappal nő.

 

A kérelem első része:

1. az adatlap, mely tartalmazza a legfontosabb adatokat.

Az adatlap letölthető itt.

 

A kérelem részét képezi továbbá:

2. a kiállítás terve és részletes indoklása, amelynek tartalmaznia kella kiállítás jelentőségének bemutatását, és a részletes indoklást is.

 

3. az ún. épületbiztonsági dokumentáció (Facility Report), mely részletesen bemutatja a kiállító által garantált biztonsági feltételeket, körülményeket: a kiállítótér és az épület környezeti adottságait, technikai, biztonsági és biztonság-felügyeleti paramétereit. Az állapotfelmérésnek valós adatokat kell tartalmaznia, mivel az a garancia elbírálásának egyik fő tényezője, és mint ilyen, kötelezi a kiállító intézményt.

Hangsúlyozzuk, hogy kiállítási garancia csak olyan intézményekben bemutatott kiállításokra, műtárgyakra adható, ahol a nemzetközileg szokásos biztonsági feltételek adottak, vagy megvalósíthatók. A dokumentáció idegen nyelvű változatát is el kell készíteni, hogy a kölcsönadó számára egyértelmű legyen, hol és milyen körülmények között állítják ki a műtárgyat.

 

4. a kiállítási tárgyak biztosítási értékéről készült tételes kimutatás, amelynek tartalmaznia kell a pontos műtárgylistát, valamint a biztosítási értékek tételes felsorolását, mely a külföldi partner által megadott biztosítási értékeket jelenti a devizanem feltüntetésével. A végösszeget az MNB napi árfolyamán meg kell adni Ft-ban is, kerekítés nélkül.

 

5. a kiállító és a kölcsönadó által aláírt kölcsönbe adásról szóló szerződés, melynek idegen nyelvű példányát, valamint a kiállítási garanciavállalást érintő részeinek szó szerinti, pontos fordítását is mellékelni kell.

 

6. a kölcsönadó nyilatkozata, mely szerint ismeri és elfogadja a kiállítási garanciavállalásra vonatkozó hazai jogszabályokat, valamint hogy a kölcsönszerződés és nyilatkozat tartalma közötti eltérés esetén a nyilatkozat rendelkezései az irányadóak.

A nyilatkozat szövege a 110/2006 (V:5.) Korm. rendelet mellékletét képezi.

 

Nyilatkozat minta letölthető itt.

Angol nyelvű fordítása letölthető itt.

 

7. az egyéb figyelembe veendő tényeket igazoló dokumentumok (pl. kereskedelmi biztosítás a szállítás ideje alatt, vagy kiegészítő biztosítás bizonyos káreseményre).

 

Az ügy szakmai elbírálását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium végzi a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott ügyintézési rend keretei között. A benyújtott anyagnak több szűrőn is át kell mennie. Szakmai szempontból a Közgyűjteményi Főosztály véleményezi az anyagot, és ha megfelel a jogszabályi feltételeknek, előkészíti a további intézkedésre. A kérelmet jogi szempontból a Jogi Főosztály is megvizsgálja. Ezt követően a támogatásra javasolt kérelmeket a nemzeti erőforrás miniszter továbbítja a a nemzetgazdasági miniszternek. A garanciavállalásról, illetve annak jogszerűségéről a a nemzetgazdasági miniszter dönt, majd - a nemzeti erőforrás miniszter értesítése mellett - kötelezvényt állít ki a kérelmező számára, mely hitelesen igazolja a kölcsönadó részére a kiállítási garanciavállalás tényét.

A kérelem pozitív elbírálása esetén a kiállító a kiállításhoz kapcsolódó valamennyi kiadványon feltünteti, hogy a kiállítás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg.

 

A kötelezvény magyar nyelven letölthető itt.

Angolul letölthető itt.

Olaszul letölthető itt.

 

Főszabály szerint "all risk", azaz valamennyi káreseményre kiterjed a garancia. Ez alól szűk körben vannak kivételek.

Kivételek:

A nemzetközi tapasztalatok szerint a kölcsönadók szemében jelentősen növeli a kiállítási garancia vonzerejét a kereskedelmi biztosítással szemben, hogy az kiterjed azokra a biztosítási eseményekre - értékhatárra való tekintet nélkül -, amelyekre a kereskedelmi biztosító nem vállal biztosítást (általában ilyen a háborús esemény, terrorcselekmény).

