Vázlatkészítés Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv
c. előadásából

http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/index.html/

Minden előadáshoz érdemes vázlatot készíteni, a hosszabb terjedelem előnye, hogy szinte az összes információt tartalmazza, viszont előadás közben könnyebb elveszni benne, míg a rövidebb jegyzetben könnyebb az eligazodás, átláthatóbb. Minden előadáskor tanácsos kb. 5 kulcsszót, kulcsmondatot megtanulni, melyeket egyrészt az előadó minden körülmények között (idegesség, pánik, leblokkolás) el tud mondani, másrészt amik mentén a téma kifejthető, felfűzhető. Ezeknek a kulcsmondatoknak, -szavaknak tehát az előadás leglényegesebb elemiből kell összeállítani. A következőkben igyekszünk példát adni mindhárom vázlatkészítési módra Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv c. Mindentudás Egyetemén előadását véve alapul.

Vázlatot írni nyilvánvalóan rövidítve érdemes, ám itt most a könnyebb érthetőség kedvéért a rövidítésektől eltekintünk.

Hosszabb terjedelmű vázlat 
Rövidebb terjedelmű vázlat
Kulcsmondatok, kulcsszavak

1. Igazi változás mindig a rendszerre és sohasem valamely szóra vonatkozik.

minden egyes elemre igaz

Az olyan változás, ami egyetlen szót érint nem nyelvi változás.

A nyelvi változás a kortárs megfigyelő számára nehezen látható:

2. Nyelvi változás nem azonos az írás változásával

Az írás, bár változik, de nem feltétlenül tükrözi a nyelvi változást, mert csak ruhája annak.

Az írás másodlagos, mert

3. Szókincs változás nem azonos az írás változásával

A szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, egyedi tétel

Pl. Nem minden új dolog kap új megnevezést, mert új dolog, de régi szóval nevezzük meg az autó is, mait kocsinak is hívunk. Vagy levél = email

Új szavak is kialakulnak, miközben a dolog, pl. sógor rokoni viszony már korábban is megvolt.

4. Nyelvi változás = a nyelvi rendszer, a nyelvtan változása

Nyelvi változás = mondattan, alaktan, hangtan változása

4.1. Mondattani változás: a 15. századi magyar nyelvben a névelő megjelenése minden szó előtt.

4.2. Alaktani változás: a melléknévi igenevek többes szám k-ja helyett a/ek, láthatók-láthatóak, ehetők-ehetőek.

4.3. (=5.) Hangtani változás: = a beszélők által önkéntelenül követett stratégia, és ha egyre többen ejtik másképp
4.3.1. ö/o+r = ő/ó fordul-fórdul körmöt-kőrmöt = ormány-nyúlás
4.3.2. forrás-fórás, orra-óra, 2 mássalhangzó előtt nem állhat hosszú magánhangzó, ezért inkább az rr rövidül meg: forrás-fórás, orra-óra

4.3.3. bor+ra és bór+ra mindkét alak megvan a nyelvben vagyis sem a 4.3.1. sem 4.3.2. szabály nem érvényesül, mert két nyelvtani elem tő (bor illetve bór) és toldalék (ra) találkozásáról van szó.

4.3.4. kórház
1. összetett szó, ami eredetileg megtartja összetevőinek kiejtést, de itt törlődött a nyelvtani elem határ és a szó mint egy egység áll, ezért az o megrövidül, mert így 2 mássalhangzó előtt áll: korhaz
2. a korhaz alakra viszont érvényes lesz a ormány-nyúlás (4.3.1.) o+r=ó+r, ezért kórház
Az így létrejött alak véletlenül épp egyezik a hagyományos ejtéssel.

6. A nyelvi változás lehetséges okai

A két folyamat egymás mellett hat és kiegyenlítik egymást, a nyelvek sem nem egyszerűsödnek, sem nem bonyolódnak.

7. A nyelvi változás lehetséges okai:
társadalmi igény?
gondolkodás változása?
Nem lehet összefüggést keresni a nyelv és az őt használó társadalom között. A nyelv szerkezetében beálló változásokat nem tekintjük a társadalmi változások tükrének vagy termékének.

8. Érzelmi viszony a nyelv változásához
Nyelvi változás és szexualitás összefüggései:
mindkettőt ösztönösen sajátítjuk el
mindkettőt igyekszik a szabályozni a társadalom

Nyelvromlás = badarság, mert egyes nyelvi változások nem jók vagy rosszak, hanem vannak. Mivel a nyelv egyik állandó jellemzője a változás (kivéve a holt nyelvek).

Összefoglalás

 

Rövidebb terjedelmű vázlat
Kulcsmondatok, kulcsszavak

Nyelvi változás mindig a rendszerre és sohasem valamely szóra vonatkozik.
A szókincsváltozás ? nyelvi változás, mert a szókincs nem rendszer, hanem adathalmaz, egyedi tétel
pl. új dolgokra régi szavak kocsi = autó
Nyelvi változás = a nyelvi rendszer, a nyelvtan változása = mondattan, alaktan, hangtan változása
Mondattani változás: a 15. századi magyar nyelvben a névelő megjelenése minden szó előtt.
Alaktani változás: a melléknévi igenevek többes szám k-ja helyett a/ek, láthatók-láthatóak
Hangtani változás: = a beszélők által önkéntelenül követett stratégia, és ha egyre többen ejtik másképp pl. ormány-nyúlás

Nyelvi változás ? az írás változásával
Az írás nem feltétlenül tükrözi a nyelvi változást, mert másodlagos:

A nyelvi változás lehetséges okai

A két folyamat egymás mellett hat és kiegyenlítik egymást, a nyelvek sem nem egyszerűsödnek, sem nem bonyolódnak.

Összefoglalás

 

Kulcsmondatok, kulcsszavak