A Fidesz ennek a költségvetésnek a kritikájában nem veszi figyelembe azt a 24 milliárd forintot, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében oktatási, kutatási programok finanszírozására szolgálhat. Ebből a pénzből 6,550 milliárd forint a Strukturális Alapok ágazatot érintő intézkedéseinek társfinanszírozását szolgáló keret, amelyet a tárca a Miniszterelnöki Hivatalnak adott át. Ehhez társul – sikeres pályázatok esetén - 16,9 milliárd forint uniós támogatás.







2004-ben a gyermek és ifjúsági célú kiadások közel 100 milliárd Ft-tal, 9,3%-kal nőnek, összege 1147 milliárd forint, az összes költségvetési kiadás 19%-a. Jövőre több mint 8,0 milliárd forintra nő az ingyenes tankönyvtámogatás kerete, ezáltal 700-750 ezer diák ellátása válik ingyenessé.







Több mint 27,0 milliárd forintra nő az ingyenes és kedvezményes étkezés támogatása, így 400 ezer óvodás és iskolás gyermek kaphat 50%-os kedvezményes, illetve 100 ezer óvodás ingyenes ellátást.







A normatív támogatás idei szintje megmarad, sőt néhány területen növekszik, bővül. Az önkormányzati közoktatási normatív támogatások összege 2004-ben 477,0 milliárd forint. (2003-ban 466,4 milliárd Ft).

A közoktatási törvény módosítása alapján a középiskolák 2004–től nyelvi, informatikai előkészítő évfolyamokat („0-dik év”) indíthatnak. Az előkészítő évfolyamok részére 66.000 Ft/fő kiegészítő normatív támogatás jár. Ez az összeg eléri a jelenlegi két tannyelvű osztályok finanszírozási szintjét.

A nyelvvizsga és a számítógép-kezelői (ECDL) vizsga díja 2004-től a közoktatás normatív támogatási rendszerébe épül be, ami garanciát jelent a díjak visszatérítésére, vagyis a sikeres vizsgák ingyenessé tételére. Jövő évi kerete 500 millió forint.

Havonta a minimálbér mértékére, azaz az eddigi érték több mint háromszorosára nő az adó és járulékmentes hallgatói munkadíj felső határa, ami jelentős támogatás a hallgatók intézményen belüli foglalkoztatásához.

A Fidesz állítása szerint a hallgatói támogatás összege mindössze ”néhány száz forinttal emelkedik” .A valóságban azonban 33.000 forintról 50.000 forintra   (mintegy 50%-kal) nő a hallgatók lakhatási támogatása, jelentősen javítva   mintegy 135 ezer egyetemista és főiskolás lakhatási körülményeit.

A felsőoktatási intézmények támogatása a 2003. évhez képest több mint egymilliárd forinttal nő.

Az OM felsőoktatási célfeladatainak támogatása a tervezett uniós forrásokkal és a hozzájuk tartozó támogatással 16,6 milliárd forintról 21,3 milliárd forintra nő.  

2004-ben a költségvetési források változatlan ütemezése mellett a PPP program keretében milliárdos nagyságrendben elindulnak a kollégiumi és más felsőoktatási beruházások.

A felsőoktatási intézmények mentesülnek a bevételeik után fizetendő 5%-os központi elvonástól, ezáltal 1,5 milliárd forint marad az intézményeknél, amit felújításra használhatnak fel.

Évi 50 millió forintig háromszorosára nő az egyetemek területén K+F tevékenységet folytató vállalkozások társasági adóalap-kedvezménye, segítve a K+F szféra és az egyetemek együttműködését.

Az újonnan létesülő K+F alapból további felsőoktatási beruházások indulnak.

2003. évi eredeti előirányzat                               155,2 milliárd forint

A módosított, jelenlegi előirányzat                   151,8 milliárd forint

2004. évi tervezett előirányzat                               153,0 milliárd forint.

Ezt kiegészíti 2004-től a bevételek korábban befizetésre kerülő 5%-ának intézménynél hagyása, ami kb. 1,5 milliárd forint lesz.

Nem felel meg a valóságnak a Fidesz azon állítása, mely szerint jövőre a felsőoktatás informatika fejlesztésre 96 %-kal kevesebb forrás jutna,   ezzel szemben az előirányzat 2003-ban 3.050 millió forint, 2004-ben 1.550 millió forint, amit kiegészít a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjában tervezett 1,2 milliárd forint hazai társfinanszírozás és EU támogatás.

A felsőoktatási programok finanszírozási összege 2004-ben 500 millió forint, a könyvbeszerzés tervezett összege 50 millió forint, a tankönyv, szakkönyvtámogatás 300 millió forint.

Az önkormányzatok számára2003-ban létesített 3 milliárdos felülről nyitott alap a 2002. évi béremelések áthúzódó hatásainakkiegészítő finanszírozására szolgált.

2003-ban évközi bérintézkedés nem volt, így jövő évre áthúzódó hatása sem keletkezik.

Az osztályfőnöki pótlékemelés mintegy 70 ezer pedagógust érint. A Fidesz – MPSZ állításával ellentétben a pótlék növekedése minimum két és félszeres. Az emelés finanszírozása - más keresetelemhez hasonlóan - több csatornás, forrása részben a normatív támogatások és a fenntartóknál (önkormányzatoknál) helyben maradó és átengedett adóbevételek /szja, gépjárműadó/, továbbá az iparűzési adó és az önkormányzatok egyéb bevételeinek 2004 évi növekménye.

A pedagógus szakvizsga és továbbképzésnormatívája 2003-ban 14.500 Ft, 2004-ben 15.000 Ft, vagyis szó sincs 55%-os csökkenésről.

A Sulinet program 2004. évi támogatási előirányzata 4,1 milliárd forint. Jövőre tovább folytatódik a Sulinet Expressz program, amely az adókedvezményes vásárlás révén lehetővé teszi az oktatási szektor szereplői számára az otthoni számítógéphez jutást.

A közoktatási tankönyvkiadás támogatása 2003-ban 600 millió Ft, 2004-ben 550 millió Ft (ebből: nemzetiségi 300 millió forint, gyógypedagógiai és egyéb 250 millió forint). Az adatokból látható, hogy a csökkenés nem 58%-os.

A határon túli magyar oktatás támogatása 2003-hoz képest jelentősen nőtt, hiszen a 2003-as évi 1.365 millió forintos fejezeti előirányzat és a 300 millió forintos alapítványi előirányzat a benyújtott költségvetésben 1.023 millió forintos fejezetei előirányzatra és 1.294 millió forintos alapítványi előirányzatra módosult, tehát összességében 38%-al 1665 millióról 2317 millióra nő.

                                                                                                            OM Sajtóiroda

Budapest, 2003. október 10.