Szövegértés -alkotás

Feladatok

Módszertan - Elmélet

Szövegtan

Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése

Vörösmarty Mihály: Szózat

A Halotti Beszéd

Szövegalkotás

Szemléltetőeszközök használata

Módszertan

Az első magyar szöveg egy beszéd, „Sermo super sepulchrum” – a sír felett.

Tartalma az ősi, hagyományozott keresztény történet felidézése – elbeszélése és a közös imádság.

Bevezetés: rámutatás (szónoki kérdés?)- „Láttyátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk.”
és a tétel kimondása – „Isá pur es chomuu vogymuk.” (válasz) Ennek az állításnak alátámasztása, e tény okának felidézése az elbeszélő rész.
Megszólítás is: „feleim”. Már itt, és innentől végig többes szám első személyben beszél, a sors, amit látunk magunk előtt, a mi sorsunk is, a múlt közös múltunk, ami ide vezetett.

Tárgyalás: 1) Elbeszélés: a múlt felidézése
Isten teremtő munkája („Menyi milosztben terümtevé elevé…”)
és tilása, intése („Isá, ki nopun emdül…”)
Az ember jellemzése: „Hádlává choltát terümtevé Istentül, gye feledevé.”
Központi mondat, mindjárt a tiltás elhangzása után. Ilyenek vagyunk.
Művészi igényű ellentétezés: hallotta – feledte; holtát – teremtő
Súlyos mondat, beismerése gyarlóságunknak, s hogy mi magunk tehetünk arról, ami történt. A teljes elbeszélő rész középpontja, a teremtésre való utalással vissza, a halál említésével előre utal a beszédben.
Isten haragja: „es leün hálálnek es pukulnek fésze…” – a „lőn” szót használja, ami későbbi bibliafordításainkban a teremtés szava lesz („És lőn világosság.”) – Ez természetesen már csak nekünk, késői olvasóknak gazdagítja sajátosan a jelentést (negatív teremtés? a halál teremtése? a teremtés visszavétele?)

Az elbeszélés harmadik egységének egyetlen, komor mondata után már a jelenre mutat a szöveg, a következményre, egy szónoki kérdéssel bevezetve: „Miü vogymuk.” S az ez után következő mondat már egészen visszarántja a hallgatót a jelen pillanatába, egyben keretet is teremtve a beszéd kezdetével: „Hugy es tiü láttyátuk szümtükhel”. Majd nyomatékosít, hangsúlyoz: „nüm iggy ember mulchottyá”, és „mend ozchuz járou vogymuk”
(S ha ez így van, minden okunk megvan imádkozni..)

Tárgyalás: 2) Imádság
Felszólítja a közösséget, a földi útját járó Egyházat, hogy
kérje Isten irgalmát, kegyelmét, bűnbocsánatát
imádkozzon a Szűzanyához, az angyalokhoz, a szentekhez (Péterhez külön, hogy oldozza föl bűneiből) – „hogy legyenek neki segéd uromk szine eleüt”
A voltaképpeni kérés: hogy szabaduljon ördögtől, pokoltól, megkapja a Paradicsom nyugalmát, menyországot „es mend jouben részet”.

Befejezés – zárás, ismétlés, visszautalás
Új megszólítás (erőteljesebb): „Szerelmes brátim!”
Összefoglaló jelleg („homus világ timnüce”)

Zárás: ”Es tiü bennetek”, azaz az egész közösségért imádkozik.


Feladatunk itt a beszéd / retorikai igényű szöveg szerkezeti egységeire való rámutatás – kérdésekkel való rávezetés formájában.

Pl.: emeljük ki a szöveg központi –gondolatát/ -mondatát/ -szavait!

Hol és hogyan jelennek meg? Hogyan épül ezek köré a szöveg? Milyen eszközöket használ a szerző / megszólaló?

Elmélet

Lásd:
Szövegalkotás – Bevezetés, a kezdés technikái
Szövegalkotás – Kidolgozás: gondolatmenet felépítése, tárgyalás
Szövegalkotás – Befejezés, a lezárás technikái