Bevezető feladatok |
Mi a különbség érv és vélemény között? Különböző embereknek különböző véleményük van, különösen, ha meggyőződésről, értékekről van szó. A fenti esetben az egyik gyerek meggyőződése (lásd. 1. példa.), hogy kegyetlen dolog az állatokkal kísérletezni. Számára az állat élete nagyobb érték, mint a kísérletből származó haszon. Ha egymás között beszélgetünk, véleményt cserélünk, megmaradhatunk a vélemények sokszínűsége mellett. Ilyenkor a vélemény kifejtése a tájékoztatás egyik módja. Van azonban nagyon sok területe az életnek, ahol megegyezéses alapon kell dönteni, és azután cselekedni. Például adók elosztásánál vagy törvényhozásnál, vagy egyéb közösségeket érintő ügyeknél. Ilyenkor nem elég pusztán elmondani a véleményünket, meggyőződésünket, hanem fontos, hogy közös nevezőre jussunk. A másik felet meg is kell győznünk. Ennek az a módja, hogy alaposan megokoljuk, miért gondoljuk, hogy a mi elgondolásunk a helyes, és miért kellene másoknak is ezt követni. Ilyenkor már érveket használunk. A harmadik példában azzal támasztjuk alá az érvünket, hogy megindokoljuk:” mert ők is a természet részei éppúgy, mint mi.” Mi a különbség magyarázat és érv között? Különbség van a magyarázat és az érv között. Ha megmagyarázzuk álláspontunkat, az a célunk, hogy segítsünk a másiknak megérteni a mi véleményünket, de nem kell feltétlenül neki is ugyanazt gondolnia. Célunk csupán a megértetés. (lásd. 2.példa.) Ha azonban az a célunk, hogy el is fogadtassuk véleményünket, vagyis meggyőzzük a másikat, akkor használunk érveket. Ilyenkor meggyőződésünket indokokkal támasztjuk alá. Az érv lényegében nem más, mint indokokkal alátámasztott meggyőződés. Az érv az érvelés alapegysége. Hogyan függ össze az érvelés az általunk vallott értékekkel? A harmadik és a negyedik példa egyaránt érv, de a két érvnek a hátterében két értékrend húzódik meg. Mi lehet az az érték, amelynek a nevében az első, illetve a második érvelő beszél? (1. Természet tisztelete. 2. Az ember biztonsága.) Az érvelés elengedhetetlen módja az igazság keresésének, és mint ilyen, a racionális gondolkodás egyik legfontosabb eszköze. Hiszen minél több nézőpontból vizsgáljuk a valóságot, annál közelebb juthatunk a megismeréséhez. A tisztességes érvelésnek tehát nem az a lényege, hogy "legyőzzük" a másikat, hanem hogy együtt közelebb jussunk az igazsághoz. Mi a rábeszélés? Ha egy dohányosnak elmagyarázzuk a dohányzás káros hatásait, valószínűleg meg fogja érteni, amit mondunk neki, és vagy leszokik a dohányzásról ennek hatására vagy nem. Ha nem szokik le, akkor ugyan sikerült esetleg meggyőznünk, de nem sikerült rábeszélnünk. Ha leszokik (tehát cselekszik is a rábeszélésünk hatására), csak akkor mondhatjuk, hogy sikerült rábeszélni is. A rábeszélés lényege tehát, hogy érvek hatására cselekvésre bírunk valakit. A rábeszélés rafinált módozatait használják például a reklámok, amikor arra vesznek rá minket, hogy valamilyen árucikket megvegyünk. Végezetül összefoglalva:
|