Szövegértés -alkotás

Feladatok

Módszertan - Elmélet

Szövegtan

Vázlatkészítési gyakorlat

Szövegkohézió 1

Szövegkohézió 2

Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése

Szövegalkotás

Szemléltetőeszközök használata

A szöveg mondatainak helyes sorrendje:

Szabadulás a kérőktől

Élt egyszer régesrégen egy öreg király. Volt ennek a királynak egy gyönyörű leánya, akit a világon a legjobban szeretett. Nehezen vált volna meg tőle. Ezért amikor eladósorba került a leány, hallani sem akart a házasságról. Összehívta az összes kérőt, és közhírré tette, hogy csak ahhoz adja a leányát, aki kiáll három próbát. Mondanom sem kell, hogy ezek a próbák teljesíthetetlenek voltak. Így a kérők mind kudarcot vallottak, és feladták a harcot. Titokban azonban a leány örült ennek, mert látta, hogy még nem jött el az igazi.

A helyes sorrend megtalálása a diákok számára nem nehéz feladat, inkább játék. Érdemes persze föltenni a kérdést, létezik/létezhet-e több megoldás? Az igazi feladat a sorrend indoklása, a nyelvi kapcsolóelemek felismerése, a kulcsszavakra, tételmondatra való rámutatás.

1. mondat (réma):
„Élt … egy … király.”
Új közlés, kifejtett alany és állítmány, határozatlan névelő használata.

2. mondat:
téma: király, „ennek a királynak”, mutató névmás
réma: lánya, „egy … lánya”, határozatlan névelő. (› a második tagmondatban már – témaként – névmásítással szerepel, vonatkozó névmással helyettesítve.)

3. mondat:
mind az alany (király), mind pedig az állítmány vonzata (a leány) már témaként szerepel, tehát csak utalásszerűen. Az alany bennefoglaltatik az állítmány ragozásában (rejtett alany) – „vált”; a „lány” az igei állítmány vonzataként, állandó határozóként jelenik meg névmásítással, azaz egy ragozott személyes névmással helyettesítve: „tőle”.

4. mondat:
„Ezért”: visszautalás az egész előző mondatra; a „lány”: határozott névelő, visszautal; „akart”: rejtett alany: a király.

5. mondat:
„összehívta”: rejtett alany: a király.

6. mondat:
„Mondanom sem kell”: tartalmi visszautalás az előzőekre; „ezek a próbák”: visszautalás, tehát mutató névmás.

7. mondat:
„Így”: visszautalás a teljes előző mondatra névmási határozószóval (névmásítás); „a kérők”: visszautalás, tehát határozott névelő.

8. mondat:
„azonban”: ellentétes visszautalás az előző három mondatra (a király furfangjára és annak sikerére); „ennek”: vagyis: a harc feladásának névmásítása mutató névmással.

E konkrét példák alapján megállapíthatjuk, hogy a szöveg nyelvtani összetartó elemei lehetnek:
határozott névelő (a, az);
rejtett alany (vált, akart, tette, adja);
kötőszók (ezért, azonban).

A jelentésbeli vagy globális kohézió eszközei az azonos valóságra utaló szavak, melyeket kulcsszavaknak nevezünk, s melyek a szöveg témahálózatát alkotják. Ebből a szempontból a cím kiemelt jelentőségű, hiszen (feladatánál fogva) a teljes szöveg tartalmára, üzenetére utal. A fenti szöveg címe („Szabadulás a kérőktől”) tételmondatnak is tekinthető.

Kulcsszavak: király, lánya, házasság, kérők, próba, kudarc, igazi.

Elmélet

A felépítettség kérdése, a kohézió fogalma.

Lásd: Szövegalkotás – Az anyag elrendezése