Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése Vörösmarty Mihály: Szózat |
Módszertan „szózat” /Értelmező kéziszótár/= 1. ünnepélyes állam- vagy kormányfői nyilatkozat valamely országos ügyben 2. figyelmeztető, intő beszéd, ill. ilyen költői megnyilatkozás; 3. szó, beszéd, ill. zenei v. emberi hang „híve” vkinek/vminek= 1. hű; 2. hozzá szívvel-lélekkel ragaszkodó Vörösmarty verse tulajdonképpen egy szónoklat, intő és számvető beszéd a néphez, a magyarokhoz, egyes szám második személyben megszólítva mindenkit, aki érti ezt a nyelvet, aki hazájának vallja Magyarországot. (Visszautal evvel Berzsenyi megszólításaira: „Romlásnak indult, hajdan erős magyar!” és „Forr a világ bús tengere, óh magyar…”) Világos, áttekinthető retorikai szerkezet, az antik hagyomány szerint. Ugyanakkor a vers bővelkedik retorikai alakzatokban is: „Vagy jőni fog, ha jőni kell…”) A központi gondolat végső soron az élet és halál kérdése, éspedig nem a természetes módon (élet után halál), ahogy ezt a nyugodt hangú kezdés akár sejteni is engedné (bölcsőd – sírod), hanem vagylagosan, mert nem egyetlen ember, hanem egy nemzet, nép viszonylatában. Élet vagy halál – e két szóra, erre az alapvető ellentétpárra felfűzhető az egész szöveg, a nem mindennapi retorikai hatás gyökereként. Feladatunk itt a beszéd / retorikai igényű szöveg szerkezeti egységeire való rámutatás – kérdésekkel való rávezetés formájában. Pl.: emeljük ki a szöveg központi –gondolatát/ -mondatát/ -szavait! Hol és hogyan jelennek meg? Hogyan épül ezek köré a szöveg? Milyen eszközöket használ a szerző / megszólaló? Elmélet Lásd: |