Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése Befejezés |
Módszertan 3. feladat: Lehet csoportmunka is, minden csoport kap egyféle lezárás fajtát, és ugyanahhoz a témához kell befejezéseket írniuk. Célszerű összehasonlítani az így létrejött szövegeket.) Elmélet A
befejezés:
Összefoglaló befejezés: átfut a beszédmű fontosabb részein, és azokat újra felidézi, nyomatékosít. Érzelemfelkeltő befejezés: az érzelmek megindításával a magunk oldalára állítjuk a hallgatóságot (meggyőző szöveg esetén az ellenkező véleményen lévők ellen hangoljuk a közönséget). Tanulságlevonó befejezés: a szöveg egésze ezen utolsó elemre fut ki. Ennek előnye a figyelem folyamatos fenntartása, hiszen az összes többi szövegelem csak előkészíti a lezáró részt, így tehát a bevezetést és tárgyalást is a befejezés célja felől kell elsődlegesen megszerkeszteni. A tanulság megfogalmazható valamilyen idézettel vagy bölcs mondással. Keretet alkotó befejezés: a lezáró rész visszautal a bevezetésre illetve az abban elhangzottakra, és ahhoz kapcsolódóan zárja le a témát. Megoldást adó befejezés: a bevezetésben megfogalmazott és beszéd folyamán kibontakozó probléma illetve kérdés megoldása, illetve megválaszolása. Kitekintő befejezés: a szövegvilágon kívüli kontextusba (valóságba) helyezi el a beszéd egészét, továbbgondolásra is motiválhatja hallgatóját. Nyitott befejezés: a közönségre bízza a véleményalkotást. A nyitott befejezést a közönség nem érzékelheti hiányként, ezért ennek alkalmazásához nagyon jól megszerkesztett, logikusan felépített tartalmú tárgyalás-részre van szükség. Ügyeljünk arra, hogy ne egy-két mondatos, feliratszerű (Hát, ennyit szerettem volna. Ennyi. Vége. Befejezném.) befejezéssel zárjuk le beszédünket! |