Gyakorlatban előfordul azonban, hogy a kölcsönadó az állami garancia által nem fedezett fenti három kivétel valamelyikére is biztosítást kér. Ilyen esetben a kiállító erre a káreseményre kereskedelmi biztosítónál kiegészítő biztosítást köt, mely tényről a garancia iránti kérelmében tájékoztatja a minisztériumot.

 

A káresemény bekövetkezése után a kiállító kötelessége, hogy azonnal értesítse a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve a kölcsönszerződés alapján a kölcsönadót. A kiállítót kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. A káresemény bejelentésének mindenben meg kell felelnie a valóságnak.

 

Az állam helytállási kötelezettsége azonnali és közvetlen.

 

A káresemény típusától függően az állam kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:

 

Ha a tárgy elvész vagy megsemmisül, az állam a kölcsönszerződésben meghatározott biztosítási értéket közvetlenül fizeti ki a kölcsönadónak.

Ha a tárgy később előkerül, a kölcsönadó azonnal visszaszolgáltatja a kifizetett összeget.

Ha előkerül ugyan, de értéke csökkent: a részleges kárnál leírt eljárás alapján megállapított értékcsökkenéssel kevesebbet fizet vissza.

 

Részleges kár esetén a kölcsönadó és a kiállító megegyeznek a restaurálás költségeiben, az állam (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai területe, szükség szerint szakértő bevonásával) jóváhagyja ezt az összeget. Ezt követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium értesíti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ahol a kölcsönadó részére utalványozzák a restaurálás költségeit. Ez a költség természetesen nem haladhatja meg a tárgy biztosítási értékét.

Ha a tárgynak a restaurálást követően is csökkent az értéke, a kölcsönadó és a kiállító megállapodnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (szakértővel) jóváhagyja az értékcsökkenés mértékét, amit az állam megtérít.

Abban az esetben, ha nem lenne megállapodás a felek között, vagy azt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nem hagyná jóvá, a minisztérium felhívhatja a feleket független, nemzetközileg elismert szakértő(k) igénybevételére, hogy az állapítsa meg a restaurálás költségét, illetve az értékcsökkenés mértékét.

 

Amennyiben a kölcsönadó és az állam között a tanúsítványban vállalt kiállítási garancia beváltása kapcsán vitás kérdés merül fel, és azt békés úton nem sikerül rendezni, akkor a felek jogosultak bírósághoz fordulni. Az Áht. értelmében a kiállítási garancia kapcsán lehetőség van külföldi jog alkalmazására, továbbá külföldi joghatóság kikötésére is.

 

A kiállítás bezárását követően, a kiállítási garancia időtartamának lejártát követő 30 naptári napon belül a kiállító részletes beszámolót, jelentést nyújt be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályára, amelyet jóváhagyás után a Nemzetgazdasági Minisztériumba kell továbbítani. A beszámolóban fel kell tüntetni azt is, hogy a kiállítási garancia hiányában milyen összegű átlagos biztosítási díj felmerülésével lehetett volna számolni.

 

A beszámolóhoz minden esetben kérjük mellékelni a kitöltött összesítő táblázatot is. A táblázat minta letölthető itt.

 

2006. január 1-jén lépett hatályba az Áht. módosítása, mely bevezette a kiállítási viszontgarancia intézményét.

 

A kiállítási viszontgarancia igénylésére az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, illetve kiállítóhelyek jogosultak.

 

A szabályozás lehetővé teszi, hogy az állam kiállítási viszontgaranciát (fronting) vállaljon olyan esetekben is, amikor a kiállító biztosítási szerződéssel rendelkezik. Ennek oka az, hogy vannak olyan államok, amelyekben a magyar szabályozásnak megfelelő típusú állami garanciára nincs gyakorlat, ezért csak biztosítótársaságot fogadnak el partnerként. Az állam mögöttes felelősségvállalásának célja - a kiállítási garanciához hasonlóan - a kiállító intézmények költségeinek csökkentése, mivel a kereskedelmi biztosítás díját így minimalizálni lehet.

