Bevezetés

Ennek a témaegységnek az a célja, hogy egyrészt elméleti szinten megalapozza a beszéd szerkesztéséhez szükséges szövegtani, stilisztikai, grammatikai, ismereteket, másrészt a megszerzett elméleti anyagot aktivizálja is gyakorlati úton, vagyis az elméleti anyagot feldolgozó gyakorló feladatokkal segítse a különféle beszédek, szövegek megalkotást.

Ezen fejezet tanulmányozása segítséget nyújt a diáknak a következőkben:

  • a beszéd céljának, a szituációjának és a hallgatóság összetételének elemzésére
  • a közönség korának, szakértelmének, megfelelő nyelv- és szóhasználat, stílus kialakítására
  • az információ összegyűjtésére, elrendezésére, optimális mennyiségének megtalálására
  • többféle stílusú előadói beszéd megszerkesztésére szemléltetőeszközök használatára

Célszerű az órai előadások alkalmával a hallgatóságot is aktivizálni. A közönség kísérje végig figyelemmel az előadást, jegyzeteljen, majd egyenként állítsanak össze egy-egy tanácscédulát, ahol is megfogalmazzák ötleteiket, javaslataikat az elhangzott előadással kapcsolatban. Ezek a cédulák egyrészt visszajelzést jelentenek az előadó számára, másrészt a közönségben ülők gyakorolják, hogyan fogalmazzák meg véleményüket és javaslataikat a másikat segítő és nem bántó módon és modorban.

A szövegalkotási feladatok végigkísérik a teljes kurzust. A kurzus zárása vizsga keretén belül egy előadás tartása diáktársainknak – és minden érdeklődőnek (a diákokkal közösen döntve a nyilvánosságról).

Az erre való készülés gyakorlatilag a teljes tanéven keresztül történik, bő határidőket szabva a különböző feladatoknak a téma kiválasztásától a végleges megfogalmazásig, megbeszélve mindig a felmerülő kérdéseket, irányítgatva, rávezetve őket a jó megoldásokra. Eközben módunk nyílik a különböző szövegfajtákra, szövegtípusokra való rámutatásra is. Fontos, hogy az előadáshoz csak vázlatot használhatnak – de annak használatát kifejezetten javasoljuk, sőt, a beszéd végeztével beszedjük, átnézzük azt.