Trópusok |
Trópusok - Módszertani bevezető A feladatok során meg kell értetni a tanulókkal, hogy a metafora és a költői képhasználat nem helyettesítés, díszítés, „máshogy mondás” – hanem bizonyos értelemben mindegyik kathakrézis: egy új és csak így kifejezhető értelem- és érzelemterület megnevezése! A feladatok arra valók, hogy a metafora szemantikai mozgásait, kölcsönhatásait, a kép eleven dinamikáját megéreztessük, begyakoroltassuk és fajtáit (korán sem a teljességre törekedve) áttekintsük. A metafora nem név, hanem új megnevezés, nem jel, hanem szemantikai folyamat – értelme (az igazán nagy dinamikájúaknak) épp ezért kimeríthetetlen. Kimaradt a feladatkörből az allegória és a szimbólum gyakoroltatása. Véleményem szerint ugyanis mindkettő az irodalom területén tisztázandó! Az allegória tárgyalásához az anagogikus értelmezés „totális szemiózisát”, azaz a jelként értelmezett tárgyi jelenségek középkori hermeneutikáját kell bemutatni (érdekes ellenpont lehet ehhez a posztmodern kor hasonló totális szemiózisa, ami hasonlóképpen allegorikus, csak értelmi összetevőit nem a múlt - metafizikai igazság - anagogikus értelmei, hanem a jövőbe kivetülő vágyprojekciók szervezik). Az allegória szűkebb értelmén egy részleteiben is levezethető képösszefüggés fogalmi tisztázását értjük – mintegy az elvont eszmei tartalom részletekre kiterjedő illusztrációját. Lásd Petőfi: Feltámadott a tenger. A szimbólum tisztázása hasonlóképpen az irodalomórára vár. A szimbólum eredeti jelentésében a metaforához képest abban különbözik, hogy jelentése nem a szemantikai mozgások területéhez tartozik, hanem a tárgyak összetett szituációkban dekódolható, mítikus értelemösszefüggéseihez. Nem a nyelv elsődleges részei tehát, hanem a nyelvelőtti mítoszoké. Később a szimbolizmus idején szimbólumon a direkt referencialitást elkerülő, a jelölők öntörvényű rendszerét alkotó, csak a teljes költői szókincs ismeretében dekódolható magánmitologikus összefüggések nyelvi jeleit értjük. A szimbólum és az allegória nyelvi mozgásformái azonban mégsem különböznek a komplex metaforák és hasonlatok szemantikai jellegzetességeitől. |