Vagyis az állami viszontgaranciát abban az esetben vehetik igénybe a muzeális intézmények, kiállítóhelyek, ha a műtárgyat kölcsönadó külföldi intézmény valamilyen oknál fogva nem fogadja el az állami garancia intézményét. Ebben az esetben kereskedelmi biztosítónál kötnek biztosítást a műtárgy(ak)ra, azonban a biztosító mögött garanciát vállal a magyar állam, és ha káresemény történik, megtéríti a biztosító kárát. Ebben az esetben a muzeális intézmények a kereskedelmi biztosítónak fizetnek biztosítási díjat, ez azonban a biztosítási összértéknek csak 11%-a, tehát lényegesen alacsonyabb a kereskedelmi biztosítónál kötött szerződésben megállapított összegnél.

 

A tárgyaknak a kiállítás helyszínére történő szállítása (azaz a kiállítási garancia tervezett kezdete) előtt legkésőbb 25 munkanappal kell a kiállítóknak a kérelmet benyújtani a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályára. Amennyiben az egy kiállítás kapcsán benyújtott igények száma meghaladja a 15 darabot, úgy a benyújtási határidő - a 16. kérelemtől kezdődően az egy kiállításhoz kapcsolódó összes kérelem esetében - kérelmenként egy munkanappal nő.

 

A kérelemnek tartalmaznia kell a kiállítási viszontgarancia indokoltságát.

 

1. az adatlap, mely tartalmazza a legfontosabb adatokat.

Az adatlap letölthető itt.

 

A kérelem részét képezi továbbá:

2. a kiállítás terve, és részletes indoklása, amelynek tartalmazni kella kiállítás jelentőségének bemutatását, és a részletes indoklást.

 

3. az ún. épületbiztonsági dokumentáció (Facility Report), mely részletesen bemutatja a kiállító által garantált biztonsági feltételeket, körülményeket: a kiállítótér és az épület környezeti adottságait, technikai, biztonsági és biztonság-felügyeleti paramétereit. Az állapotfelmérésnek valós adatokat kell tartalmaznia, mivel az a garancia elbírálásának egyik fő tényezője, és mint ilyen, kötelezi a kiállító intézményt.

Hangsúlyozzuk, hogy kiállítási garancia csak olyan intézményekben bemutatott kiállításokra, műtárgyakra adható, ahol a nemzetközileg szokásos biztonsági feltételek adottak, vagy megvalósíthatók. A dokumentáció idegen nyelvű változatát is el kell készíteni, hogy a kölcsönadó számára egyértelmű legyen, hol és milyen körülmények között állítják ki a műtárgyat.

 

4. a kiállító és a kölcsönadó által aláírt kölcsönbe adásról szólót szerződést, melynek idegen nyelvű példányát, valamint a kiállítási viszontgarancia-vállalást érintő részeinek szó szerinti, pontos fordítását is mellékelni kell.

 

5. A kiállító által kötött biztosítási szerződést, benne a kiállítási tárgyak biztosítási összegéről szóló tételes kimutatással.

 

6. a jogosult nyilatkozata, mely szerint ismeri és elfogadja a kiállítási garanciavállalásra vonatkozó hazai jogszabályokat, valamint hogy a kölcsönszerződés és nyilatkozat tartalma közötti eltérés esetén a nyilatkozat rendelkezései az irányadóak.

A nyilatkozat szövege a 110/2006 (V. 5.) Korm. rendelet mellékletét képezi.

 

Nyilatkozat minta letölthető itt.

Angol nyelvű fordítása letölthető itt.

 

A kiállítási viszontgarancia egyéb feltételei megegyeznek a kiállítási garanciáéval, tehát nem fedik le feltétlenül a biztosító által vállalt kockázatokat és a biztosító által kifizetett összeget.

Természetesen ebben az esetben is érvényesülnek a kiállítási garancia vállalására és érvényesítésére vonatkozó, az Áht-ben és a garanciavállalás részletes szabályait tartalmazó kormányrendeletben előírt szabályok.

A kiállítási garanciával és kiállítási viszontgaranciával kapcsolatos bármely kérdésben további felvilágosítás kérhető a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályán, a 795-4540-es telefonszámon.