Szövegtani összefoglaló melléklet
A szöveg természete
A szöveg fogalma
- a nyelvhasználat eszköze
- a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége
- a mondatok/megnyilatokozások összefüggő láncolata
|
|
A szöveg sajátosságai
- folyamatosság, részekre tagoltság
- teljesség, lezártság, dinamizmus
- pragmatika, jelentésbeli, grammatikai, szerkezeti összekapcsoltság
Szövegösszetartó erő
- a szöveg egészére ható (globális)
- a szövegegységeket összekapcsoló (lineáris)
A szöveg funkciói
- tájékoztató
- érzelemkifejező
- felszólító
- felhívó
- kapcsolatfenntartó
- értelmező, metanyelvi
- esztétikai, poétikai
Szövegtípusok
A szövegfunkció szerint
- ismeretközlő, érzelemkifejező, felszólító, felhívó, kapcsolatteremtő,
metanyelvi, poétikai
- elbeszélő, leíró, érvelő szövegek
A kapcsolat módja szerint
Kommunikációs terek szerint
- magánéleti
- iskolai
- közéleti
- tudományos
- publicisztikai
- szépirodalmi
A szövegalkotás módja szerint
A szövegtan tudománya
Történeti előzmények
- ókori retorikák, poétikák, szövegmagyarázatok, nyelvtanok
- középkori fogalmazástanok, Biblia-magyarázatok
- újabb kori grammatikák, irodalomtudomány, stilisztika
A szöveggel foglalkozó rokon tudományok
- filológia, stilisztika, irodalomelmélet, kommunikációelmélet, szemiotika,
retorika, szociolingvisztika
A szövegtan részterületei
- szövegelmélet, szövegtipológia, szövegpragmatika, szövegszemantika, szöveggrammatika,
szövegfonetika, szövegfonetika, alkalmazott szövegtan
A szöveg a közlésben
A szövegalkotást és -befogadást meghatározó tényezők
- szövegalkotó és befogadó
- szöveg témája
- szöveg típusa
- szöveghasználati szabályok
- szöveg kommunikációs funkciója
- tudáskeret
- valóság
- beszédhelyzet
- kapcsolat módja szövegalkotó és -befogadó között
- szöveg jelrendszere
A szöveg stílusa
Stílusmeghatározó tényezők
- a nyelv stílusa, a szövegtípus stílusa, korstílus, csoport stílus, egyéni
stílus
Alakzatok
- hozzáadás, elhagyás, felcserélés, kicserélés
- hang-, szó-, mondat- és pragmatikai alakzatok
Képek
- metafora, szinesztézia, megszemélyesítés, allegória, szimbólum, metonímia,
szinekdoché, hasonlat
- összetett kép
Stílusárnyalatok
- családias, népies, tréfás, választékos
A szöveg szerkezet
Szerkezeti egységek
- mondat (tételmondat), mondattömb, bekezdés, bevezetés, tárgyalás,
befejezés
- verssor, versszak
- jelent, szín, felvonás
Szerkezeti típusok
- (időbeli, térbeli, logikai elrendezés)
- láncszerű
- párhuzamos/ellentétező
- keretes
- mozaikszerű
- asszociatív
A szöveg grammatikája
Névmásítás
Kihagyás
Utalások
- anafora (visszautalás a szövegben)
- katafora (előreutalás a szövegben)
- deixis (beszédhelyzetre utalás, kiutalás a szövegből)
Grammatikai kapcsolóelemek
- névmások
- határozószók
- kötőszók
- hiányos mondat
- egyeztetetés
- szórend, mondatrend
- névelőhasználat
- utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel (visszautalás, előreutalás,
beszédhelyzetre utalás)
- új közléselem és ismert rész (téma-réma)
Szövegszerkesztés
A téma kijelölése
A szövegalkotás céljának megfogalmazása
A közlés körülményeinek feltérképezése
Anyaggyűjtés
- mások és magam tapasztalatából
- következtetések
Az anyag elrendezése
A szöveg kidolgozása
- nyelvi megformálás
- stílusformálás
- nyelvhelyességi, helyesírási ellenőrzés
A szöveg jelentése
A cím
- témamegnevező
- eseményközlő
- felidéző
- szimbolikus
- idézetcím
- reklámcím
A téma
- témahálózat
- tételmondat
- kulcsszók
Jelentéssíkok, jelentésrétegek
Tartalmi-logikai kapcsolatok
- időbeli, térbeli, ok-okozati összefüggések
Jelentésbeli kapcsolóelemek
- ismétlés, körülírás, metaforikus, metonimikus megnevezések, rokon értelmű,
ezonos alakú, többjelentésű, ellentétes jelentésű, hasonló alakú szavak
- retorikai alakzatok
- tartalomváró szavak
- téma-réma
A szöveg képe, a hangzó szöveg
A szövegkép
- betűtípus
- írásjelek
- tagolás
- egyéb nem nyelvi jelek (illusztrációk, képek, stb.)
A hangzó szöveg
- szövegfonetikai eszközök
- hangmagasság, hangfekvés, hangerő, hangsúly, hangszín, beszédtempó,
szünet
- gesztusok, arcjáték, szemkontaktus, testtartás, mozgástér, megjelenés