Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve

9. évfolyam, évi 36 óra

Bevezetés

Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy a szóbeli kommunikáció fejlesztését és tudatosítását tűzi ki célul. Ennek elősegítésére a tárgy keretein belül a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli sajátosságaival és a formális vita szabályrendszerével - a tantárgy témaköreinek aránya megfelel az ebben a témakörben végzett kutatásban megfogalmazott igényeknek.

A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik.

A tanterv a gimnázium magyar munkaközössége által készített digitális tananyagra épül, mely minden résztéma feldolgozásához tartalmaz feladatokat. Ezeknek száma többszöröse a 36 tanóra alatt elvégezhető tananyagnak, így a tanár számára választási lehetőséget biztosít. A feladatokhoz minden esetben módszertani és elméleti útmutató is kapcsolódik, ezzel is segítve a tárgyat tanítani kívánó kollégák munkáját.

Általános célok

• A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat és képviselni tudjanak számukra fontos közéleti ügyeket, és ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget.
• Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az összeurópai munkaerőpiacon kell a gyermekeinknek versenyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést.
• A nemzetközi felmérések a szövegértés, szövegalkotás terén leszakadást jeleznek. Ez ellen tenni kell valamit.
• A kommunikációs képzésnek erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat.
• Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltérő véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között.
• Ugyanakkor a kommunikációs technikákkal való visszaélés kivédéséhez ismerni kell ezeket a technikákat és a visszaélés módszereit is.
• Az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba.
• A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával

Részletes célok

A tanulók:

• legyenek képesek elfogadni beszélgetőtársaik szempontjait, véleményét, ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait
• ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit és legyen módjuk ezek gyakorlására is
• szokják meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felelősségteljesebben a nyilvánosságot
• legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban
• ismerjék, helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás, stb.)
• legyenek képesek memoriterek szöveghű és tudatosan komponált előadására
• legyenek képesek élénk és tudatos belső kép - alkotásra és ennek megismertetésére
• a vizualitás felé elmozduló kultúrában is megmaradjon a szöveggel való kapcsolatuk
• legyenek hitelesek véleményük képviseletében
• legyenek képesek a számukra szükséges információk összegyűjtésére, értékelésére és rendszerezésére

Követelmények

• A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához
• A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása ill. értelmezése
• A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása
• Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása, az eltérő vélemény tisztelete
• Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése
• Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése
• A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata
• Szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően, önkontroll és szövegjavítás
• Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására
• Képesség az önálló véleményalkotásra és - nyilvánításra, az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése

Tanterv

A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetőek, így a tanév során folyamatosan alkalmazzuk ezeket, a tanított anyaggal párhuzamosan.
(Fontosnak tartjuk, hogy a későbbiekben ugyanilyen módon sor kerüljön az írásbeli kommunikációs formák feldolgozására is.)

A tantárgyat heti 1 órában (évi 36 óra), csoportbontásban (max. 15-20 fő) tanítjuk.

Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra (10 óra)
1.A megfigyelés és koncentráció gyakorlatai
1.1 Koncentrációs és lazítójátékok
1.2 Csoportkohéziós játékok
1.3 Ön- és társismereti játékok
1.4 Érzékelő játékok
1.5 Bizalomgyakorlatok

2. Kommunikáció és metakommunikáció
2.1 Bevezető gyakorlatok
2.2 A közlésfolyamat tényezői

3. Beszédtechnika
3.1 Légzés
3.2 Ritmusgyakorlatok
3.3 Hangadás
3.4 Beszédhangok képzése
3.5 Kiejtés

4. Testbeszéd - testünk részvétele a kommunikációban
4.1 Megjelenés
4.2 Testtartás
4.3 A tér felismerése és használata
4.4 A gesztusok
4.5 Mimika
4.6 A tekintet

5. Zenei kifejezőeszközök az élőszóban
5.1 Hangszín
5.2 Hangterjedelem
5.3 Hangmagasság
5.4 Hangsúly
5.5 Hanglejtés
5.6 Hangerő
5.7 Szünetek, tördelés
5.8 Beszédtempó

6. Társas kommunikáció különféle szituációkban

7. Szerepvállalás nyilvánosság előtt
7.1 A szerepbe lépés
7.2 A szónoki szerep
7.3 A hitelesség
7.4 A hallgatói szerep

Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába (9 óra)
1. Szövegtan
1.1 Vázlatkészítési gyakorlat
1.2 Szövegkohézió

2. Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése
2.1 Klasszikus szövegek, beszédek elemzése

3. Szövegalkotás
3.1 Témakiválasztás
3.2 A beszéd körülményei
3.3 Anyaggyűjtés, -elrendezés
3.4 Az anyag elrendezése – a beszéd szerkezete
3.5 Bevezetés, a kezdés technikái
3.6 Kidolgozás: a gondolatmenet felépítése, tárgyalás
3.7 Befejezés, a lezárás technikái

4. Szemléltetőeszközök használata
4.1 Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) használata
4.2 Prezentáció készítése

Stilisztika (3 óra)
1 Stílusárnyalatok
2. Trópusok

Disputa (8 óra)
1. Bevezetés
1.1 A disputáról általában
1.2 Értékek és elvek

2. A Karl Popper formátumú vita2.1 A vita elemei – a tétel
2.2 A vita elemei – az érv
2.3 A vita elemei – a definíció
2.4 A csapatok felkészülése a vitára
2.5 Bíráskodás

3. Konszenzust kereső viták

Nyilvános szóbeli vizsga (6 óra)

Az értékelés alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás és az órákon való aktív részvétel.

A vizsga anyaga:

Első félévben

• prózai és verses szöveg előadása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszerűen használja a kommunikáció és metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekből építette fel munkáját.

Második félévben:

• vázlat alapján előadott kiselőadás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteiről.
• formális disputában való részvétel, amely során a diákok felhasználják a vitáról szerzett ismereteiket. A vizsga mindkét részét csoportos megbeszélés és értékelés zárja.

Tankönyv és egyéb segédlet

Számos olyan tankönyv létezik, amelyekben részleteiben megtalálható mindaz a tananyag, amelyet mi a Nyilvános beszéd tantárgy tanításához javaslunk (lásd Bibliográfia). Az adott korosztály számára azonban nem létezik egységes tananyag, ezért a jelenlegi digitális tananyagot önálló tananyagként ajánljuk használni.

Az színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen egy megfelelően tágas, mozgatható bútorokkal berendezett tér, melyben a diákoknak elegendő tér áll rendelkezésükre a mozgáshoz. Szükség van továbbá technikai eszközökre (magnó, CD-lejátszó, videolejátszó és televízió, esetleg videokamera) és különféle szemléltető eszközökre és forrásanyagokra (lexikonok, művészeti albumok, zeneművek, ismeretterjesztő anyagok stb.), valamint Internet-hozzáférésre és számítógépre.