Szövegtan
Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése
Vörösmarty Mihály: Szózat
A Halotti Beszéd
Szövegalkotás
Szemléltetőeszközök használata |
Módszertan
Az első magyar szöveg egy beszéd, „Sermo super sepulchrum” – a sír felett.
Tartalma az ősi, hagyományozott keresztény történet felidézése – elbeszélése
és a közös imádság.
Bevezetés: rámutatás (szónoki kérdés?)- „Láttyátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk.”
és a tétel kimondása – „Isá pur es chomuu vogymuk.” (válasz) Ennek az
állításnak alátámasztása, e tény okának felidézése az elbeszélő rész.
Megszólítás is: „feleim”. Már itt, és innentől végig többes szám első
személyben beszél, a sors, amit látunk magunk előtt, a mi sorsunk is,
a múlt közös múltunk, ami ide vezetett.
Tárgyalás: 1) Elbeszélés: a múlt felidézése
Isten teremtő munkája („Menyi milosztben terümtevé elevé…”)
és tilása, intése („Isá, ki nopun emdül…”)
Az ember jellemzése: „Hádlává choltát terümtevé Istentül, gye feledevé.”
Központi mondat, mindjárt a tiltás elhangzása után. Ilyenek vagyunk.
Művészi igényű ellentétezés: hallotta – feledte; holtát – teremtő
Súlyos mondat, beismerése gyarlóságunknak, s hogy mi magunk tehetünk
arról, ami történt. A teljes elbeszélő rész középpontja, a teremtésre
való utalással vissza, a halál említésével előre utal a beszédben.
Isten haragja: „es leün hálálnek es pukulnek fésze…” – a „lőn” szót használja,
ami későbbi bibliafordításainkban a teremtés szava lesz („És lőn világosság.”)
– Ez természetesen már csak nekünk, késői olvasóknak gazdagítja sajátosan
a jelentést (negatív teremtés? a halál teremtése? a teremtés visszavétele?)
Az elbeszélés harmadik egységének egyetlen, komor mondata után már a
jelenre mutat a szöveg, a következményre, egy szónoki kérdéssel bevezetve:
„Miü vogymuk.” S az ez után következő mondat már egészen visszarántja
a hallgatót a jelen pillanatába, egyben keretet is teremtve a beszéd
kezdetével: „Hugy es tiü láttyátuk szümtükhel”. Majd nyomatékosít, hangsúlyoz:
„nüm iggy ember mulchottyá”, és „mend ozchuz járou vogymuk”
(S ha ez így van, minden okunk megvan imádkozni..)
Tárgyalás: 2) Imádság
Felszólítja a közösséget, a földi útját járó Egyházat, hogy
kérje Isten irgalmát, kegyelmét, bűnbocsánatát
imádkozzon a Szűzanyához, az angyalokhoz, a szentekhez (Péterhez külön,
hogy oldozza föl bűneiből) – „hogy legyenek neki segéd uromk szine eleüt”
A voltaképpeni kérés: hogy szabaduljon ördögtől, pokoltól, megkapja a
Paradicsom nyugalmát, menyországot „es mend jouben részet”.
Befejezés – zárás, ismétlés, visszautalás
Új megszólítás (erőteljesebb): „Szerelmes brátim!”
Összefoglaló jelleg („homus világ timnüce”)
Zárás: ”Es tiü bennetek”, azaz az egész közösségért imádkozik.
Feladatunk itt a beszéd / retorikai igényű szöveg szerkezeti egységeire
való rámutatás – kérdésekkel való rávezetés formájában.
Pl.: emeljük ki a szöveg központi –gondolatát/ -mondatát/ -szavait!
Hol és hogyan jelennek meg? Hogyan épül ezek köré a szöveg? Milyen eszközöket
használ a szerző / megszólaló?
Elmélet
Lásd:
Szövegalkotás – Bevezetés, a kezdés technikái 
Szövegalkotás – Kidolgozás: gondolatmenet felépítése, tárgyalás 
Szövegalkotás – Befejezés, a lezárás technikái 
|